Hallgat az eladó is, a vevő is

Eltűnnek a nyilvánosság elől az önkormányzati vagyonok

A mindennapi.hu egy frekventált területen fekvő balatoni ingatlan tulajdonosváltásának nyomába eredt. Az értékes telek a legutóbbi időkig a közvagyon részét képezte, az elmúlt hónapokban került magántulajdonba. Az ügylet körüli kételyeket a főszereplők nem hajlandók eloszlatni. Lapunk a tisztánlátás érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordult, s az ügy súlyát jelzi, hogy az ombudsman az esetről sajtótájékoztatót tartott a múlt héten.

Versenyt hirdettek

Tavaly év vége felé nyilvános pályázaton hirdette meg egy napilapban az igen frekventált helyen fekvő, Balatonmáriafürdő, Bernáth Aurél sétány 5. szám alatt található, 832 négyzetméteres telkének eladását a Balatoni Hajózási (BH) Zrt. A telek értékét különösen emeli az üzleti hasznosítás lehetősége, mivel a gyönyörűen felújított vitorláskikötő mellett fekszik, illetve a strand közvetlen szomszédja.

A Balatoni Hajózási Zrt. által értékesített 832 négyzetméteres telek
 

A pályázati kiíráshoz bánatpénz ellenében lehetett hozzájutni, s a jelentkezőknek vételi ajánlatot kellett benyújtaniuk. A kiírás semmilyen megkötést nem tartalmazott, bárki pályázhatott. A feltételek között az is szerepelt, hogy amennyiben több érvényes ajánlat érkezik a telekre, licittárgyalás során választják ki a nyertest.

A kikötői ingatlanra szemet vetett egy debreceni vállalkozó, aki vételi ajánlatot nyújtott be. A BH Zrt. nem sokkal később levélben értesítette, hogy pályázata érvényes, és hogy a megajánlott összeget - négyzetméterenként 10 ezer forintot – a zrt. közgyűlése kevesli. A vállalat a pályázatot végül licittárgyalás nélkül eredménytelennek nyilvánította.

A vállalkozó nem adta föl, és érdeklődött a BH Zrt.-nél, mi lesz az ingatlan sorsa, illetve tehet-e újra ajánlatot. Ekkor tudta meg, hogy más is jelentkezett az ingatlanért, s hogy az értékesítés szabályai megváltoztak, mert a jogszabályok szerint a BH Zrt.-nek másodszorra már nem kell új pályázatot kiírnia, az értékesítésről a vezérigazgató szabadon dönthet. A vállalkozó csodálkozott, hogy elmaradt a kiírásban szereplő licittárgyalás, ám végül úgy döntött, emeli a tétet, s újabb, az előzőnél magasabb összegű vételi ajánlatot nyújt be. A telek négyzetméteréért másodszorra 50 százalékkal többet, 15 ezer forintot ajánlott.

Nem sokkal később a hajózási vállalat arról értesítette a debreceni pályázót: akadt más, aki magasabb összeget ajánlott. A vállalkozó megint csodálkozott, hiszen a kiírás szerint több ajánlat beérkezése esetén licittárgyalást kellett volna tartani.

Az elutasítás után a debreceni vállalkozó harmadszorra is megkereste a BH Zrt.-t, hogy megtudja, lefutott-e már teljesen a meccs. A műszaki igazgató közölte vele, hogy nem döntöttek még véglegesen az ingatlan sorsáról, mivel a vezérigazgató külföldön van, s arra bátorította, hogy egy harmadik vételi ajánlatot is benyújtson.

Így is történt. A  vállalkozó megduplázta az eredeti ajánlatát és most már négyzetméterenként 20 ezer forintot ajánlott az ingatlanért. A hajózási társaság pár héttel később válaszolt. Arról értesítette levélben, hogy ezt az ajánlatot nem tudta figyelembe venni, mert elkésett, s az ingatlan elkelt.

Miért fontos a verseny?

A különböző balatoni önkormányzatok hajóállomásait, vitorláskikötőit és egyéb ingatlanait kezelő BH Zrt. 22 balatoni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő cég. Vagyona közvagyon, ezért haszna a közvagyont gyarapítja, és vesztesége is a közvagyont érinti. A múlt héten az is kiderült, hogy BH Zrt.-nek minden fillérre szüksége van, hiszen nincs túl jó állapotban. Az idei üdülési idény beköszönte alkalmával azt jelentette be Horváth Gyula vezérigazgató a sajtónak, hogy nagyon fontos fejlesztések maradnak el idén, mert nincs rá pénz. Márpedig ha ilyen hírekkel sokkolják a közvéleményt, akkor joggal várható el, hogy a BH Zrt. a legkörültekintőbben gazdálkodjék a rá bízott közvagyonnal.

Közérdekű adat-e a közérdekű adat?

Ilyen előzmények után kezdtünk el érdeklődni a privatizáció körülményeiről. A hajózási cég műszaki igazgatója, Lain Ferenc elmondta, hogy 3-4 pályázat érkezett be az eredeti kiírásra. S noha hangsúlyozta, hogy a cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van, azt, hogy mennyiért kelt el végül az ingatlan, s hogy ki vette meg, valamint hogy milyen körülmények közt adtak túl rajta, például miért nem volt licittárgyalás, üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni. Mivel ragaszkodtunk ahhoz, hogy a cég kiadja az információkat, a levélváltásokban kialakult vitára Horváth Gyula vezérigazgató tette rá a pontot. Így söpörte le kérésünket:

„Álláspontunk szerint a Balatoni Hajózási Zrt. nem tartozik az 1992. évi LXIII. tv törvény 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az adatvédelmi törvény hatálya alá, azaz nem minősül közfeladatot, vagy állami feladatot ellátó szervnek, közpénzeket nem használ fel, így az ön által kért adatokra vonatkozóan nem áll fenn tájékoztatási kötelezettsége. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét.”

Biztos tudatában annak, hogy egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló cég gazdálkodási adatai nyilvánosak, Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordultunk: hozzon állásfoglalást az ügyben.

Verseny volt-e, vagy csak annak látszott?

Az ombudsmani vélemény elkészültéig a földhivatalban kikutattuk az új tulajdonost. Kiderült, hogy az értékes telek egy vendéglátásban érdekelt helyi vállalkozó, Balláné Vajas Éva tulajdonába került. Annak reményében, hogy megtudjuk tőle a privatizáció részleteit, megkerestük őt. A vendéglős hölgy azonban – a BH Zrt. vezetéséhez hasonlóan – nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Másnap a tulajdonos fia, Balla György mégis felkereste lapunkat, s leginkább felelősségre vont bennünket, hogy miért vagyunk kíváncsiak az ingatlanvásárlás körülményeire. Ennek részleteiről szólva azután leginkább mellébeszélt, s azt hangoztatta, hogy minden szabályosan zajlott. Szavaiból az derült ki, hogy zárt borítékban adta be vételi ajánlatát. Arra azonban már nem tudott válaszolni, hogy a pályázati kiírás keretében adta-e be a vételi ajánlatukat, vagy később, amikor sokkal lazább feltételekkel folyt már a „verseny” az ingatlanért. Mint mondta, tudott arról, hogy volt egy debreceni pályázó is, aki szerinte ugyan többet ajánlott, mint ők, de csak utólag, miután lezárult a verseny. Kérdésünkre, hogy mivel egyetlen alkalommal sem volt licittárgyalás, akkor ő honnan tudta, hogy volt más pályázó is, aki többet ajánlott náluk, úgy reagált: „ez már legenda a városban”. Balla a beszélgetés során többször is hangsúlyozta, hogy egy teljesen legális és tisztességes üzletről van szó, s az adás-vételi szerződésben sincs semmi érdekes, azt azonban továbbra sem volt hajlandó megmutatni. Így mivel a BH Zrt.-hez hasonlóan nem volt hajlandó beavatni bennünket a részletekbe, nem tudtunk meggyőződni arról, hogy igazat beszél-e, vagy sem.

A vendéglátóhely kialakítására kiválóan alkalmas telekingatlan közvetlenül
a kikötő szomszédságában található

Jóri: felerősödhet a korrupció

Idő közben megérkezett az adatvédelmi biztos állásfoglalása. Ebben Jóri András leírta, hogy a hajózási vállalatnak valóban nem kell kiadnia számunkra az eladás körülményeiről szóló adatokat egy nemrég módosított törvény miatt. Megállapította, hogy bár a BH Zrt. részvényei különböző arányban balatoni önkormányzatok tulajdonában állnak, a társaság azonban nem, vagy nem feltétlenül közfeladatot lát el, így rá az adatvédelmi törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettség közvetlenül nem alkalmazható, illetve gazdálkodási adatai nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak, azokról nem köteles információt szolgáltatni.

Az állásfoglalásból az is kiderült, hogy ez nem volt mindig így. Az önkormányzatok közös vállalkozásában álló BH Zrt. – illetve általában az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok – gazdálkodási adatai az államháztartási törvény tavaly nyári módosítása óta nem minősülnek nyilvános adatnak. A kétharmados Fidesz-KDNP többség által elfogadott módosítás ugyanis hatályon kívül helyezte a jogszabály azon bekezdését, amely közfeladatot ellátó szervnek minősíti a magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságot.

A mindennapi.hu kérésére indult ombudsmani vizsgálatban Jóri András kiemelte, hogy a jogállamra veszélyt jelent a módosítás, mert a megszüntetett rendelkezés a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának fontos szabálya volt, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog lényeges garanciája. Állásfoglalásában kifejtette, hogy a korrupció elleni harcot, a közpénzek, a közvagyon transzparenciáját az szolgálja, ha a magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok adatai továbbra is a közérdekű, közérdekből nyilvános adatok körébe tartoznak.

Az adatvédelmi biztos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a társaságban részvénnyel rendelkező önkormányzatok a tulajdonosi jogosultságuk gyakorlásával, a részvénnyel való gazdálkodást tekintve az adatvédelmi törvény alapján kötelesek a közérdekű adatokat bárki számára megismerhetővé tenni, vagyis az önkormányzatot saját részvényeikkel történő gazdálkodása nyilvános, azonban a részvényein keresztül tulajdonában álló társaság tevékenysége már nem az.

Jóri a mindennapi.hu által feltárt konkrét eset kapcsán a súlyos problémával múlt hét csütörtökön az MTI-n keresztül a nyilvánossághoz és ezen keresztül a kormánypártokhoz is fordult. Emlékeztetett arra, hogy „korábban felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy a módosítással a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága sérül, az ügyben a Parlament Alkotmányügyi Bizottságában is felszólalt – eredménytelenül”. A kormány figyelmét a csütörtöki figyelmeztetése is elkerülte. Egyetlen kormánytisztviselő sem nyilatkozott arról, hogy vissza kellene állítani az eredeti állapotot, amely megállíthatja, de legalábbis újra ellenőrizhetővé teszi az önkormányzatok tulajdonában álló cégek gazdálkodását.

Ugyanakkor a szándékokat látva úgy tűnik, hogy talán nincs minden elveszve. A közpénzekkel való visszaélések büntethetőségét kezdeményezi a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával, amit Nagy Anna kormányszóvivő jelentett be a kabinet szerdai ülése után. Új tényállásként vezetik majd be például a költségvetési csalás fogalmát, s ez a parlament elé rövidesen beterjesztendő jogszabály alapján 2-10 év szabadságvesztéssel lesz büntethető. Ebbe a kategóriába minden, 100 ezer forint feletti, közpénzeket érintő visszaélés beletartozik. A kabinet azt várja az intézkedéstől, hogy a Btk. hatékonyabban tudja megvédeni a költségvetést.

A tényeket összegezve és az ombudsman állásfoglalását felhasználva tehát az látszik, hogy a Fidesz-KDNP kormány látszólag komolyan fel kíván lépni a korrupció ellen, azonban nem akarja észrevenni, hogy a tavaly év végen az államháztartási törvény módosításával kivonta az önkormányzati cégek tevékenységének ellenőrizhetőségét. Ezzel a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága nagy mértékben sérült. Noha a kormány a jövőben büntetni kívánja azokat, akik megkárosítják a költségvetést, az önkormányzati cégek esetében egyelőre nem ellenőrizhető, ha valaki visszaél a köztulajdonnal. A dolog súlyosságát jelzi, hogy önkormányzati cég pedig van bőven, az önkormányzati vagyonok jelentős része ilyen vállalatok tulajdonában van.

Ki kell vizsgálni, hogy verseny volt-e vagy mutyi!

Térjünk vissza a balatonmáriafürdői esethez! E cikk következtében bármi is történik a kétharmados többség által módosított jogszabállyal, a kikötői ingatlan eladása mindenképpen vizsgálatot igényel. A labda a 22 tulajdonos önkormányzat pályáján pattog. Azt, hogy mennyire fontos nekik a BH Zrt., alátámasztja a siófoki fideszes polgármester, Balázs Árpád február 27-én, a Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozata, aki részvényvásárlással 30 százalékos, többségi tulajdont szerzett városának a BH Zrt.-ben: „Szeretnénk a BH Zrt.-t köztulajdonban tartani, nem szeretnénk, ha fölmorzsolódna egy siófoki székhelyű cég.”

Nos, a polgármester(ek) előtt megnyílt az alkalom a bizonyításra. Egy alapos vizsgálat kiderítheti, hogy a 22 önkormázat tulajdonában lévő cégnél tisztességes verseny, vagy mutyi történt, s azt, hogy az értékes balatonmáriafürdői kikötői ingatlantelek eladása hasznot, vagy ellenkezőleg, vagyonvesztést okozott a cégnek. Utóbbi esetben a rendőrség bevonásával meg kell kezdeni a felelősség megállapítását és vissza kell állítani az eredeti állapotot, hogy egy valóban tisztességes versenyben lehessen értékesíteni az ingatlant. Mert mindenkinek ez az érdeke.

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
Balatoni Hajózási Zrt. Jóri András ombudsman Balatonmáriafürdő közvagyon

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére