Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2010-12-14 06:18:00

Réveteg himnuszok

Reggae-„kereszténység”

Nyolcvan évvel ezelőtt koronázták etióp-császárrá a rasztafarianizmus nevű, sajátos mozgalom vezéralakját. Ebből az alkalomból áttekintjük azt az irányzatot, melynek élére Bob Marley állt.

„A Karib-tengeri Jamaica szigetén élő feketék között valamikor az 1920-as izmosodott meg a gondolat: felszabadítva is rabszolgák maradtak. Ráadásul gyakorlatilag gyökértelenek. Afrikai hagyományaikat, kultúrájukat elvették tőlük, cserébe azonban csak a fehérek által részrehajlóan értelmezett Bibliát kapták” – vázolja a történeti alapokat Árokszállási Tamás, az első magyar reggae-zenekar, a Ladánybene 27 dobosa.

Vissza Afrikába

A megfogalmazatlan érzéseket aztán egy Marcus Mosiah Garvey jamaikai nyomdász szavakba is öntötte. A betűvető meghirdette a „Back to Africa” (Vissza Afrikába) mozgalmat. Célja a fekete emberek egyesítése és az anyakontinensre, pontosabban Etiópiába az „ősi-új világba” való visszajuttatása volt. Garvey egyik próféciája szerint Afrikában hamarosan egy fekete királyt fognak megkoronázni, aki megváltást és szabadságot hoz a jamaikaiaknak. Ezt az élő istent Garvey követői később az 1930-ban trónra lépő etióp császárral, I. Hailé Szelassziéval azonosították, s mozgalmuk nevét is tőle kölcsönözték. (A jobb oldali képünkön látható uralkodót amhara nyelven  Ras Tafari Makonennek nevezték.)

Ez idő tájt született a rasztafarianizmus legfontosabbnak tartott írása, a Holy Pibit, azaz a fekete emberek Bibliája, amely az Ó- és az Újszövetség egyszerűsített (át)fordítása. A Holy Pibitben, valamint az ez alapján készült Rasta Bibliában leírtak, és az azt magyarázók szerint a kereszténység korai időszakának egyházi vezetői egész egyszerűen fehérré változtatták a valójában sötét bőrű prófétákat, sőt, magát az eredetileg ugyancsak fekete bőrű Jézus Krisztust is.
 

A rasta hitelveket magukévá tevők, saját kifejezésükkel rastamanok szerint Isten nem egy lélek vagy egy szellem a Mennyben, hanem maga is létező hús-vér ember: rastaman. Ugyanakkor persze benne van az állatokban, a növényekben, a tárgyakban és minden egyes emberben – ami természetesn szöges ellentétben áll a kereszténység világképével. A vallásnak nincsenek templomai, papjai.

„Szent növény”: marihuána

Annál több köze van viszont a Szent Növény, a Bölcsességes Gaz, illetve Étek, a Népek Gyógyulása vagy csak egyszerűen a Növény néven emlegetett gandzsához, azaz a világszerte marihuánaként ismert kenderhez. A Jamaicába valószínűleg az indiai munkások révén bekerült, a modern európai és amerikai társadalmakban tiltott és üldözött, kábítószerként nyilvántartott „fűszerszámot” – mint az imént idézett néhány elnevezés is mutatja – a rasták elsősorban a Biblia olvasásához, a benne foglaltakon való  meditáláshoz használták, s a rasta hívők nem tekintik drognak, hanem isteni ajándéknak.

„A hatvanas években számos jamaicai zenész tért át a rasztafarianizmusra” – mondja Árokszállási Tamás. Nem csoda hát, hogy a könnyed, ritmusos latin és karibi melódiákon iskolázott, a bibliai útmutatások szerint hajukat és szakállukat ollótól, borotvától érintetlenül hagyó muzsikusok rövidesen megírták az első rastatémájú nótáikat, a ma ismert ringatós, révülős „himnuszaikat”. A zenekarok, amelyek közül a hetvenes években Bob Marley és Wailers nevű együttese egészen a világsztárságig vitte, miközben polbeat ihletettségű dalokban dicsőítették a Mennyei Uralkodót, a Teremtés Királyát, s szót emeltek például a marihuánafogyasztás legalizálásáért is.

Politikus reggae

A rastafilozófia sarokpontja a természetesség és az egyszerűség. Ez utóbbira jó példa, hogy a hetvenes évekre nyomortelepi utcazenészből milliomos popsztárrá avanzsált Bob Marley nem költözött el Jamaicából, sztárként is kijárt focizni a tengerpartra, mint annak előtte.

Mi több, ugyanazokat az elnyűtt trikókat, ruhadarabokat hordta, mint ismeretlensége idején, és – legalábbis a legenda szerint – BMW márkájú sportautóját is csupán azért vette meg, mert a márka betűi megegyeztek a Bob Marley és a Wailers kezdőbetűivel.

A rasták, akik kezdetben a jamaikai társadalom legmegvetettebb elemeinek számítottak, a hetvenes évek elején már a politikára is hatást tudtak gyakorolni ideológiájukkal, s ebben nagy segítségükre volt Bob Marley, a reggae első szupersztárja. Az 1972-es jamaikai választások előtt a Michael Manley által vezetett baloldali Népi Nemzeti Párt mindent megtett a rasták megnyeréséért, még a marihuánafogyasztás legalizálást is megígérte választási győzelme esetére. Bob Marley beszállt a kampányba, melynek végén a Népi Nemzeti Párt nyerte a választásokat. Hogy ebben mekkora szerepe volt a reggae koronázatlan királyának, azt az is mutatja, hogy első számú célpontjává vált a vesztes jobboldal szélsőséges híveinek, akik kis híján halálos végű merényletet követtek el ellene.

A zene mai arca

A reggae a nyolcvanas évekre, miután számos pop- és rock irányzatot – például a polgárpukkasztó punkot vagy a szolidabb new wawe-t, illetve az amerikai rapet – megtermékenyítette, majd évtizednyi időre kikerült a reflektorfényből. A kilencvenes években azonban a különböző elektronikus alapon készült zenék előretörésével, valamint a részben szintén jamaicai gyökerű lemezlovaskultusz megjelenésével újra színre lépett. A mai reggaek többsége, szemben a valódi hangszereken játszott egykoriakkal, a kornak megfelelően számítógép vezérelte stúdiók keverőpultjain összeállított úgynevezett dub-reggae vagy dancehall-reggae számokat jelent. (A dub-reggae angol szlengkifejezés a ritmusos, repetitív, önismétlő basszusfutamokra, a dancehall pedig a stílus diszkókban és különböző táncos partykon való közkedveltségére utal.) A hangulat és a mondanivaló azonban mit sem változott.

 
Márton Félix

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Máshitűek
  • Interjú: Tóta W. Árpád a vallási élményeiről
  • Korea magyar szemmel 1. rész - Szöul (videó)
  • A világ legnépszerűbb vallásai
  • Mi az a bibliodráma?
  • Nők az iszlámban: Ezeregyéjszaka, a történeti forrás
  • Új, vallásközi egyetem: a jó erkölcs jó üzlet?
  • Mégsem tiltják be a szent szöveget
  • Az alkoholnak és a bikininek mennek neki a szélsőségesek
  • Ahol a zsidók kiirtását iskolában tanítják
  • Egyháztörvény: marhákkal a Parlament előtt

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.