Nem vagyok hittantanár, illetve nincs rá végzettségem, de az életem útja úgy alakult, hogy felkértek rá. Az a nézeteltérésed még középiskolás korodban történt? Ha volna kedved megoszthatnád mi volt az ok! Sok hasonló esettel találkozom.

Hittantanár vagy? Akkor "nagyon szeretlek".:))
Nekem egy hittantanárral való nézeteltérésem miatt javasoltak el egy katolikus iskolából melegebb éghajlatra.:))
Nem haragszom rá.
Isten sokkal nagyszerűbb szolgálatot mutatott meg számomra:)

Igen, Alex, megkérdezheted: hét közben matematikát tanítok általános és középiskolásoknak, havonta 1-2 péntek este pedig ifjúsági csoportban szoktam hittanozni.(Amúgy az osztályfőnöki órák is javarészt hittanórák - közösségtan).

Igen, Alex, megkérdezheted: hét közben matematikát tanítok általános és középiskolásoknak, havonta 1-2 péntek este pedig ifjúsági csoportban szoktam hittanozni.(Amúgy az osztályfőnöki órák is javarészt hittanórák - közösségtan).

Szia Csaba.
Megkérdezhetem mit tanítasz a gyermekeknek? :)

Ok!
-akkor tovább lépek,és akkor a pénteken tali.pussz.

Ne vizsgáztass itt engem irgum-burgum, majd megbeszéljük a hitet is!:))

Nagyon ok!!!!!
De beiratkoznék a Biblia iskolájába,ami a Nagyvárad téren van asszem...

_Szerintem a az aids betegség mi? Bűn,vagy már a bűneink következménye? (tudom a választ csak tőled szeretném tudni..

Hogyne hallgatnám!:)

oké!
Szerintem hagyd a Csabát!
Mert egyre jobban elmérgesedek a helyzet.
Amúgy nagyon jó Álmos bácsitól a megtérés!
Hallgattad már?
Nem rajtunk múlik.:)

Jó, odamegyek a Mikiékhez 13-ra és megvárlak.:)

ok.mikor ,nekem délután jó déltól,vagy 13-tól :)

ok.mikor ,nekem délután jó déltól,vagy 13-tól :)

Pénteken igen, ha jó.
Gyere ki elém, légyszi.

Hétvégén ráérsz? Elébed megyek ha akarod...:)

Nem véletlenül a neve, Sola Scriptura !:))

-Nézd csak mit találtam-

http://forum.index.hu/Search/searchUserArticle?u=1053974

(Bence mindenhol ott van:-)
Most olvasgatom...

Ezt csak négyszemközt :)

Na? Ne csigázd a kiváncsiságomat!:)

Szia,nagy változások álltak be itt a lapon :)
-amit az Úr kijelentett nemsokára beteljesül!

Ismerd meg annak az egyháznak a tanítását, amelyet éppen elhagytál, majd gyere vissza és beszéljük meg a dolgot. Két malomban őrölünk, ugyanis. Te nem abból indulsz ki, amit a katolikus egyház tanít; hanem abból indulsz, hogy amit tanít az csak rossz lehet, hogy nem az Urat akarják hirdetni stb. magyarán a saját feltételezéseid és elképzeléseid rabja vagy. Ezzel még reformátusként is jó szektás leszel majd. De sebaj, előbb-utóbb rájössz arra, hogy valahol csak meg kell fogni a seprő végét, s akkor megnyugszol talán.

Szia,nagy változások álltak be itt a lapon :)
-amit az Úr kijelentett nemsokára beteljesül!

http://www.youtube.com/watch?v=uJLeqj2Qn5s

Ismerd meg annak az egyháznak a tanítását, amelyet éppen elhagytál, majd gyere vissza és beszéljük meg a dolgot. Két malomban őrölünk, ugyanis. Te nem abból indulsz ki, amit a katolikus egyház tanít; hanem abból indulsz, hogy amit tanít az csak rossz lehet, hogy nem az Urat akarják hirdetni stb. magyarán a saját feltételezéseid és elképzeléseid rabja vagy. Ezzel még reformátusként is jó szektás leszel majd. De sebaj, előbb-utóbb rájössz arra, hogy valahol csak meg kell fogni a seprő végét, s akkor megnyugszol talán.

Istennek valóban számos lehetősége lett volna arra, hogy üdvözítsen bennünket de Ő a "számos" közül egy lehetőséget adott nekünk az üdvösségre! Mégpedig a kereszt útját! A kegyelem útját!
Ha az egyházban a vezetők ezt nem élik meg és nem hajlandóak elfogadni és továbbadni a nyájnak, akkor jogosan felmerülhet a kérdés, hogy embereknek akarunk-e tetszeni vagy Istennek!
Embereket akarunk ezáltal kiszolgálni, vagy Istennek leszünk szolgái!

Hitem szerint a Krisztusnak való engedelmesség nem valósulhat meg annélkül, hogy elöljáróimnak, végsősoron a Katolikus Egyháznak ne engedelmeskednék. Ezzel lehet vitatkozni, de ezen nem lehet változtatni.
Ha te ezt nem így éled meg, én elfogadom. Istennek számos lehetősége van arra, hogy valakit üdvözítsen. De én katolikus vagyok, és én ezen az úton követem Jézust.

Hitem szerint a Krisztusnak való engedelmesség nem valósulhat meg annélkül, hogy elöljáróimnak, végsősoron a Katolikus Egyháznak ne engedelmeskednék. Ezzel lehet vitatkozni, de ezen nem lehet változtatni.
Ha te ezt nem így éled meg, én elfogadom. Istennek számos lehetősége van arra, hogy valakit üdvözítsen. De én katolikus vagyok, és én ezen az úton követem Jézust.

Hitem szerint a Krisztusnak való engedelmesség nem valósulhat meg annélkül, hogy elöljáróimnak, végsősoron a Katolikus Egyháznak ne engedelmeskednék. Ezzel lehet vitatkozni, de ezen nem lehet változtatni.
Ha te ezt nem így éled meg, én elfogadom. Istennek számos lehetősége van arra, hogy valakit üdvözítsen. De én katolikus vagyok, és én ezen az úton követem Jézust.

Nem!
Mi lehet fontosabb és több mint Krisztus és a Neki való engedelmesség?
A 3.-at elfelejtetted:
Harcolunk egymásért!
Ez pedig nem ugyanaz, mint amit az 1. pontban leírtál!
Mert nem a saját magunk meggyőződéséért küzdünk, hanem a hitért!

Amit leírtál, azt véleményedként elfogadom. Tipikus protestáns hozzáállás, de jogod van hozzá, mint ahogy nekem is ahhoz, hogy másként lássam a dolgokat. Számomra az egyház nem az, amiben te gondolkodsz és sok-sok millió más keresztény számára sem. Attól sokkal több, sokkal földönjáróbb, sokkal valósabb. De mivel ezekben soha nem fogunk egyetérteni két dolog között választhatunk:
1). Veszekszünk egymással
2). Elfogadjuk egymás másságát

Tudod Csaba, az én "fanatizmusomba" beletartozik az is, ha bejön hozzám valaki és az illető a jó ízléséből adódóan szóvá teszi, hogy ez vagy az kilóg a sorból és nincs a helyén, hanem rendetlenség van és ez így elcsúfítja a lakásomat, hát megállok és átnézem a lakást.
A fa létét? Ilyenkor kire gondolsz?:) Emberekre vagy arra, Aki a fának a gyökere. Ugyanis Ő táplálja a fát, a legfontosabb ahhoz, hogy élni tudjon a növény.
A másik pedig, hogy a szekták, ahogy Te írod mindig kiemelnek valamit a Szentírásból, akár egy parancsolat is lehet az és arra épülnek fel. Az igaz egyház pedig arra épül, Aki az egész törvényt betöltötte és elfogadta a kegyelmet, amely meg is tartja és tanítja egyházát.
Persze, ahogy írod nemcsak a reformátusok között van, hanem más egyházakban is vannak, akik nem vetették még meg jól a "lábukat", ahhoz, hogy ne dőljenek el, /be/, hanem maradjanak meg Krisztusban. Az alap a legfontosabb.
Így szól hozzánk Istennek Igéje a Máté írása szerinti evangélium 7. részéből, a 24-től a 27-ig terjedő versekből:

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult.”
A testvérek közössége, akik biztos talajon állnak, földi értelemben nem tagolhatóak egy felekezeti hovatartozásba, hanem "elszórva" teljesítik küldetésüket. Hirdetik Krisztus Evangéliumát!
Itt, meg kell jegyeznem, hogy nem Önmagukat hirdetik, hanem Krisztust! Nem emberekre alapoznak, hanem Krisztusra, nem emberben bíznak, hanem Krisztusban, nem embereket magasztalnak, hanem Krisztust! Nem embereket dicsérnek, hanem Istent, Aki valóban tévedhetetlen és véghez is viszi amit nagy kegyelméből elhatározott, hogy megmenti az embert, akinek Ő a jogos tulajdonosa!

Látod, a fanatizmusod lényegét mondod ki:
Szerinted Szent Istvántól a reformációig Magyarországon nem is létezett kereszténység. Az a potom 500 esztendő nem is létezik, nincs örömhír. Ez olyan, mintha én beköltöznék a házadba és elkezdeném pocskondiázni mindazt, amit eddig felépítettél. Az a szekrény ott nem jól áll, amaz a hímzés egyszerűen randa,... a fürdőszobáról nem is beszélve! Pontosan így viselkednek a fanatikusok: senki sem hívta őket, mégis otthon érzik magukat a másokéban, sőt nem átallják bírálgatni a házigazdát.
Egy ágon ülsz, de tagadod a fa létét. Egyszer találkoztam egy szombatista fiatalemberrel, aki égre-földre magasztalta az ádventistákat, mert hogy szerinte nekik köszönhető hogy az emberek értékelni tudják a szombatot(?!).
Azt, hogy E.G. White és a többi "felfedező" hol volt 1900 évig, az nem számít! Ők a kereszténység legigazabb ága. Tudod Gyöngyi, minden szekta ugyanazt állítja, amit te.

Szerencsére sok olyan reformátust ismerek, aki nem ilyen.

Látod, a fanatizmusod lényegét mondod ki:
Szerinted Szent Istvántól a reformációig Magyarországon nem is létezett kereszténység. Az a potom 500 esztendő nem is létezik, nincs örömhír. Ez olyan, mintha én beköltöznék a házadba és elkezdeném pocskondiázni mindazt, amit eddig felépítettél. Az a szekrény ott nem jól áll, amaz a hímzés egyszerűen randa,... a fürdőszobáról nem is beszélve! Pontosan így viselkednek a fanatikusok: senki sem hívta őket, mégis otthon érzik magukat a másokéban, sőt nem átallják bírálgatni a házigazdát.
Egy ágon ülsz, de tagadod a fa létét. Egyszer találkoztam egy szombatista fiatalemberrel, aki égre-földre magasztalta az ádventistákat, mert hogy szerinte nekik köszönhető hogy az emberek értékelni tudják a szombatot(?!).
Azt, hogy E.G. White és a többi "felfedező" hol volt 1900 évig, az nem számít! Ők a kereszténység legigazabb ága. Tudod Gyöngyi, minden szekta ugyanazt állítja, amit te.

Szerencsére sok olyan reformátust ismerek, aki nem ilyen.

Addig viszont Magyarország nemcsak a mi hírünket nem hallotta de az örömhírt sem!:)

szervusz,
- a papképzésnek a hagyománya az őskeresztény időkre nyúlik vissza, ha a kereszténységet nézzük. A zsidó vallásban lényegesen régebbre. Fogod tanulni. Római Szt. Kelemen és társai is valakitől hallottak Jézusról. Ha egyszer kijutsz Jeruzsálembe, az ortodox negyedben fogod látni az ősi papképzés formáját.
- Péter és az apostolok nagyon rossz érv, ők közvetlenül Jézustól kapták a feladatot és részesei voltak az első Pünkösdnek.
- a hitvitákról is fogsz tanulni és látod, hogy a rendszer már az I-II. században sem működött tökéletesen. Sőt, nem is olyan lényegesen későbbi időben bekövetkeztek az első szakadások.
- re: "Másodszor..." akkor nem kell csinálni semmit, rá kell bízni a Szentlélekre és el van intézve a dolog. De ezt a történelmi protestáns egyházak püspökeinek is elmondhatod, azzal, hogy akkor sem kedvező törvényi háttér miatt, sem pénz miatt ne törjék magukat az államnál, mert felesleges, a Szentlélek megoldja a dolgot.
- re: "Harmadszor..." jelenleg van egy elfogadott teória János evangéliumával, leveleivel és a Jelenések könyvével kapcsolatban. Ezt a katolikus, az ortodox, az evangélikus és a református egyház azonosan ítéli meg. Nem az egyes elszigetelt, a fő áramlattól eltérő véleményt mondók nézete a meghatározó.
- "Ne emberben..." egy nyitott társadalomban, amelyben a szekularizáció oly mértékű, mint a miénk, illetve részben az elvallástalanodás és a materializmus képviseli a növekvő trendet, amit írsz, egyszerűen életidegen. Én is, és még sokan, ezt a dolgot alapvetően másképpen gondoljuk.

"De azt alítom, te magad sem alítod, hogy Magyarországban csak egy lutherista vagy kálvinista király lött volna is. Mert bizonyos dolog, hogy mindnyájan az mi hitünkön voltak, és ezelőtt kilencven esztendővel tinéktek Magyarország híreteket sem hallotta. És így meggondolhatod te magad, hogy akkor ti nem tartottátok az országnak boldog állapotját, melyet most megháborítottatok."
(Pázmány Péter)

"De azt alítom, te magad sem alítod, hogy Magyarországban csak egy lutherista vagy kálvinista király lött volna is. Mert bizonyos dolog, hogy mindnyájan az mi hitünkön voltak, és ezelőtt kilencven esztendővel tinéktek Magyarország híreteket sem hallotta. És így meggondolhatod te magad, hogy akkor ti nem tartottátok az országnak boldog állapotját, melyet most megháborítottatok."
(Pázmány Péter)

"Ezután az magyar nemzetben mindenkor megmaradt ez a vallás, melyet Szent László király igen öregbíte, sok szentegyház és klastromépítéssel." :)
Látom Pázmányozol.

"Hogy másszorra is megtartassék az Úr vacsorájabéli kenyér, Innocentius tertius parancsolá. Honorius tertius gondolá, hogy az misében az ostya felmutattatnék; azután Innocentius quartus azt parancsolá, hogy az emberek akkor térdre esnének. Az hetedik Alexander gondolá, hogy az misében az borhoz vizet öntenének. Az papoktúl az házasságot Siricius, Pelagius secundus, Gregorius septimus tiltá meg. Az első Gergely pápa szerzé, hogy böjtnapokon húst és tejet ne egyenek az emberek, az apostol ellen, ki ezt ördögi tudománynak mondja lenni. Az harmadik Innocentius találá az súgva való gyónást, melyet Nectarius konstantinápolyi pátriárka megtilta. Az negyedik Félix szerzé az halálra betegülteknek olajjal való kenéseket. Ennek fölötte az lélekváltságot és halottakért való misét is az misefaragó papok szerzék, úgymond, hogy több pínzt nyerhetnének. Ezenkívül egyéb rendtartásokat és ájtatos szokásokat hoz elő, melyek az hitet nem illetik, tudniillik: az viaszbúl csinált bárányképeket, az szenteltvizet, az zsolozsmát; az Boldogasszony és több szentek innepe ülését; és ezeket mindennapi újságoknak mondja lenni.":)

Köszi a felvilágosítást! Az egyháztörténet (még) nem erősségem.

Csaba!

Már a II. században is különféle iskolák működtek. Illetve az ószövetség oktatása és a zsidó rabbiiskolák nem két különféle rendszert képeztek a legtöbb helyen. A kereszténység a zsidó vallásból nem robbanásszerűen, hanem lassan nőtt ki. Sok dolog, amit ma tanulni kell, akkor a mindennapok gyakorlatát képezte, illetve a szimbólumrendszer is az akkori emberhez lényegesen közelebb állott, mint a maihoz. És még egy dolog: sem az őskereszténység korában, sem pedig az ókeresztény időszakban nem dolgoztak kiragadott idézetekkel, hanem összefüggésében nézték a Szentírást, ami éppen akkoriban véglegeződött. Ezt a protestáns hívek általában elfelejtik. teológiai professzoraik persze tudják, de ők nem szoktak ideírogatni. Üdv, istván

"Sok száz évig a hívek egymást tanították, és tökéletesen működött a rendszer.". Igen, de aztán jött Nagy Konstantin és a tömegkereszténység. Aztán már nem működött a kis gyülekezetek rendszere mint olyan. Valahogy választ kellett adni az új kihívásokra. Persze megértem, hogy a protestantizmusnak sosem kellett igazán nagy néptömegeket mozgatnia, ezért nem él benne ennek a problémának a felvetése sem. Innen a megközelítés.