- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2010-11-28 06:35:00 Fényhozó JézusPogány és keresztény adventAz advent Krisztus várásának ideje az egyházi évkörben. A keresztény rítusok, népénekek és népi imádságok eredete azonban a pogány kultuszokig nyúlik vissza.Az advent szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik: a régi magyar hitvilágban az advent a várakozás ideje volt. A pogány mitológia és a keresztény hagyomány azonban még a múlt század első évtizedeiben is szervesen összefonódott az emberek tudatában, és ennek nyomai a mai napig felfedezhetők. A megtisztulás időszaka A keresztény advent hagyománya valószínűleg a negyedik század közepén honosodott meg nálunk. Ekkoriban ugyanis a keresztelőket gyakran vízkereszt napján tartották (január 6.). és a keresztelendőknek hat hét kemény böjtöt írtak elő. Ez a böjti időszak kapcsolódott a pogány magyar vallásosság böjti időszakához is. Feltámadás András napja után Advent kezdetét András napja jelezte. A középkorban ilyenkor tartották meg az utolsó zenés, táncos mulatságokat. A tarka ruhák is sutba kerültek:a gyász színének megfelelően egyes helyeken fehérbe, másutt feketébe öltöztek. Hajnalonként a kisgyermekek csengőszavára indultak a hajnali misére. Sötét volt még, lámpa se világított az utcán, így a hajnali magányos, néma templomozás a bűnbánat idejévé válhatott, mivel sok helyütt úgy tartotta a szokás, hogy rorátéra menet szólni, fecsegni sem szabad. Az adventi hajnali misék eredtére világítanak rá a Csángóföldön mai napig ismert mondókák, amelyek egykor imaszövegek lehettek: „Ó, hajnal, hajnal, szép piros hajnal/ Kibe Mária nyugoszik/Úr tőle születék/Pokol összetöreték”. Szűzzé válás Az európai népi kultúrában, a Kárpát-medencében és közvetlen környékén a megtisztulás, a „szűzzé válás" a karácsonyi rítusrendszer egyik legfontosabb eleme. Ez nem lehet véletlen, hiszen Magyarország patrónája Szent István kora óta Mária. A magyar népi vallásosság szimbólumrendszerének kutatói szerint az adventi koszorúk értelmezése a paraszti kultúrában nem csak a fény megjelenését, hanem a szűzen születést is jelképezi. Szálláskeresés Advent második hetétől a falu esti csendjét szálláskeresők hangja törte meg, kiknek éneke már az ünnep közeledtét is jelezte. Ám a régi időkben a betlehemezés nem a zsíros pásztortréfák világa volt, hanem a megszentelődés eszköze. Székelyföldön külön törvénykönyv szólt arról, hogy a betlehemezők nem járhatnak kocsmába, italt nem fogadhatnak el, nem hangoskodhatnak az utcán, s csak egyházi énekeket énekelhetnek. Nagy-Magyarország számos vidékén szokás volt a „Szentcsaládjárás” is, amikor egy Jézust ábrázoló képet adtak körbe a faluban. Ahova a Jézuska betért, ott külön oltárt állítottak a szentképnek, s énekekkel, imádságokkal magasztalták a Szüzet, ki életet ad a születendő gyermeknek. Miklya Luzsányi Mónika
|
Hírsor
A hét java
|
|