Több zöldet, kevesebb autót a Levegő Munkacsoport

Egész Budapestre parkolási díjat vetnének ki

A Levegő Munkacsoport szerint a helyben lakók jelentős kedvezménnyel parkolhatnának, cserébe viszontlegyen jobb a közösségi közlekedés és fogadja több pad és növényzet az embereket a közterületeken.

Ki a fontosabb?

A XX. század az autó nagy évszázada volt. A döntéshozók világszerte igyekeztek kiszolgálni az autósokat, többek között azzal is, hogy kényelmes gépkocsitárolási, parkolási lehetőségeket teremtettek. Megteltek az utcák, terek? Parkolók foglalták el a városi zöldterületeket? Sebaj, megkezdődött a mélygarázsok és parkolóházak építésének korszaka. Már a múlt század első felében sok helyen jogszabályban írták elő, hogy az új épületekhez mennyi parkolóhely építése kötelező telken belül.

Arra viszont kevés helyen van előírás, hogy mennyi zöldterület, játszótér kell egy új épülethez. Ilyen szabályozás van érvényben Magyarországon mind a mai napig. Komolyabban veszi, fontosabbnak tartja a magyar joganyag a gépkocsitárolást, mint az emberek egészségét, jó közérzetét szolgáló zöldfelületeket annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog, a parkolás viszont nem az – írja közleményében a Levegő Munkacsoport.

Minél korábban lehetetlenült el egy városban a forgalom, annál előbb jöttek rá a vezetői, hogy
az autótartást nem érdemes minden határon túl támogatni. Koppenhágában és Zürichben már az 1960-as, 70-es években felismerték, hogy a parkolási igényeket kritikátlanul kiszolgáló politika gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt nem kívánatos eredményekhez vezet.

Rájöttek, hogy hiába építenek egyre több utat, alakítanak ki újabb parkolóhelyeket, a közlekedési és parkolási gondok nem javulnak, hanem súlyosbodnak. Észrevették, hogy a parkolási igények korlátlan kiszolgálásával tönkremennek a közterületek, és a megnövekedett gépjárműforgalom okozta légszennyezés, zaj, balesetek, torlódások jelentősen rontják az életkörülményeket. Azóta Koppenhágának, Zürichnek és más városoknak is megváltozott a képe – írja a Levegő Munkacsoport.

Minél okosabb egy város vezetése, annál többet tanul mások kárából. Sajnos, Budapesten
nem ez történt. A rendszerváltás után volt egy pillanat, amikor a városvezetés „Miénk itt a
tér” jelszóval megpróbált ellenállni az autóáradatnak, de a gépkocsitulajdonhoz fűződő
tévhitek és egyes közlekedésszervezők fatalizmusával szemben meghátrálásra kényszerült. A
fizetős parkolás visszaállításával ugyan valamelyest mérséklődött a kilencvenes évek
parkolási káosza, de a dugók továbbra is általánosak a városban. A TomTom navigációs
eszközgyártó legutóbbi felmérése szerint Budapesten is jóval lassabb a forgalom a
lehetségesnél, mivel túl sok a városban a gépkocsi. Ezen a helyzeten valamit szépít a
Budapest Szíve program, de nem ad általános megoldást a gondokra – írja a Munkacsoport.

Mindenkinek megoldás kell

Sok módja van annak, hogy a torlódásokat megelőzzük, ezek egyike a város utcáin,
közterületein parkoló autók számának csökkentése. A gépkocsigyártás korlátlan, a földterület,
amin az eladott járművek mozogni, parkolni tudnak, véges. Ahhoz, hogy egy várost ne tegyen
élhetetlenné a forgalom, az autók számát kell a rendelkezésre álló helyhez igazítani. A Levegő
Munkacsoport javaslata a kereslet-kínálat összehangolását célozza piaci eszközökkel.

A használóval meg kell fizettetni a szűkös városi közterületek, az utak és a parkolóhelyek
használatát. Aki nem akarja megvásárolni a gépkocsija alá az aszfaltot, annak pedig a
lehetőségek széles választékát nyújtsa a város, hiszen közlekedni kell! Legyen Budapesten
színvonalas – komfortos, tiszta és pontos – tömegközlekedés, taxi, telekocsi, hozzanak létre
közautó (autómegosztási) szervezeteket és nem utolsósorban épüljön ki a teljes kerékpáros
infrastruktúra, beleértve a biciklikölcsönző hálózatot, a közkerékpárt – írják.

Ilyen is lehetne. Fotó innen

Mindenütt érték a városban a közterület, ezért a város teljes területén parkolási
díjövezeteket kell kialakítani. Annál is inkább, mert már ma is sokan panaszkodnak amiatt,
hogy külső kerületek lakóterületeit munkanapokon ellepik a környező településekről érkező
parkoló autók. Arra, hogy egy-egy övezetre a parkolási díjat hogyan kell megállapítani, van
az Európai Parkolási Szövetségnek egy egyszerű ajánlása: a parkolóhelyek legalább 15
százaléka legyen mindig üres. Ha ez teljesül, az adott övezetben mindig talál magának helyet,
aki éppen meg akar állni. Jól kialakított parkolási díjak – és javuló tömegközlekedés – mellett javulni fog a közterületi rend, megszűnik a parkolóhely-keresgélés és érezhetően mérséklődni fog a város belső kerületeibe irányuló forgalom. Csak azok fognak bejönni a belső kerületekbe, akiknek megéri kifizetni a parkolási díjat. Kevesebb gépkocsi, kisebb forgalom, kevesebb dugó.

A francia nagyvárosban, Lyonban a folyópart korábban autóparkolónak adott helyet, majd ezt felszámolták, a városközpont legvonzóbb részét alakítva ki Idén a parkolási nap egyik célja, hogy felhívja a figyelmet a közterületen kívüli kihasználatlan parkolási lehetőségekre. A Levegő Munkacsoport egyetért azzal, hogy ösztönözni kell az autósokat arra, hogy közterület helyett meglévő parkolóházba, mélygarázsba tegyék le járművüket. De határozottan kiáll az ellen,
hogy a közösség egy forinttal is hozzájáruljon új gépkocsi-parkolóhelyek építéséhez.

Ha parkolóház, mélygarázs épül, történjen az magánvállalkozásban, piaci áron megszerzett telken, és ott is csak akkor, ha az építők gondoskodnak róla, hogy a talajvíz mozgását ne zavarja meg a többszintű földalatti építmény. Mert elfogadhatatlan, ha egy mélygarázs miatt a környező házak pincéjét elönti, alapzatát tönkreteszi a víz. Közterületen pedig csak olyan garázs legyen építhető – az is csak magánberuházásként –, amely bizonyítottan nem csökkenti az aktív talajkapcsolatos zöldfelületeket, a fák életterét a városban.

mi

A nyitókép innen

• Cimkék:
levegő munkacsoport parkolás közterületek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére