Mi köze a teljesítésnek a teljesedéshez?

 

Ma, amikor olyan óriási jelentősége van az ismertségnek, nehéz érteni, miért is tiltotta meg Jézus, hogy reklámozzák csodatételeit. Amikor egy virág kibomlik, teljesít, vagy a benne rejlő lehetőség szerint teljesedik? A virágot, vagy a Teremtőt csodáljuk érte? Az ember tud mást élni, mint saját életében rejlő lehetőségeit. Miért a teljesítés kényszere ébred bennünk? Miért különbnek akarunk látszani, s nem Isten kegyelme szerint teljesedni? Szeretjük, ha rólunk szólnak a dolgok. Pedig jó látni, ha valaki a helyén van, egy azzal, ami rá van bízva, ez Istenről szóló bizonyság. Jézus Krisztus tudta a teljesülés titkát, és Isten országát hozta közénk. Úgy, ahogy meg volt írva felőle. Miféle szolgában gyönyörködik Isten? Akibe Lelkét adja, aki nem civódik, nem kiált az utcán, aki a megrepedezett nádszálat nem töri el, aki a pislogó mécset nem oltja ki… A sikeréhség, a dicsőségvágy, a népszerűség hajhászása nem Istenről szól, hanem az ember mellveregető, önistenítő hajlamáról.