 Mai morzsa
|
Szubjektív
2011-09-07 15:00:00
Embertelennek tartják a blokádotA hágai bíróság elé viheti Törökország Izraelt
Újabb szövetségesét vesztette el a közel-keleti térségben Izrael? Törökország kiutasította az izraeli nagykövetet, és a Nemzetközi Bíróság előtt akarja tárgyalni a Gázai övezetben érvényben lévő izraeli blokád ügyét.
A török-izraeli kapcsolatok hanyatlása már tart egy ideje és egyelőre úgy tűnik, nincs is visszaút: a tavaly májusban történt, kilenc török áldozatot követelő flotillaincidens kapcsán kenyértörésre kerülhet sor Izrael és Törökország között. Az ankarai vezetés bocsánatkérést és kárpótlást követel Jeruzsálemtől, a zsidó állam azonban, noha sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, elzárkózik a hivatalos bocsánatkéréstől. Törökország ezúttal tartotta magát a korábbi ígéreteihez és bekeményített: múlt pénteken kiutasította az izraeli nagykövetet és leminősítette a diplomáciai kapcsolatait Izraellel.
Hol romlott el?
Az összetűzés hátterében az az ominózus tavaly májusi akció áll, ami során az izraeli biztonsági erők megállítottak és erőszakkal visszafordítottak a nemzetközi vizeken egy, a Gázai övezetbe tartó flotillát – arra hivatkozva, hogy a hajók megsértik az övezet blokádját. A beavatkozás során az egyik hajó, a Mavi Marmara ellenállt, fedélzetén a legénység és a kommandósok között vitatott körülmények között tűzpárbaj tört ki, amiben kilenc török állampolgár életét vesztette, a sérültek száma pedig több tucatra volt tehető. Az esetet a nemzetközi közösség egyöntetűen elítélte, sokan indokolatlan túlkapással vádolva az izraeli haderőt.
Több mint egy év telt el azóta, de Izrael és Törökország nem képesek rendezni soraikat. Az esetet követően Ankara több ízben felszólította a zsidó államot, hogy kérjen hivatalos úton is bocsánatot a flotillát ért támadásért, de az izraeli vezetők erről hallani sem akartak. Véleményük szerint a hajó megállítása jogos önvédelmi akció volt, a hajók ugyanis többszöri felszólítás ellenére sem akartak visszafordulni, és ezzel megszegték a Gázai övezet ellen érvényben lévő blokádot. Az övezet blokádját Izrael 2007-ben rendelte el, ekkor vette át ugyanis a terület irányítását a terrorszervezetként számon tartott Hamász, aminek fegyveres erői kisebb szüneteket leszámítva azóta is napi szinten rakétákkal támadják Izraelt. Az intézkedéssel a zsidó állam a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészetnek próbálta elejét venni.
A blokád ellen korábban több vezető politikus, humanitárius szervezet és az ENSZ is felszólalt, az ugyanis egyszerűen ellehetetleníti a kicsinyke területen élő csaknem 2 millió palesztín életét, megfosztva őket olyan alapvető nyersanyagokhoz való hozzájutástól, mint a kő vagy cement, amik nélkül elképzelhetetlen az elmúlt években többször lebombázott területek újjáépítésének megkezdése. Szakértők szerint az övezet a bokád bevezetése óta humanitárius katasztrófa sújtotta terület, amin az sem változtatott sokat, hogy 2010 nyarán Izrael némiképp enyhített a korábbi szigorú szabályokon és engedélyt adott gyógyszerek és élelmiszer bevitelére.
Törökország a gázai blokád feloldását követeli
Noha a zárlat enyhítését Törökország akár sikerként is elkönyvelhette volna, Ankarát korántsem elégítette ki a gesztus. A török kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Izrael ártatlan civileket gyilkolt meg olyan blokád fenntartásának védelme érdekében, ami – amellett, hogy embertelen –, egyértelműen sérti az ott élők alapvető szabadságjogait is. Éppen ezért a törökök a bocsánatkérést önmagában már nem is tartják elegendőnek, amellett a Gázát sújtó blokád mihamarabbi feloldását követelik.
Izraeli részről egy ilyen lépésre nincs túl sok esély. Jeruzsálem minden adandó alkalommal igyekszik hangsúlyozni, hogy a Gázai övezet blokádjának fenntartása – bár nem egy jó megoldás, de – szükséges intézkedés az izraeli civil lakosság védelmének garantálása érdekében. Újabb lendületet adhat ennek az érvelésnek, hogy az incidens kapcsán megindított ENSZ-vizsgálat végkövetkeztetése szerint az izraeli blokád jogszerű, ugyanakkor a Palmer-bizottság által jegyzett, múlt pénteken publikált jelentés azt is elismerte, hogy a az izraeli hadsereg eljárása a Mavi Marmaran túlzott és szükségszerűtlenül erőszakos volt.
Máig nem tisztázott pontosan, hogy mi történhetett a főként török utasokat szállító Mavi Marmaran fedélzetén. Törökország azt állítja, az izraeli erők nyitottak tüzet, az izraeli beszámolók alapján viszont a hajó legénysége lőtt először az akcióban résztvevő katonákra, akik önvédelemből viszonozták a tüzet. Az ENSZ jelentése az utóbbi narratívát találta helytállónak, ugyanakkor azt is megállapította, hogy az izraeli haderő a szükségesnél jóval erőteljesebben reagált a Mavi Marmara fedélzetén tapasztalt ellenállására, és menekülni próbáló fegyveresekre is tüzelt – volt olyan áldozat, aki a hátát ért lövésben vesztette életét.
Az ENSZ-vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozását követően Törökország azonnal kiutasította az izraeli nagykövetet, aki a döntés idején éppen Izraelben tartózkodott, így nem is térhetett vissza állomáshelyére. Jeruzsálemet nem érhette meglepetésként a lépés: korábban éppen azért késleltették a Palmer-jelentés megjelenését, mert azt remélték, hogy a Törökországgal folytatott egyeztetések áttörést hozhatnak, és el lehet kerülni az Ankara által kilátásba helyezett szakítást.
Nem így történt, és a török kormány nem elégszik meg a diplomáciai kapcsolatok jegelésével, a két ország közötti katonai megállapodásokat is felfüggesztették, illetve a török külügyminiszter kijelentette: a Gázai övezet blokádjának ügyében a Nemzetközi Bíróság előtt kívánják felelősségre vonni Izraelt. Jeruzsálemnek inkább az előbbi intézkedés lehet különösen fájó, az ország ugyanis rendszeresen Törökország területén folytatja légi hadgyakorlatait és az izraeli hírszerzés a török hatóságokkal is szorosan együttműködik.
Sarkából kifordított Közel-Kelet
A nemzetközi közösség is aggódik az izraeli-török feszültség miatt, ami az amúgy is konfliktusokkal terhelt Közel-Keleten újabb feszültségeket teremthet. Korábban Obama is felszólította Izraelt, hogy mihamarabb rendezze a Törökországgal ápolt viszonyát és kérjen bocsánatot Ankarától, de a nyomásgyakorlás sikertelen volt. Amerikai források azt állítják, hogy a helyzet eszkalálódása miatt Washington immár keményebb hangot üt meg az izraeli vezetéssel és kilátásba helyette, hogy megvonja a támogatását Izraeltől az idei ENSZ-ülésszakban napirendre kerülő palesztín államelismerés kapcsán. Jeruzsálem számára egy ilyen lépés súlyos következményekkel járhatna.
Szavazásra bocsátva
Idei ülésszakában az ENSZ szavazhat arról, hogy a palesztín-izraeli békekötést megkerülve elismerjék-e önálló államként Palesztínát. A kérdés, ha valóban az ENSZ Közgyűlés elé kerül, jó eséllyel többséget kaphat a testületben. A Palesztín Hatóság megfigyelői státusszal már rendelkezik az ENSZ-ben, ezért a mostani próbálkozás célja egyértelműen inkább a figyelemfelkeltés, főleg hogy az Egyesült Államok korábban már jelezte, hogy mindenképpen megvétózza a Biztonsági Tanácsban Palesztína felvételét a szervezetbe. Ez pedig egyértelműen a kezdeményezés halált jelenti, ahhoz ugyanis, hogy egy államot felvegyenek az ENSZ-be, a Biztonsági Tanácsnak is hozzá kell járulnia, ami könnyen meghiúsulhat, ha az állandok tagok egyike megvétózza a döntést. (Az ENSZ állandó tagjai: Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország, USA.)
Izrael szövetségesek tekintetében nem áll túl jól a Közel-Keleten. Másik stratégiai partnere, Egyiptom is döntő politikai változásokon megy keresztül, és bár Mubarak elnök egyiptomi rezsimének megdöntése egyelőre nem tudni, hogy mit hoz majd az izraeli-egyiptomi kapcsolatok számára, annyi bizonyos: az új kairói vezetéssel nem lesz olyan egyszerű dolga Jeruzsálemnek, mint korábban volt. Egyiptom az arab államok közül elsőként, 1979-ben kötött békét Izraellel, és noha a két ország közötti kapcsolatok nem voltak mindig problémamentesek, de a zsidó állam eddig számíthatott Egyiptom együttműködésére. A tavaszi forradalom óta azonban más irányt vett az egyiptomi külpolitika: Kairó Izrael határozott ellenkezése ellenére fontos határátkelőket nyitott meg a Gázai övezetből Egyiptom irányába.
Thurányi Katalin
|
 Hírsor
A hét java
|
