A tetovált lány és a Biblia

A hat évvel ezelőtt elhunyt svéd író, Stieg Larsson A tetovált lány című regénye tavaly jelent meg magyarul, és idén vált sikerkönyvvé – a belőle készített filmnek köszönhetően (képeink a filmből valók). A két további résszel gazdagodó Millennium trilógiából több mint negyven országban húsz millió példányt adtak el. A sok szálat összefogó, nagyívű nyomozás, amely gazdag részletekkel adózik a cyberkultúrának, a mélylélektani megfigyeléseknek, és hátrányos helyzetű embertársainknak, méltán emelkedett a közkedvelt alkotások közé. A svéd felső tízezerben játszódó krimi első részében két, a társadalom peremére szorított ember (egy gyámság alatt tartott lány és egy becsületsértési pert vesztett újságíró) deríti fel a náci-hajlamú milliomos apa (Siegfried Vanger) és fia (Martin Vanger) rémtetteit, amelyeket Mózes Harmadik Könyve néhány kiragadott idézetének félremagyarázása ürügyén követtek el.

Lássuk tehát a Biblia-félreértelmezések mai tárházát! A Bibliát sokan és sokféleképpen értelmezték. Vallási könyvből pszichológiai, politikai és a történeti szakirodalom kiindulópontjává vált, és a „nyugati, keresztény” kultúra számára lassan elvesztette vallási jelentőségét. 

Bármiféle esztétikai, tudományos, vagy szélsőséges vallásos meggyőződés vezesse is a kutatót, a Szentírás „kortárs leporolása”, vagy más néven: szövegének „szoros olvasata” révén nem a szentségi lényeget, hanem csupán az olvasóra jellemző belső valóságot találja meg. Miután az olvasó a Szentírást kiemelte annak értelmezhető tartományából, úgy tett, mint aki addig forgat egy képet, amíg abban saját tükörképét meg nem látja. Ezután a Biblia szinte bármire felhasználhatóvá válik – hiszen értelmezése immáron kizárólag az értelmező egyén felelőssége lesz. Az ilyen olvasatokból származó kódokról, titkos tanításokról, összeesküvésekről könyvtárnyi irodalom született. Bármely könyvesboltban könnyedén felfedezhetjük a legvadabb elképzelések bibliai szövegekkel való alátámasztását. Nincs miért csodálkozni: minél kevesebbet tud valaki a Szentírásról, annál több világi tartalmat vetít bele, és annál kevésbé tud tájékozódni a maga keltette homályban.

Irodalmárként többek között ezért is élveztem A tetovált lány című könyvet. Gottfried és Martin Vanger jellegzetes figurái annak a mára letűnt korosztálynak, akik még kötelező jelleggel jártak hittanórákra, és akik a légyszárnyak kitépése, a disznó padfirkák, valamint a méla közöny fensőbbségének gyakorlása közben, egyedül a kínzások, kivégzések és a másoknak való fájdalomokozás témakörére figyeltek fel, a sokak számára ma is megdöbbentő Mózes Harmadik könyve, Józsué könyve vagy Ezékiel próféta könyve kapcsán. A Vangerek által idézett Mózes Harmadik könyve (20:27) kimondja, hogy a jövendőmondókat agyon kell kövezni. A papleányok szerelmi kalandjait pedig tűzhalállal torolják meg (21:09). Mai szemmel mindkét részlet kegyetlennek tűnik, amikor horoszkóp nélkül sokan az ajtón sem mernek kilépni, és amikor a hűséget a nagyi sütijeit idéző ártatlan gyermekkori álomként tartjuk nyilván. De a pusztában bujdosó nép számára létfontosságú kérdésekről van szó – és a hangsúlyt ez esetben a „szó-n” van. A Szentírás, amely „Isten szava”, nem történelemkönyv, tehát nem arról számol be, hogy mi és hogyan történt a múltban, hanem arról, hogy mit vár Isten a híveitől.

A könyvben is leírt, előhúzott büntető végzések csupán törvényi szabályozásai annak, hogy a szentség őrzésére rendelteknek meg kell őriznük emberi méltóságukat. A 19. században egy katolikus pap szerelemgyermeke még őrizte a titkot, védte apja és a reverenda becsületét. Manapság azonban ki áldozna a „hírbehozott” papnál, ki hallgatná azt a református lelkészt, aki nem tesz tanúságot a hűségről? A jövőlátással meg csak annyi a „gond”, hogy amíg az Isten a szeretetben lakozik és az embert szabadsággal ruházza fel, addig a jövendőmondás kényszerpályára helyezi, és nem engedi felnőni. A Szentírás, mint az emberi képzelet kimeríthetetlen forrása, velünk marad, vallási, világi alakban egyaránt, főáramlatban és szubkultúrában, összeesküvés-elméletben, politikai téveszmékben, vagy éppen Larsson őrültjeinek képzelgéseiben.

Windhager Ákos

• Cimkék:
tetovált lány krimi biblia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére