Dávid és Jonatán

"...úgy szerette őt, mint a saját lelkét." 1Sám.18,1.

 

Dávid és Jonathán teljesen kétfajta ember. Jonathán királyfi volt, Dávid pásztorfiú. Sok minden elválaszthatja őket, születés, műveltség, szabadság. Az Úr mégis eggyé tette őket. Bennünket is így akar eggyé tenni. Minden ember ezt éli át, aki megismeri Isten szeretetét. Nem számít, ki kicsoda, okos, nem okos, művelt, nem művelt, egyszerűen összeforr a lelkük. Az Úr ezt várná, és ezt szeretné elvégezni saját népében. "Jonathán levetette felső ruháját, amely rajta volt, és Dávidnak adta, sőt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét." A szeretet soha nem próbál a másiktól kapni, mindig adni akar, mindig többet, teljesebbet. Nagy öröm, ha a hívő ember a testvérével egy szívvel, egy lélekkel tud lenni. Jonathán elmondja Dávidnak: Tudom, hogy te király leszel, és én leszek utánad a második az országban. Nem akar első lenni. Ezt is meg kellene tanulnunk, nem számít, hogy a második, negyedik, tizedik - csak Vele együtt. Szeretem-e úgy Őt, ha századik, ha ezredik vagyok, csak Jézussal együtt? Vajon úgy vagyok-e a testvérekkel, hogy kész vagyok értük mindent megtenni és nekik adni? Ha egy tag tisztességgel illettetik, tudunk-e együtt örülni? Isten előtt óriási egység a Krisztus-test. Életeden keresztül áradhat-e áldás a Krisztus-testbe? Imádságaidon keresztül megépülhetnek-e sokan? Az áldás, mint a hullám, megy tovább. Rajtad keresztül mehet-e tovább Isten szeretete? Jonathán Dávidban nem keresett hibát, és Dávid sem Jonathánban. Soha nem verseng az, akinek Jézus dicsősége a fontos, és aki Érte, Neki tesz mindent.


Traush Liza "...BESZÉDED MEGELEVENÍT..." Zsolt 119,50 című áhítatos könyvéből

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére