- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2010-12-09 07:30:00 Keresztény allegória vagy szimpla mese?A Narnia-kampányA Narnia csütörtökön a mozikban debütáló harmadik része kapcsán egyes felekezetek minden eddiginél több eszközt vetnek be, hogy népszerűsítsék a „keresztény fantasy-t”.Bár hazánkban az ezredfordulóig csak kevesen ismerték, a Narnia Krónikái az egyik legnépszerűbb angol fantasy-regényfolyam: C.S. Lewis brit író az ötvenes években hét kötetben alkotta meg Narnia nevet viselő világát. A sok szempontból a Harry Potter-könyvek előképének is tekinthető történetekben az angol Pevensie-család négy testvére a második világháború alatt titokzatos-mágikus módon átkerül Narnia világába, ahol feladatukká válik a fel-felbukkanó gonosz erők legyőzése és az ott élő békés szerzetek védelmezése. Bár az egyházak rendszerint elítélik a fantasy műfaját – a kilencvenes években hisztérikus kampányokat is folytattak ellene –, a Narnia Krónikái az angolszász keresztény felekezetek kedvencének számít. Ennek egyik oka valószínűleg abban keresendő, hogy C. S. Lewis hívő keresztény volt, aki nem csak irodalmi, de a keresztény hit mellett érvelő apologetikus munkáiról is ismert. Másik oka pedig az, hogy egyesek szerint a mű hemzseg a vallásos allegóriáktól és a keresztény szimbólumoktól.
Több kritikus nem nagyon érti, mire föl a keresztények euforikus lelkesedése. A Narnia hemzseg a minotauruszoktól, törpéktől, faunoktól, és egyéb igen „pogány” mitológiai alakoktól. Minden részben óriási csaták folynak, ahol egyetlen hős sem dilemmázik azon, ha néhány tucat ellenséges katonát vagy szörnyeteget kell lemészárolnia. A moziváltozat, ahogy egyes kritikusok felhánytorgatták, még ennél is keresztényietlenebb. A második rész, a Caspian herceg alapkonfliktusa például az emberi Város és a mitológiai lények lakta Erdő között zajlik, és mondandója alapján inkább neohippi civilizációellenes kritika, mint keresztény mese. A film egyetlen keresztény motívuma Narnia legendás patrónusának, Aslannak a karaktere lehet. Aslan oroszlán, amiről a bibliaolvasó ember könnyen asszociálhat Júda házára, melyből Dávid király és Jézus is származik. És Aslan kész saját életének feláldozásával megmenteni az egyik Pevensie-gyereket, amit sokan Jézus kereszthalálára emlékeztető motívumnak tartanak – főleg, hogy Aslan is feltámad. Aslan azonban nem éppen magasztos oknak köszönheti újjáéledését: az őt rituálisan feláldozó Fehér Boszorkány mágiájába egy apró értelmezési hiba csúszott. „Azok az emberek, akik egy nagy allegóriának tekintenek minden alkotást, elfelejtik azt, amiről a mese valójában szól: ízlelni, érezni, látni valamit, amit pusztán az allegorikus párhuzamokkal képtelenek lennénk elérni.” – jegyezte meg Jacob Schriftman – egyébként vallásos keresztény – német író a Narniára szerinte ráerőltetett keresztény párhuzamokról.
Az Eleai vendég
|
Hírsor
A hét java
|
|