Társadalom
2011-09-07 19:31:00
Sokba kerül a kétkezi munka becsületeTöbb mint hétezer tanári állás szűnhet meg
2012-től átalakítják a szakiskolai képzést, ennek eredményeként három évre rövidül a képzési idő és több mint hétezer tanári állás szűnhet meg.
Több frontos háborút indított a kormány oktatási területen. Új felsőoktatási koncepciót terjesztettek elő és kidolgozták az új köznevelési törvénytervezet is. A kiszivárogtatott hírek szerint felső tagozaton is egész napos oktatást terveznek, ám az óraszám növelésével akár 9 százalékkal csökkenthető lenne a tanári létszám. A legkevésbé talán az új szakképzési koncepció van a figyelem középpontjában, bár a jövőre tervezett változtatások ellen a szakszervezetek már most tiltakoznak.
Előtérben a gyakorlat
A szakképzési rendszert 2012-től alakítanák át. A legfontosabb változás, hogy három évre rövidül az oktatás ideje és az eddiginél nagyobb hangsúly kap a gyakorlati képzés. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára még az szünidőben bejelentette, hogy szeptembertől abban a 40 szakmában hároméves képzésben is tanulhatnak a diákok, amelyek követelményrendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara dolgozta ki az NGM felkérésére.
A rendszert azért alakították át, mert az utóbbi években eltávolodtak egymástól a munkaerő-piaci igények és a szakképzés. Az államtitkár szerint ráadásul túl hosszú, nem ritkán 4-6 év volt a képzés ideje a szakközépiskolákban, és sokszor csak elméleti tudással vértezte fel a diákokat.
Sokba kerül a kétkezi munka becsülete
Az új koncepció kapcsán a német duális szakképzési modellt szokták emlegetni, miszerint nagyobb arányban oktatnak gyakorlati tárgyakat és a képzési idő is rövidebb lesz. Az elméleti és közismereti tárgyak egyharmad arányban lesznek a gyakorlati tárgyakhoz képest. A második és harmadik évben pedig vállalkozásoknál gyakorlati képzésen tanulhatják meg a szakmai alapokat a diákok.
Bár német modellként emlegetik, a kiszivárogatott koncepció szerint ez igazából holland modell, mivel megyénként 2-3 központi intézménybe, pontosabban térségi integrált szakképzőbe (TISZK) olvasztanák be az összes iskolát. A jelenlegi 85 TISZK helyett 55 maradna, ezekbe olvadna be a 709 önálló szakiskola. A térségi integrált intézmények ma is működnek, azonban nem kötelező jelleggel, mivel többféle modellt is megenged a jelenlegi szabályozás. A jövőben azonban átgondolt, takarékosabb rendszert ígérnek, akár egy tucat intézményt is összevonhatnak és felszámolhatóvá válnak a párhuzamos képzések, bezárnák a gazdaságtalanul működtető tanműhelyeket és iskolaépületeket.
A kiszivárogtatott koncepció készítői úgy becsülik, hogy az átalakítással némileg növekedne az osztálylétszám a szakiskolákban, azonban a képzés rövidülése miatt 2016-ra 380 ezer főről 304 ezer főre csökkenne a létszám. Ennyi idő alatt 26 százalékos létszámszűkítéssel is számolnak, ami több mint 7 ezer pedagógus állásának megszüntetését jelentené. A számítások alapján az átalakítással 20 százalékkal csökkenthető lenne az ágazat fenntartási költsége.
Tiltakozó szakszervezetek
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már a hír kiszivárogtatásakor közleményt adott ki, amelyben radikális forráskivonást vizionáltak és tárgyalást követelnek a szakmával és a szakszervezetekkel. Úgy vélik, hogy az új koncepció több tízezer szakmunkástanuló és a szakoktatásban dolgozó pedagógus élet- és munkakörülményeit alakítja át gyökeresen.
„Azt gondolják, hogy megoldható, hogy a jelenlegi képzési helyek számát több mint 90 százalékkal csökkentve olyan szakmunkásképzés valósítható meg, mely hosszú távon megoldja majd a magyar nemzetgazdaság gondjait. Elképzelésük szerint megvalósítható a korszerű szakmai ismeretek átadása úgy is, hogy jelentősen megemelik az osztályok létszámát, ugyanakkor radikálisan csökkentik az ott tanító pedagógusok számát. Teszik ezt akkor, mikor a kormánykoalíción belül sincs egyetértés, hogy a német (duális), vagy pedig a dán modell követése az üdvözítő.” – áll a közleményben.
Hiller István, az MSZP Humánpolitikai kabinetjének vezetője leginkább azt kifogásolja, hogy a szakképzési koncepció nem illeszkedik a közoktatás, illetve a felsőoktatás tervezett átalakításához. Ezek a koncepciók önmagukban állnak, nem biztosítják a tanulók számára a szükséges átjárhatóságot. Nehezményezi, hogy a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése a szakképző intézmények diákjait és magát a szakképzést sújtja a leginkább. Véleménye szerint a tankötelezettség csökkentése évente több mint tízezer magyar fiatalt juttat kilátástalanságba, mivel számukra nem tudnak munkalehetőséget biztosítani, de a tankötelezettséget sem írják elő, így többnyire a szakképzésben résztvevő leghátrányosabb sorsú fiatalokat érinti ez a tervezet.
Német vagy dán modell?
A német modell lényege, hogy nagy hangsúly fektetnek a gyakorlati képzésre, amelybe bevonják a vállalati helyeket is. A szakképzés költségén osztozik az állam, az iskola és a gyakorlati hely is. A képzés fele az iskolában történik, ahol közismereti és elméleti szakmai alapképzést kapnak a diákok, majd a vállalatnál gyakorlati képzésben részesülnek. A másik út a dán szakképzési modell, amely általában hároméves. Esetükben azonban az általános iskola kilenc- vagy tízosztályos, és a szakképzés hároméves. Ezen belül két szinten oktatnak: hat különböző alapszint van, majd ezek után specializálódnak a tanulók.
A.S.
|
