Szubjektív
2011-04-16 19:20:00
EU: a romastratégia a kormány aduásza
A magyar EU-elnökség óriási siker előtt áll, minden valószínűség szerint ugyanis még ebben a félévben sikerül elfogadtatni a romastratégiát, ami az egyik fontos célkitűzése volt az elnökségnek.
Mint egy falat kenyér, úgy kell az Orbán-kormány által vezetett elnöki ciklusnak a siker, ugyanis az eddigi prioritások nagy részének megvalósulására vajmi kevés esély van, még ha ezért nem is minden esetben lehet a kormányt hibáztatni. A Lisszaboni Szerződés óta az EU-elnökség mindössze szimbolikus szerepet kap az uniós döntéshozatali folyamatokban, viszont a romastratégia esetében − aktív magyar közreműködéssel − van esély a sikerre, ami sokat segítene a nemzetközi közvéleményben bizonyos esetek miatt gyakran szélsőségesnek tartott Magyarországról alkotott kép helyreállításában.
Sürgető a lépés
Az Európai Unióban a legnagyobb létszámú etnikai csoport a cigányság. Minden tagállamban él kisebb-nagyobb roma közösség, de kétharmaduk négy országban található: Spanyolországban, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában. Az utóbbi évtized bővítései (2004: Magyarország; 2007: Bulgária, Románia) komoly kihívások elé állították a közösség tagállamait, amire sok esetben nem voltak felkészülve, ezért az országok a problémákra sokszor túlságosan drasztikus, az unió alapelveivel is szembenálló válaszokat adtak.
Ezt láthattuk Olaszországban, amikor ujjlenyomatot vettek a bevándorló romáktól, illetve a közelmúltbéli franciaországi történet esetén, amikor uniós állampolgárságú romákat toloncoltak ki az országból, annak ellenére, hogy ezzel sértették az Európai Alapjogi Chartában lefektetett négy szabadság elvéből a személyek szabad mozgására vonatkozó részt. Elkerülhetetlenné vált tehát, hogy a tagállamok közös cselekvési tervet dolgozzanak ki, ugyanis a társadalmi integráció kérdése megkerülhetetlenné vált a nagyszámú, halmozottan hátrányos helyzetű, diszkriminációval sújtott roma népesség életkörülményei miatt.
Válságtérkép és jutalmazási mechanizmus
A közelmúltban az első siker az volt, amikor a képviselők óriási többséggel elfogadták el a Fidesz európai parlamenti képviselője, a roma származású Járóka Lívia jelentését a romák integrációjának európai stratégiájáról. A jelentés a romákkal kapcsolatban gyakran emlegetett négy terület (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás) közül leginkább a foglalkoztatásra és az iskoláztatásra fókuszált.
Újszerűsége, hogy végre a politika színpadán is megjelent a szakértők által már jó ideje hangsúlyozott alapelv: a romaproblémát elsősorban nem etnikai, hanem gazdasági-szociális kérdésként kell kezelni! A képviselőnő bemutatta, hogy a romák hátrányai sokkal inkább a gazdasági-kulturális-szociális helyzetükből fakadnak, mint a bőrszínükből, és természetesen a diszkrimináció is jelentős probléma. A programokból ezért a romákkal azonos gazdasági-szociális körülmények között élő, nem roma származású személyeket sem zárják ki, ugyanis ez nemcsak méltánytalan lenne, hanem további etnikai konfliktusokat is gerjesztene az érintettek között.
Járóka jelentésének másik fontos része a válságtérkép, aminek a segítségével beazonosíthatók lesznek azok a régiók, kistérségek, ahol a legnagyobb szükség van a beavatkozásra. Fontos pont az is, hogy a néppárti képviselő szorgalmazza egy utólagos úgynevezett jutalmazási mechanizmus kiépítését, amiből forrásokhoz juthatnak a legjobban teljesítő tagállamok.
A közelmúltban az Európai Bizottság is elfogadta az uniós romastratégiák kerettervét, aminek a bemutatásában Andor László magyar biztos is részt vett, és amiben elsősorban az oktatásra helyezik a hangsúlyt, viszont a tagállamokra bízzák a konkrét javaslatok, stratégiák kidolgozását, amihez a bizottság célokat jelölt ki, illetve szakmai, esetleg finanszírozási segítséget ad, bár nem növeli a romákra fordítandó uniós támogatási összegeket.
Az általános, nem túl nagy meglepetéseket tartogató célok kijelölése mellett fontos, hogy a bizottság vállalja egy hatékony ellenőrzési mechanizmus kiépítését a programok monitorozására, amire nagy szükség is van, ugyanis elképesztő becslések látnak napvilágot arról, hogy a támogatásoknak milyen kis része jut el ténylegesen a célzottakhoz. A javaslatba beépítették Járóka válságtérképét, viszont kihagyták belőle a jutalmazási mechanizmust.
Elnökségünk szerepe
A magyar elnökségnek az eddig leírtakban nem volt igazából konkrét szerepe, ugyanis az elnökség a közösség harmadik intézményét, az Európa Tanácsot irányítja. A bizottsági javaslatot a magyar elnökség mellett a tanács négy formációja is megtárgyalja, majd az uniós állam- és kormányfőkből álló össztanács is megvitatja, ami után, előreláthatólag május 19-én záródokumentumot fogadnak el a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszeréről. A sikert az teszi teljessé, hogy a magyar elnökségtől független két másik uniós intézmény munkájában is magyar szereplők közreműködésével dolgozták ki a javaslatokat.
Bene Márton
|
