Tisztázatlan, hogy létezik-e Koszovó

El kell felejteni a soknemzetiségű Koszovóról szóló tündérmesét, és Belgrádnak Albániával kell tárgyalnia a terület jogállásáról - mondta Ivica Dacic szerbiai miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter. A politikus – szemben a szerb kormánypolitikával – az elmúlt hetekben többször nyilatkozott Koszovó felosztásáról. A tét: Szerbia és Koszovó közeledése az Európai Unióhoz.


Szerb bölcső

Koszovót többnyire albánok lakják. A területet, Szerbia egykori déli tartományát a történelmi jogra hivatkozva követelik magukénak a szerbek, mivel kultúrájuk bölcsőjének tekintik az egykori Rigómezőt. A történelmi jog viszont erőteljesen szubjektív, így a nemzetközi jogban nem értelmezhető fogalom. Koszovó a szerb kultúra, az államiság és az egyházszervezés bölcsőjeként, feltételezett önállósága kinyilvánításáig, Szerbia részét képezte. 

Vajon a tartomány 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása után három évvel – a státusz rendezetlensége miatt – továbbra is Szerbia része marad-e vagy pedig „leválasztható” ettől a szimbiózistól, sőt feldarabolható? A politikus szerint igen. Sőt, nem igen van más megoldás Szerbia számára, mint – a lakosság arányát figyelembe véve – tárgyalnia kell Albániával a terület felosztásáról. Dacic szerint mindenki számára világos, hogy Koszovó egyedül nem tud boldogulni, és Nagy-Albánia megteremtésének folyamata zajlik. Mindez felveti azt a problémát, hogy a terület státusza nemzetközi jogi értelemben továbbra is rendezetlen.

Mit mond a nemzetközi jog?

Koszovó önállóságának egyoldalú kikiáltása a Nemzetközi Bíróság döntése értelmében nem volt jogellenes, de nem is volt jogszerű. A Hágai Törvényszék korábban az államiság kérdéséről konkrétan nem rendelkezett, csupán azt ismerte el, hogy az általa „egy csoport koszovóinak” nevezett, vagyis nem állami szereplők által kibocsátott függetlenségi dokumentum nem ellentétes a nemzetközi jogi normákkal, magyarul nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy bármilyen csoport függetlenségi nyilatkozatot bocsásson ki.

A Nemzetközi Bíróság „hozott is a királynak ajándékot, meg nem is”, tehát megkerülte azt a kényes kérdést, mely tisztázta volna, hogy létrejött-e valójában Koszovó, mint önálló állam, s ez esetben meg kell-e tagadni elismerését vagy pedig az egykori jugoszláv tartomány tárgyalóképes és független. A bíróság csupán a függetlenségi dokumentum legitimitásáról rendelkezett, ez pedig a terület státuszának tisztázásához vajmi kevés.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint először el kellene dönteni, hogy lehet-e egy államon belüli kisebbség elszakadását jogszerűnek tekinteni. – Ezenkívül Koszovó az egykori Jugoszláviában autonómiával rendelkezett. Ez csak színezi a képletet. Tehát egy olyan területnek kell saját önállóságát megteremtenie, amely nem járatlan az önrendelkezés kérdésében, de a függetlenedésben félúton rekedt. Még egy nagyon fontos pont, hogy egy terület elszakadását a nemzetközi jog nem szabályozza, csupán arra vonatkozóan rendelkezik, hogy a már elszakadt államot milyen feltételekkel ismeri el önálló államnak – Koszovó helyzete azért is különleges, mert ez az elszakadási folyamat gyakorlatilag soha nem ment végbe, hiszen a terület mind a mai napig nemzetközi igazgatás alatt áll. Ma az ENSZ után az EU EULEX - missziója teljesít szolgálatot a térségben.


És az államiság?

Kérdés, hogy az adott országnak van-e meghatározott területe, állandó lakossága, felelős kormánya és képes-e hatékony külkapcsolatokat fenntartani. Látjuk, hogy Koszovó ezek közül egyik követelménynek sem felel meg – legalábbis most még nem. Területe szerbek által „körbehatárolt”, a szerb államba olvadt, határaival egybemosódó, az önálló szerb ajkú lakosság pedig autonóm és Szerbia bizonyos mértékű fennhatóságot gyakorol felette. Külkapcsolatai az államiság elismerése nélkül nem működhetnek, addig pláne nem, ameddig a tartomány a szerbek által konzervált állapotba dermedve várja a nemzetközi csodatételt! 

Miként kell akkor nemzetközi jogi szempontból értelmeznünk Koszovó státuszát? Rigómező Hoffmann Tamás szerint félúton „rekedt” az önálló államiság elnyerése és a Szerbiától való függés állapotában. A Nemzetközi Bíróság döntése után továbbra is csupán azon államok számára számít függetlennek, amelyek egyéni szimpátia – és nem pedig a nemzetközi jog rendelkezése – alapján elismerték. Így például az Európai Unió tagjainak döntő többsége számára, viszont Szerbia számára nem.

A nemzetközi jogász szerint Koszovó kétségkívül, visszavonhatatlanul az önállósulás komoly fázisába lépett három évvel ezelőtt, kérdés, hogy a jövőben nemzetközi jogi szempontból is önálló államként lehet-e majd meghatározni. A Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd és Koszovó státuszának rendezése mindkét balkáni országot közelebb viheti az Európai Unióhoz. A státusz rendezése tehát nem kizárólag szerbiai „belügy”, hanem immár közös európai érdek. (Az unióban nincs egységes Koszovó-álláspont)


Udvarhelyi Erzsébet

• Cimkék:
Koszovó Szerbia Rigómező EU Nemzetközi Bíróság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére