Az információáramlás vagy a gazdasági lobbi is lehet ludas

Uborkaválság, sertéspestis, kergemarhakór: mi áll a háttérben?

A világ élelmiszertérképét időről-időre átalakítja egy súlyos kórról szóló hír, egész ágazatok kerülnek lehetetlen helyzetbe, ha szétkürtölik, hogy világméretű járvány közeleg. Ha csak az utóbbi évek „termésében” szemezgetünk, volt már sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór, s most a legfrissebb, a „halálos hasmenést okozó uborka”.

Ágazatok mentek csődbe

Mindannyiszor milliók halálát követelő vészhelyzetről beszéltek, aztán persze kiderült, hogy a baj sokkal kisebb annál, mint amiről a beszámolók szóltak. A pánik időszaka azonban bőven elegendő ahhoz, hogy az adott ágazat csődközeli helyzetbe kerüljön. Mindebben nagy szerepe lehet a felgyorsult információáramlásnak. Két-három évtizeddel ezelőtt jóval lassabban terjedtek a hírek, volt idő alaposan utánanézni az adatok valódiságának. Manapság azonban a kereskedelmi televíziók, és a szenzációra éhes bulvárportálok pillanatok alatt telekürtölik a világot, s ha egyszer valami beásta magát a köztudta, onnan egyszerűen nincs visszaút. Emlékezzünk csak a legfrissebb esetre, a németországi járványra. Május 26-án „gyilkos hasmenésjárványról” szóltak az információk, s a kórokozót nem kufárok vélték felfedezni a Spanyolországból származó zöldségben, hiszen a münsteri egyetem kutatói végezték a vizsgálatot. Fontos hozzátenni, hogy a pánikreakciót az váltotta ki, hogy 600-an megbetegedtek egy több mint nyolcvanmillió lakosú országban.

Indokolatlanul nagy a pánik

Az ilyen volumenű járvány persze odafigyelést igényel, de közel sem indokolt a vészreakció. A híradókba azonban kell a vezető hír, s ha lehet, akkor minél vészterhesebb. Főként annak tükrében tűnik elkapkodottnak a kutatók bejelentése, hogy öt nappal később kiderült: a spanyol uborkának semmi köze a hasmenéshez. Ez a hír azonban már későn jött, az embereknek évekre lesz szükségük ahhoz, hogy visszatérjen az egyébként ártatlan zöldség iránti bizalmuk. Csakhogy addig az uborkának, s főként az uborka termelőinek befellegzett. A gazdák persze kapnak kártérítést, az EU 150 millió eurót különített el a célra, de ez csak a veszteség töredékét fedezi, s akkor még nem beszéltünk a jövőbeni bevételkiesésről.
Hasonló, járványszerűen terjedő pánikreakciókkal már többször is találkozhattunk az új évezred első évtizedében, elég csak a sertéspestist, a kergemarhakórt, vagy a madárinfluenzát említeni. Persze mindannyiszor volt valós veszély, csakhogy közel sem akkora súlyú, mint amekkora a vészhelyzet miatt kialakult.

Mindig a termelő húzza a rövidebbet

Az eseteket írhatjuk a véletlen – és a bulvármédia – számlájára, de botorság lenne azt hinni, hogy ezek az információk véletlenül kerültek napvilágra. Nem kell az összeesküvés-elméletek vakbuzgó hívének lenne ahhoz, hogy belássuk: minden ilyen eseménynek vannak szép számmal haszonélvezői is. Sokan jártak jól azzal, hogy egy időre kivonták a sertés-, a marha-, illetve a szárnyashúst a forgalomból, s most az „uborkaválságnak” is megvannak a nyertesei.
A vesztesek azonban minden esetben a kemény, kétkezi munkát végző, saját pénzüket kockáztató gazdák, akik a világkereskedelmi lobbik játékszerei lettek. És az is biztos: jövő nyáron ismét ki fog majd törni valamilyen élelmezéssel kapcsolatos „gyilkos” járvány…

Simon V. Attila

• Cimkék:
uborka sertéspestis kergemarha-kór hasmenésjárvány

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére