A Debrecen fordítva csinálta: előbb nyert, aztán keresett

Meccs előtt megkapta a Videoton a győzelemért járó prémiumot

Amíg a Videoton a Bajnokok Ligája-selejtező kezdete előtt csaknem 2,2 milliárd forintos összeghez jutott, mivel az egyik hitelezője elengedte a klubot működtető gazdasági társaság tartozását, addig a DVSC-nek kicsit nehezebb dolga volt, mire 2009 nyarán-őszén összeszedte a 7,1 millió eurót (akkori árfolyamon mintegy 1,9 milliárd forintot)…

Országos szimpátia

A DVSC két évvel ezelőtt előbb a svéd bajnok Kalmart búcsúztatta, aztán kettős győzelemmel lépett túl a lett Levedija Tallinon, majd a főtáblára jutásért a bolgár aranyérmes Levszki Szófiát is legyőzte. Nem túlzás állítani, hogy a Levszki elleni párharc idején már az egész ország a bravúrosan menetelő Lokinak szurkolt, az ország minden tájáról érkeztek drukkerek a Puskás-stadionba, mint ahogyan később, a BL-csoportmeccsek idején szombathelyi, szegedi és veszprémi drukkerek is biztatták a magyar bajnokot a Lyon, a Fiorentina és a Liverpool elleni találkozókon.

Szima Gábor előrelátóan spájzolt

A debreceniek tehát hat meccset játszottak le (ebből ötöt megnyertek), három európai bajnokcsapatot búcsúztattak, mire bekerültek a Bajnokok Ligájába, s nem mellékesen hozzájutottak az ezzel járó 7,1 millió eurós pénzdíjhoz. A DVSC-nél tudták, hogy botorság lenne ezt a tetemes összeget felelőtlenül elkölteni – ott lebegett előttük a Fradi 1995-ös példája –, így a majd kétmilliárd forintból fejlesztettek, s tartalékot is képeztek a nehezebb időkre. Előrelátásukat igazolja, hogy a csapat az idén egyetlen kupában sem indulhat, még sincs pánik az egyesületnél. A klubelnök a BL-ből befolyt, egyszeri, rendkívüli bevételről és a DVSC gazdasági működéséről beszélt néhány héttel ezelőtt a klub honlapján.

Szima Gábor részletezte, hogy a DVSC-TEVA az NB I, az NB II és az utánpótláscsapatok működtetésére 800 millió forintot költ el évente, természetesen ez a kiadás – amennyiben a csapat szerepel a nemzetközi kupában – jelentősen megnő. A klub bevétele azonban jegy- és bérleteladásból, televíziós jogdíjakból és reklámok értékesítéséből nem éri el a 300 millió forintot. Nem kell bonyolult matematikai műveletet elvégezni ahhoz, hogy kiderüljön: a működéshez hiányzó több mint félmilliárd forintot a nemzetközi kupaszereplés alkalmával kell megtermelniük. Amikor pedig nem indulhatnak nemzetközi kupában, mint idén, akkor bizony a tartalékhoz kell nyúlniuk. A klubelnök már többször elmondta, hogy a Bajnokok Ligájában megkeresett pénz egy részét az 1,2 milliárd forintos beruházással épülő edzőcentrumra költik, másik részét pedig a költségvetésük kiegészítésére kell fordítani.

− Amíg a DVSC-TEVA-tól nem vásárolnak reklámjogokat komoly multinacionális cégek, nem lesz lehetőségünk nagy összegű játékosvásárlásokra. A közhiedelemmel ellentétben magyar viszonylatban így is jelentős összeget költöttünk el a játékospiacon, hiszen Farkas Balázs, Balajti Ádám, Yannick, Luis Ramos, Laczkó Zsolt vagy az előző vezetőedző, Zdenek Scasny által szorgalmazott Eugene Salami Debrecenbe szerződése a klubnak összesen 200 millió forintjába került az utóbbi években − fedte fel a pontos összegeket Szima Gábor.

Még el sem kezdték, de már előrébb tartanak

A debreceniek a kupabevételeken kívül játékoseladásból tudnak pénzhez jutni, így folyt be – magyar szinten – jelentősebb összeg a klub kasszájába Rudolf Gergely és Laczkó Zsolt olaszországi szerződésével. Hasonló eredményeket a Videoton is felmutathat, hiszen Lázár Pált a napokban adták el 600 ezer euróért a török Samsunsport együttesének. A BL-ben kereshető pénz miatt pedig nem kell aggódniuk, hiszen ha el is buknak a Sturm ellen, akkor is többet kasszíroztak egy nagyvonalú hitelező jóvoltából, mint amennyit a Loki a hat selejtezős mérkőzésen összebrusztolt.

M. B.

• Cimkék:
Videoton Bajnokok Ligája labdarúgás magyar futball

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére