Mi jöhet ezek után?

Hónapok óta tudták, hol van: miért most csaptak le Osamára?

Kongresszusi források szerint Obama már tavaly augusztus óta ismerte Osama bin Laden pontos rejtekhelyét, az elnök múlt hét pénteken adta ki a parancsot a likvidálásra, az amerikai kommandósok pedig már hetekkel ezelőtt készültek a rajtaütésre. A terrorvezérrel fejlövés végzett, a halott Osama szétlőtt fejét mutató fotót több TV-társaság is bemutatta.

A fotóról azonban hamar kiderült, hogy hamisítvány, már két éve is keringett a neten. A személyazonosság egyértelmű bizonyítására még várni kell – ha egyáltalán várhatunk ilyesmire. A holttest sorsáról ugyanis különféle információk keringenek: az ABC News szerint elszállítják – vagy már oda is szállították – az USA-ba, mások szerint Afganisztánban helyezik nyugvóhelyre, miután újságíróknak is megmutatták a testet, a CNN közlése szerint pedig már el is temették a tengerbe. Ez utóbbi hírt más hírügynökség nem erősítette meg, de ha az igaznak bizonyul, a holttest további esetleges azonosítása lehetetlenné válik, ami megerősítheti a szkeptikusokat és az összeesküvés-elméletek híveit abban, hogy nem is a valódi célpontot sikerült megölni.

Miért pont most?

A hivatalos álláspont szerint hiába ismerték tavaly augusztus óta pontosan a terrorvezér lakhelyét, az akciót biztonságosan csak hosszas előkészület, a legapróbb hírszerzési információ beszerzése után lehetett csak végrehajtani – ezért váratott magára annyit a hadművelet.

Az időzítésnek azonban lehetnek hátsó mozgatórugói is. Noha a bejelentést sokan a jövő ősszel esedékes amerikai elnökválasztás kampányára várták, a likvidálás így is nagyot lendíthet Obama megcsappant népszerűségén. A kampányban nem érdemtelenül hozhatja majd fel, hogy az iraki kivonulás mellett sikerült likvidálni a fő ellenséget, illetve az USA megkezdte kivonulását Afganisztánból is (ami néhány héten belül indulhat meg) – csupa olyan üzenet, amire az amerikai választópolgárok vélhetően harapni fognak. És ami elhomályosíthatja az elnök kudarcait – mert ilyen is bőven akad.

Ami a belpolitikát illeti, az USA államadóssága folyamatos rekordokat döntve már 14 ezer milliárd dollár (vagy másképp: a tavalyi éves GDP 97 százaléka) fölött áll, részben az állami gazdaságélénkítési programoknak, részben az iraki és afganisztáni háború hatalmas költségeinek köszönhetően. Ezt az államadósságot a republikánusok és a demokraták egymással ellentétes deficitcsökkentési elképzelései miatt súlyos kompromisszumok árán, lépésről lépésre lehet csak csökkenteni. A néhány hete nyilvánosságra hozott, tíz éves időtávra szóló adósságstratégia ennek megfelelően kevés konkrét intézkedést tartalmazott, az komoly strukturális átalakításokat nem irányoz elő. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az USA-ban létezik egy államadóssági plafon, amit azonban már májusban elérhetnek – amennyiben a republikánusok nem egyeznek bele a plafon megemelésébe, az lényegében az ország fizetésképtelenségét vonja maga után.

A GDP 11 százalékára rugó költségvetési hiány lefaragása is fontos cél, ezt egy 4 ezer milliárd dolláros intézkedéscsomaggal képzelik el, melynek fő eleme a költségvetési kiadások csökkentése mellett a leggazdagabbak adóinak emelése lesz. Ennek hatására a döntéshozók azt várják, hogy 2015-ig 2,5 százalékra sikerüljön lenyomni a hiányt.

Kudarcok sorával néz szembe az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai fronton is. Hiába tervezik az afganisztáni kivonulást, ettől függetlenül a tálibok ott maradnak, Osama halála ezen mit sem változtat. Hiába küldtek még robotrepülőket is Kadhafi ellen, a líbiai diktátor még mindig a helyén van, ami különösen kínos abból a szempontból, hogy a jelenlegi módszereknél hatékonyabbat a NATO nem tud alkalmazni anélkül, hogy meg ne sértse az intervenció legitimációját biztosító 1973-as ENSZ BT-határozatot. Hiába ígérték, máig nem zárták be a guantanamói börtönt, ahol sok esetben jogellenesen, vádemelés nélkül tartanak fogva terroristáknak tartott személyeket. Hiába próbálták óriási nyomás alá helyezni Izraelt, a közel-keleti tárgyalások egy tapodtat sem haladtak előre.Jókor jön tehát Obama elnöknek Osama bin Laden halála.

Mi jöhet ezek után?

Bár sokan a terrorizmus elleni harc legfontosabb lépésének tekintik Osama bin Laden halálát, az korántsem vet véget az al-Kaida tevékenységének. Osama bin Laden nem egy reguláris hadsereg vezetője, hanem az egymással csak lazán kapcsolódó, a főbb téziseken kívül más-más utat járó iszlamista sejtek közötti kapcsolat volt csupán. Spirituális vezető, akinek azonban nem kell feltétlenül élnie ahhoz, hogy hasson. Sőt, sokan a dzsihád mártírjának nevezik máris a terrorvezért, aki halálával óriási lökést adhat a Nyugat elleni kíméletlen harc folytatásához.

A terrornak tehát nincs vége. Pont egy hete szivárgott ki például a Wikileaks-nek köszönhetően az al-Kaida egyik Guantanamo-ban fogva tartott tagjának nyilatkozata, aki Osama halála esetére atomtámadással fenyegette meg a nyugati államokat. Az Európa egy meg nem nevezett pontján elrejtett atomfegyvert Osama halálakor robbantanák fel, figyelmeztetett. A hivatalos bejelentés másnapján még nem érkezett hír terrortámadásról, ez mindenesetre biztató, azonban egyáltalán nem zárhatók ki bosszúból elkövetett merényletek a közeljövőben.


Tóth Miklós

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére