Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Mai morzsa
2010-10-24 00:09:00

Az ige mellett: 2Királyok 4,18-37

Tragédia vagy sem?

Egyetlen nap alatt történt meg minden. Egy olyan nap alatt, ami úgy kezdődött, mint a többi.

Bevezető: Az apa meg a fia kimentek dolgozni a szolgákkal. Az anya otthon maradt. Elizeus és Géházi messze tőlük szintén elkezdték szokványos napjukat.

Bonyodalom: Az ajándékfiú rosszul lesz.

Megoldás az apától: Hazaviszik az anyához.

Eredmény: Tragédia, a fiú meghal.

Hétköznapi, szomorú történet. Számtalanszor megesett már az azóta eltelt évszázadok során éppúgy, mint előtte. Hogy mitől válik egyedivé ez az eset? Az asszonytól. Ez a fiú életét sokaknak köszönheti. Mindenekelőtt a mindenható Istennek, aki visszaadta azt. Aztán Elizeusnak, az Isten emberének, aki eljött kérni az Istent a fiúért. És az anyjának. Azért, mert vágyott rá; azért, mert örömmel várta; megszülte; fölnevelte; az édesapja szeretetére és tiszteletére nevelte; és nem utolsósorban munkára is. Amikor baj érte a fiút, menekülhetett hozzá, ölébe hajthatta fejét. Amikor minden elveszett, az anya akkor sem adta föl. Nem jajveszékelve sírt, ahogy a kor elvárta volna tőle, hanem erős lélekkel vágott útnak - még férje sem vette észre rajta kettétört szívét, kétségbeesését -, nem finomkodott az úton sem, lélekszakadva sietett. Okos volt és elszánt a végletekig. Nem fogta könyörgőre, hanem határozott volt és hajthatatlan, keserű lelkű eltökéltségének senki sem állhatott útjába. Az egyetlen helyre ment, ahonnét segítséget remélhetett, s az egyetlen emberrel volt csak hajlandó beszélni, aki segíthetett. Nélküle nem indult vissza. Azt mondom, kérte a segítségét, hiszen vádló felkiáltása egyetlen nagy segítségkérés a prófétától, aki azonnal értett is a szóból. Elment, kérte Istent, és Isten megadta kérését. Az asszony nem veszti eszét a nagy ujjongásban. Ki ne tudná, hogy mennyire örül?

Vannak ilyen anyák, apák, emberek, akik nem a külvilágnak élik lelkük keserűségét és boldogságát. De tökéletesen megtesznek mindent, ami tőlük telik. És így életeket mentenek meg.

Hogy mit mondott a fiú az anyjának, miután életre kelt? Te mit mondtál az érted áldozatot vállalóknak?

Szommer Hajnalka
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.