Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Sport
2012-01-30 06:00:00

Szakmailag kifogástalan Eb-t rendeztek, de még sincs életigenlő üzenete

Háborús hangulat a kézilabdapályán

Két nemzet évszázadok óta tartó gyűlölködése csúcsosodott ki a szerbiai férfi kézilabda Eb-n: csak a fatális véletlennek köszönhető, hogy a Belgrádba érkezett szurkolók és játékosok élve megúszták.

Vasárnap zárult a szerbiai férfi kézilabda Európa-bajnokság: a magyar válogatott nyolcadik helyen zárt, és az előző hét közepén hazautazott Újvidékről. A négybe jutott csapatok, illetve a helyosztókon érdekelt válogatottak azonban Belgrádban folytatták, itt rendezték az előző pénteken a szerb–horvát elődöntőt is.


Szerb–horvát „háború a döntőért”

A szomszédos, de egymást nem szívelő nemzetek meccse példátlan hangulatban kezdődött: már a parti előtt mozgósították a szerb határrendőrséget, a bűnüldöző és különleges egységeket, a csendőrséget, a közlekedési rendőröket, a lovasrendőrségi dandárt, továbbá a robbanóanyagokra szakosodott kutyás egységeket. A polgárháborút idéző felütést csak tovább súlyosbította a szerb sajtó, a belgrádi lapok ízlésesen „Háború a döntőért” (Sport), „Történelmi csata” (Vecernje novosti), „Életük meccse lesz” (Politika) szalagcímekkel hergelték a hazai publikumot. Ezt látván a horvát szövetség helyesen mérte fel a kockázatot, és elállt a játékosok rokonainak Belgrádba szállításától. A zágrábi lapok egyenesen arra kérték a horvát szurkolókat: ne utazzanak Belgrádba.


Rendbe jön a szemen dobott Sesum

Ezek után „papírforma" volt a botrány: a pénteki meccsen kis híján megvakult Zarko Sesum, a szerb válogatott játékosa. Méghozzá egy szerb néző által bedobott tárgytól. Hallani aprópénzről, darts nyílról és öngyújtóról is. A hazai drukker egyébként a horvátok legjobbját vette célba, de mellédobott, és saját kézilabdázójának okozott majdnem végzetes sérülést. Szerencsére Sesum jobb szemének szivárványhártyája nem károsodott jóvátehetetlenül.


Szerb extázis a pályán és a nézőtéren: több mint egy meccs
Fotó: EHF

Sesum korábban a veszprémi csapatban játszott, s egyik szenvedő alanya volt a 2009. február 8-i, kézilabdázókat ért támadásnak, amelyben életét vesztette Marian Cozma. A román játékos segítségére két csapattársa, a horvát Ivan Pesic, illetve Sesum sietett, mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Sesumot súlyos fej- és szemsérülései miatt műtötték meg, akkor is veszélybe került a látása, de rendbejött. A kézilabdameccset pénteken a szerbek nyerték 26-22-re, ezzel bejutottak a tegnapi, dánokkal vívott döntőbe (a skandinávok itt megállították őket, 21-19 a dánoknak, de a szerbek azért még vasárnap nyertek egy vízilabda Eb-t, és Djokovics révén egy Austral Opent…).


Nemzeti önigazolást keresnek

Az újonnan alakult ex-jugoszláv államok szó szerint berobbantak a világsportba: szinte nincs olyan labdajáték, amelyben ne lennének ott a szeren, és minden egyes meccsre nemzeti önigazolásként tekintenek. Az identitáskereső új országokban egy válogatott összecsapás túllép önmaga keretein. Itt nem két pontról, győzelemről vagy vereségről van szó, hanem ennél többről. Minden gólt, centit és millimétert a haza szolgálatának fognak fel, a szurkolók pedig a sport szellemiségétől teljesen idegen, ellenséges közeget kényszerítenek a vendégjátékosokra. Montenegrótól Macedónián át Szerbiától Horvátországig számos, de inkább számtalan klub és nemzet játékosai szenvedték már meg ezt a sporttal idegen, valóban háborút idéző hangulatot. Állítólag a Nemzetközi Kézilabda Szövetség döbbent tisztségviselőit is megrázta a felismerés: lehet, hogy Szerbia szakmailag príma Eb-t rendezett, ám a hangulat pont ellenkező hatást váltott ki a szervezetet támogató multicégek vezetőinek körében. A sportágba éves szinten dollármilliókat pumpáló sportszergyártók idegenkedtek a látottaktól, és ezt az sem csökkentette, hogy a jegyeladások révén feltehetően szép profittal fog zárni az Eb. Az üzenet ugyanis nem európai. A sport nem háború. Nem lehet mást ráhúzni, mint ami. Nem önigazolás. Nem nemzeti ügy. Nem vallás. Hanem a szórakoztatóipar része. S mint ilyen, az életigenlést, és nem a gyűlölködést viszi a nemzetek közé. Már ott, ahol ezt képesek megérteni.

 

– mi –

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.