Mi a teendő, ha meghaltunk?

Ausztráliában, Victoriában jártunk, ahol egy tűz pusztította területet fedeztünk fel. Egyszerűen nem tudtam megszokni a látványt: feketére égett csupasz fák, kísérteties erdők tele megégett és hámló kérgű fákkal. Ugyanakkor az újjáéledés nagyszerű jelei voltak rám legnagyobb hatással. Találtunk ugyanis egy üreges, kívül-belül fekete fát is, amelyen – megdöbbenve láttam – a halott csonk sebén egy új fa nőtt ki. A feltámadás élő példája volt ez.

Ehhez kapcsolódik saját élettapasztalatom. Én is éreztem már magamat lesújtva a körülmények miatt. Amikor gyász, betegség, depresszió vagy kétség szakad ránk, s elveszettnek érezzük magunkat, a szép bővelkedő élet múltbéli emléknek tűnik. Csak hinni Jézusban, ujjunk hegyével is kapaszkodni – már ez kimerítheti minden energiánkat.

Az a kiégett fa élettelennek tűnt, mégis mélyen, nem látható helyen az élet várakozott, készen arra, hogy előtörjön. Mindegy, hogyan érezzük magunkat, mindegy, hogy mennyire lehetetlennek tűnik, a feltámadás lehetséges.

Istenünk, küldd Lelkedet, hogy erősítse az erőtleneket, hozzon békét a békétleneknek, és adjon reménységet a csüggedőknek! Ámen.

Jövőnk Isten kezében van.

Carol Griffin (Shropshire, Anglia)

Forrás: Csendes Percek

• Cimkék:
feltámadás gyász depresszió betegség hit

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére