Muszlimok, akik nem utasítják el a keresztény értékeket

Az új iszlám befogadó és toleráns?

A moszlim Gülen-mozgalom napjainkban több mint 130 országban van jelen valamilyen formában. A hagyományosan iskolák és kutatóközpontok támogatásában jeleskedő közösség az utóbbi időben egyre több újság, tévé- és rádióadó működtetésével hozzák párhuzamba, miközben Törökországban nem szűnik a félelem, hogy a szerveződés alapvetően a szekuláris állami berendezkedés megdöntésében érdekelt. De ki valójában Fethullah Gülen, és mit lehet tudni a mozgalmáról?

Fethullah Gülen több mint tíz éve önként vállalt, amerikai száműzetésben él, pedig az 1990-es években Törökország egyik ünnepelt értelmiségijeként tartották számon, népszerűsége a lakosság és a politikai elit körében is jelentős volt. A politikai iszlám előretörésének korában az általa képviselt, mérsékelt iszlám vonzó alternatívát jelentett, liberális Korán-értelmezése és a társadalmi béke melletti elkötelezettsége pedig rövid időn belül hívek tömegét nyerte meg, és bizonyította, hogy a szekuláris államban az iszlámnak is helye lehet.

Eszmerendszerének kialakulása

Gülen Nyugat-Anatóliában, Törökország egyik legszegényebb régiójában született, és noha nem vett részt vallási oktatásban, az 1950-es évektől mint igeolvasó, azaz imám tevékenykedett. Sok kortársával ellentétben nemcsak a török és a keleti gondolkodókat ismerte, hanem a nyugati filozófiában is jártas volt, és újszerű gondolataival hamar számos követőt szerzett. Cikkeiből és írásaiból az 1990-es évekre kiforrott eszmerendszer alakult ki, ami az iszlám univerzalizmusát, ugyanakkor a kornak megfelelő interpretálását hirdette.

Gülen a korszak többi iszlamista mozgalmával ellentétben nem utasította el a nyugati értékeket, azt vallotta, hogy az iszlámnak a modern tudományokkal és a nyugati életvitellel összhangba hozhatónak kell lennie. Emellett fontos szerepet tulajdonított a vallások közötti párbeszédnek, személyesen találkozott több vallási vezetővel, 1998-ban II. János Pál pápa is fogadta őt a Vatikánban. Programjának két sarokköve a társadalmi béke megteremtése, valamint az iszlám és a török identitás összeegyeztetése, a 90-es évek közepére pedig követői között ugyanúgy megtalálhatók voltak szekuláris törökök, mint iszlámhívők.

Egy videó miatt: irány Amerika

1999-ben azonban nem várt fordulat következett, miután a médiában megjelent egy felvétel, amin Gülen a körülötte kialakult szervezet céljairól és stratégiájáról beszél. A bizalmi társaságban elhangzott beszédet rögzítő videóban Gülen azt fejtette ki, miért elengedhetetlen, hogy a hozzájuk hasonlóan gondolkodó emberek kerüljenek döntő közigazgatási és igazságszolgáltatási pozíciókba. Azzal érvelt, hogy a rendszer belső megreformálása a cél, így mindent meg kell tenni azért, hogy a megfelelő személyek töltsék be a legfontosabb politikai és társadalmi tisztségeket – még ha ez a vallott elvek és ideológiai megfontolások időleges háttérbe szorításával is jár.

A beszéd óriási belpolitikai vihart kavart, és a politikai puccsoktól hagyományosan tartó törökök az imám szavait egyértelműen a szekuláris rendszer megdöntésére tett szándékként értelmezték. A mérsékelt iszlám zászlóvivőjeként közismerté vált Gülen azonnal más megvilágításba került, számos korábbi támogatója elpártolt mellőle. Még éppen időben, 1999 végén hagyta el Törökországot, 2000 elején ugyanis vádat emeltek ellene, a szekuláris állam megdöntésére tett kísérlet és további vádpontok alapján.

Noha mára az összes vád alól felmentették, Gülen nem tért vissza Törökországba, 2000 óta az amerikai Pennsylvania államban él, ahonnan irányítja a körülötte kialakult mozgalom tevékenységét, ami neve ellenére sokkal inkább egy laza hálózathoz, mint egy jól szervezett mozgalomhoz hasonlít. Hiába keresnénk a szerveződésben különböző bizottságokat vagy vezetői rangsort – az egyetlen dolog, ami összeköti a mozgalom tagjait, az az eszmerendszer iránti elköteleződés.

Befolyása fokozatosan nő

Gülen nemzetközi népszerűsége az utóbbi években töretlenül nőtt, ezt jól jelzi, hogy szerte a világban több mint ezer iskolát hoznak összefüggésbe a körülötte kialakult filantróp réteg támogatásával. Ugyan az iskolák nem minden országban nyújtanak vallási oktatást, de alapvetően képviselik a Gülen-eszmerendszert, ez pedig éppen elegendő, hogy sok helyen gyanúsan tekintsenek ezekre az intézetekre.

Az iskolák, a kutatási intézetek és a különböző médiumok szinte kizárólag a mozgalommal szimpatizálók anyagi hozzájárulásának segítségével működnek, csak Törökországban több mint tízmillióan támogatják valamilyen formában a szervezetet. Az anyagi háttér biztosításában nagy szerepet játszik, hogy Gülen liberális iszlám értelmezése sok olyan üzletembert megnyert, aki nem kívánja követni az iszlám szigorú kereskedelemre (különösen a hitelezés szabályaira) vonatkozó előírásait.

Habár a szervezet tevékenysége elsősorban az oktatást és a rászoruló rétegek támogatását szolgálja, miközben a toleráns, befogadó iszlám eszméjét hirdeti, egy − a Wikileaks által kiszivárogtatott − dokumentum szerint az Egyesült Államok mégis egyre nagyobb aggodalommal tekint Gülen növekvő befolyására, attól tartva, hogy a szervezet mérsékelt iszlám köntösbe bújtatva kíván majd érvényt szerezni radikálisabb iszlamista nézeteknek.

Miközben Gülen társadalmi támogatottsága Törökországban – ahol a mozgalom körülbelül háromszáz iskolát működtet – az utóbbi években egyre nagyobb, bizonyos körökben továbbra is félnek, hogy az imám alapvető célja a politikai hatalomszerzés. Sokan egyenesen azt állítják, hogy az imámhoz közeli médiaérdekeltségek a sajtószabadságot fenyegetik, és Gülen támogatói már a rendőrség soraiba is beszivárogtak, hogy belülről hallgattassák el a mozgalmat kritizálókat. Kétségtelen, hogy az utóbbi években több olyan újságírót letartóztattak, aki a szervezetet kritizálta, de a mozgalom tagjai határozottan tagadták, hogy bármilyen formában érintettek lennének.

Thurányi Kata

• Cimkék:
Fethullah Gülen iszlám moszlim iszlamista Korán

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére