Világhír
2011-09-07 20:34:00
Papok nélkül emlékezik 9/11-re Amerika
Szeptember 11-én, az ikertornyok helyén létrehozott emlékmű felavatásán nem tartanak lelkészek által vezetett imádságot.
Konzervatív keresztény csoportok tiltakozását váltotta ki Michael Bloomberg New York-i polgármester döntése. A polgármesteri hivatal szerint vallási vezetőket korábban hívtak meg és egyébként is lehetetlen lenne mindenkit meginvitálni, aki részt venne a megemlékezésen. A szertartáson, a terrortámadás áldozatait gyászolókkal történt egyeztetés után, "spirituális és személyes" szövegeket olvasnak majd fel, és hat alkalommal tartanak néma szünetet, ami módot ad majd az elmélkedésre és a fohászra - írta a The Washington Times.
Vallás és közélet
A Ground Zero a merényletek 10. évfordulóján tehát ismét a vallásnak az amerikai közéletben betöltött szerepéről folytatott vita terepévé vált. Az Amerikai Ateisták nevű szervezet júliusban pert indított, amikor két, a romok között talált, keresztet alkotó vasgerenda-darabot a Szeptember 11. Múzeumba szállítottak, amelyet - részben - adófizetői dollárokból építettek fel. De ennél sokkal nagyobb felháborodást váltott ki, hogy egy muszlim csoport iszlám kulturális központot akar létrehozni alig két saroknyira onnan, ahol a dzsihádista merénylők által romba döntött Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyai álltak.
A törekvést a Pew közvélemény-kutató intézet szerint az amerikai muszlimok 72 százaléka támogatja - míg az amerikai összlakosságnak mindössze a 38 százaléka egyezne ebbe bele. Az a paradox helyzet állt elő, hogy az iszlám központ ellenzői éppen azt a szabadságot nem akarják megadni a muzulmánoknak, amelynek gyűlölete miatt szerintük a dzsihádisták megtámadták Amerikát. A mecsetet is magában foglaló közösségi centrum mellett lobbizók viszont éppen azt a tiszteletet és megértést nem hajlandók gyakorolni a többség érzékenységével szemben, amit pedig a magukéval kapcsolatban igyekeznek megkövetelni.
Muszlimok kereszttűzben
– Amerika sohasem fog az iszlám ellen háborúzni, mert nem egy vallás támadta meg – hangsúlyozta a tavalyi, a vallásközi megbékélés szellemében megtartott megemlékezések alkalmából Barack Obama amerikai elnök. Honfitársainak jelentős része azonban nem osztja álláspontját, sőt az elmúlt évtizedben az iszlámgyűlölet jelentősen felerősödött. A PRRI és a Brookings Institution közös felmérése szerint az Egyesült Államokban az emberek 47 százaléka gondolja úgy, hogy Amerika és az iszlám értékei ellentétesek egymással.
Mindössze 30 százalék vélekedik kedvezően az iszlámról, ami jelentős visszaesés a 2005-ös 41 százalékos szintről - írta szeptemberi számában a Reader's Digest. 35 százalék úgy hiszi, hogy a mohamedán a többi vallásnál jobban bátorít az erőszakra és a megkérdezettek több mint a fele szerint a muszlimok nem emelik fel hangjukat a terror ellen.
Az elmúlt évtizedben ugyanakkor jelentősen megnőtt az érdeklődés Mohamed próféta hite és nyelve iránt egyaránt: az amerikai egyetemeken ma már többen tanulnak arabul, mint oroszul, s már az átlag-amerikai is tudja, hogy mi a különbség a saría (iszlám törvénykezés) és a ramadán (szent böjti hónap) között.
Az iszlám nem vallás?
Az iszlámellenesség nem mindig a tudatlanságból fakad. Terry Jones például, akit a követői lelkészként fogadnak el, a tavalyi évfordulón azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nyilvános koránégetést kívánt rendezni. Miután úgy tűnt, hogy Robert Gates védelmi miniszternek végül sikerült jobb belátásra bírnia, Jones egy " bírósági tárgyalást" rendeztetett, amelyen mégis "halára ítéltette", majd "kivégeztette" az iszlám szent könyvét.
De a floridai lelkésznél komolyabb intellektusok is célkeresztbe vették a Közel-Kelet uralkodó vallását. Franklin Graham tiszteletes, Billy Graham "teleprédikátor" fia például "gonosznak" bélyegezte a muszlimok hitét, egy másik világhírű médiaprédikátor, Pat Robertson pedig kijelentette, hogy "az iszlám nem vallás". Az ezt az eszmerendszert valló vallási közösségek kulcsszerepet játszottak az iszlámmal szembeni általános bizalmatlanság és az ellenséges érzületek szításában.
Az amerikai társadalom másik, liberális pólusán viszont felerősödött, sőt, a főiskolai fiatalság körében egyenesen divatossá vált a vallásközi párbeszéd, az a törekvés, hogy miként az elmúlt évszázadok során a katolikusokat, a zsidókat vagy a mormonokat, a muzulmánokat is kiemeljék a társadalmi előítéletek skatulyájából. 9/11 sok minden más mellett arra is ráébresztette a tulajdon kiválasztottságában és vezető szerepében szinte vakon hívő Amerikát, hogy ugyanolyan sebezhető és esendő tud lenni, mint a világ bármely másik országa.
MTI
|
További cikkek
|
Terrorizmus
|
|
|
|
