„Rendet kell teremtenünk”

Ezt ígérte Szászfalvi László a készülő egyházi törvényről

 – Folynak a találgatások az új egyházi törvénnyel kapcsolatban, különösen a két kikerült számadat miatt. Állítólag a vallási közösségek újra regisztrálása során a százévesnél fiatalabb, és a tízezer fősnél kisebb közösségek nem kaphatják meg az egyházi státust. Helytállóak az adatok?

– Gondolkozunk, dolgozunk, szakértői egyeztetések indultak, a következő év első felében fogjuk beterjeszteni a jelenleg hatályos törvény felülvizsgálatát, vagyis az egyházakról és a vallási közösségekről szóló új törvényt. Az eddigi, 1990 évi IV. törvény a rendszerváltozás előtti posztkommunista parlament egyik utolsó vívmánya. Rendet kell teremtenünk ezen a területen is.
 

– Milyen alapelvek mentén? A nagyok maradhatnak, a kicsik mehetnek?

– Nem nagy- és kisegyházakban gondolkozunk. Az elmúlt időszakban a társadalom életéhez nagyon sok értékkel hozzájáruló egyházi, vallási közösségeket szeretnénk erősíteni, hitelesíteni, és szélesíteni az állami támogatási rendszerüket. De az álegyházakat, a bizniszegyházakat, melyek a meglévő ultraliberális törvény kiskapuit kihasználva a polgárok adóforintjait leszivattyúzzák, ki fogjuk szűrni a rendszerből. Ez nem vita kérdése, ez kormányzati akarat és döntés. 
 

– Ha nem kis-és nagyegyházakban gondolkoznak, akkor a tízezer fő és a száz év csak kacsa?

– Ez olyan részletkérdés, amibe egyelőre nem szeretnék belemenni. Az a célunk, hogy azok a kisegyházak benne legyenek az államilag elismert és támogatott sávban, akik sokat letesznek a nemzet és a társadalom asztalára.
 

– Tehát megmaradhatnak tízezer fő alatti, néhány évtizede működő egyházak is?

– Természetesen. 
 

– Akkor miért nyilatkozott korábban száz évről és tízezer főről?

– Az elmúlt hetek nyilatkozataiból ragadta ezt ki a sajtó. Azt mondtam, hogy Ausztriában így oldják meg a kérdést, vagyis ha az osztrák modellt követnénk, Magyarországon is ezt vezetnénk be. Nézze, az mégis nevetséges, hogy két-három család begyalogol száz aláírással a bíróságra, és egyház címszó alatt vállalkozást indítanak. Vagy amikor állatmenhelyet fenntartó alapítvány van egyházként bejegyezve, és hetven-nyolcvanmilliót kap évente az állami költségvetésből. Botrányos, hogy akár a méhlepényimádók egyháza is milliókhoz jusson az állírólagos hitéleti tevékenységéhez. Félreértett és interpretált információkkal dolgozik a sajtó egy része. Mi csupán azt szeretnénk, hogy rend legyen.
 

– Milyennek képzeli a rendet?

– Olyannak, amelyben a szuverén állam, a szuverén kormány a szuverén egyházakkal partneri, szövetségesi együttműködésben dolgozik a közjóért, ami különösen most, a gazdasági, szociális és morális válság időszakában fontos, a nemzet egysége és felemelkedése érdekében.
 

– Egy ilyen, sokak érdeklődését felcsigázó kérdésben a kormányzati kommunikációnak nem kéne a mindent vagy semmit elvét követnie, de legalább fegyelmezettebbnek lennie?

– Furcsállom, mikor ilyen kérdések jönnek a média részéről, hiszen folyton több információt akarnak, hogy bekapcsolódhassanak mihamarabb a közös gondolkodásba. Mire gondol konkrétan?
 

– Például arra, hogy a pünkösdi teológián tartott konferencián a kormány által delegált osztályvezető, Fedor Tibor az 1895-ös törvényt említette lehetséges modellként. Ez a törvény három részre osztotta a felekezeteket: voltak a bevett, a megtűrt és szekta kategóriába tartozó közösségek. Ehhez fognak vissszatérni?

– Az egyáltalán nem probléma, ha egy főosztályvezető az én felhatalmazásommal nem csak a kész anyagot szállítja, hanem arra törekszik, hogy gyötrődjünk együtt a kérdésen, gondolkozzunk együtt. A dilemmákat, a felmerült ötleteket és lehetőségeket számba kell venni, millió javaslat érkezik, amelyek feldolgozása folyamatban van. Év végéig szeretnénk a koncepció első olvasatát elkészteni, ezután indul az egyházakkal az egyeztetés. Reményeink szerint áprilisban a parlament elé terjeszthetjük a javaslatot. Nagy meglepetések nem lesznek, de húsz év után végre dönteni kell! 
 

– Tisztában vannak annak kockázatával, hogy ha a kommentár nélkül kiszivárogtatott részinformációkra reflektál a média, abból félreértések lehetnek?

– Néha előfordul, de ez nem baj. Éppen mostanában hallottam, hogy a bizniszegyházak kezdik összébb húzni magukat ezekre az információkra is, úgyhogy nem árt, ha az ember olykor erősebben fogalmaz. A lényeg, hogy mi nem politikai lózungnak tartjuk, hanem valóban komolyan gondoljuk a nemzeti együttműködés rendszerét, ezt tartalommal szeretnénk megtölteni,
ami nem fog menni bizniszegyházakkal, csak a hitüket, vallásukat komolyan gyakorló közösségekkel. 
 

– Egyes ilyen közösségek, mint például a Golgota Keresztény Gyülekezet, az eddigi információk alapján szoronganak, és ennek hangot is adtak. Nem kell félniük?

– Nem kell félniük.

B.Gy.

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére