Életmód
2011-04-09 19:30:00
Csak a nem számítMiért keresnek a férfiak negyedével többet, mint a nők?
A magyar férfiak bére a negyedével magasabb a nőkénél, s ezt nem mérsékeli sem a munkában töltött évek száma, sem a magasabb szakmai feladatkör – mi áll a háttérben?
A Workania által működtetett fizetések.hu internetes összehasonlító bérfelmérésében több mint 80 ezer magyar munkavállaló adtaszolgáltatását vették figyelembe. Eszerint bármilyen iskolai végzettséggel is rendelkeznek, a nők átlagosan 25 százalékkal alacsonyabb fizetésért dolgoznak: míg a férfiak átlagjövedelme bruttó 256 ezer forint, addig a nők fizetési átlaga 192 ezer forint. Ez pedig matematikailag azt jelenti, hogy a nők évente három hónapot ingyen dolgoznak.
A diploma és a tapasztalat sem előny
A legnagyobb különbség az egyetemi végzettségűek körében tapasztalható. A diplomás nők ugyanis átlagosan bruttó 272 ezer forintot keresnek havonta, férfi kollégáik pedig 31 százalékkal többet, 392 ezer forintot kapnak. A bérkülönbség mértéke valamivel csökken az alacsonyabb képzettségi szinteken. A főiskolai diplomával rendelkező nők átlagosan 232 ezer forintot, a férfiak 328 ezer forintot keresnek, vagyis 29 százalékkal többet. A középiskolai végzettségűek körében a nők 145 ezer forintos átlagával szemben a férfiak 190 ezer forintos jövedelme áll; a különbség 24 százalék. A szakképzett munkaerő körében 23, a segédmunkásoknál pedig hétszázalékos az eltérés.
A különbség a vezetői pozíciókban is megmutatkozik. A középvezető nők átlagosan bruttó 298 ezer forintot keresnek − 24 százalékkal kevesebbet, mint a hasonló posztot betöltő férfiak. A női felsővezetők fizetése 504 ezer forint, 29 százalékkal kevesebb a férfiakénál. Felsővezetőként egy férfi átlagosan 705 ezer forintot keres.
A nők nagyobb kockázatot jelentenek
A témával foglalkozó szakértők szinte egyöntetű álláspontja szerint a társadalmi beidegződéseken túl a nők fizetésben megfigyelhető hátrányos helyzetének az oka az, hogy esetükben a munkaadók nagyobb kockázattal számolnak: ha a munkavállaló még gyermektelen, akkor a későbbi, várhatóan hosszabb kieséssel kalkulálnak, ha pedig családos, akkor úgy számolnak, hogy az anyai teendők miatt nem tudnak majd teljes erővel a feladatukra koncentrálni.
A munkában töltött idő sem jár a fizetések kiegyenlítődésével, sőt. Egy pályakezdő nő átlag 26 százalékkal, hat−tíz év szakmai tapasztalat birtokában viszont már 31 százalékkal keres kevesebbet férfi társainál. A felmérés szerint azért akadnak olyan területek, ahol a nők átlagjövedelme magasabb a férfiakénál: például a postai szolgáltatások területén a nők kilenc százalékkal többet keresnek. A kultúra, a sport és a wellness területén pedig az átlagfizetésekben kétszázalékos a különbség, a nők javára.
Egyenlő munkáért egyenlő bért
A helyzet Európa-szerte hasonlóan igazságtalan. Nem véletlenül jelenik meg célkitűzésként az Európai Unió tagországaiban a nők és a férfiak közötti bérkülönbség csökkentése. Az Európai Bizottság 2009. évi felmérése szerint, amíg két évvel korábban csak 15 százalékos volt az azonos beosztásban dolgozó nők férfiakkal szembeni bérhátránya, addig 2009-ben már 17,8 százalékra nőtt ez az arány! Egy 2008-ban készül kimutatás szerint a cseheknél 26, az osztrákoknál 25, a németeknél 23 százaléknyi volt a különbség a nők és férfiak bére között, ugyancsak a nők kárára. Az Eurostat adatai szerint Magyarország akkor a középmezőnyben végzett 17,5 százalékkal.
Az Európai Bizottság tavaly ötéves stratégiai tervet fogadott el a bérkülönbség megszüntetéséért. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv alapján a dokumentum kiemelt figyelmet fordít a munkaadók szemléletének átalakítására, hangsúlyozva, hogy a munkaadók akkor járnak el ésszerűen, ha egy adott feladatkörre nem aszerint választanak valakit, hogy az illető nő vagy férfi, hanem azt mérlegelik, ki a valóban rátermettebb és a cég céljaira alkalmasabb jelölt. A bizottság egy érdekes tényre is felhívja a figyelmet: ha a nők átlag életkora magasabb, mint a férfiaké, de életük során közel 20 százalékkal kevesebbet keresnek, időskorára több nő él majd szegénységben, mint ahány férfi. S ez az egyéni problémákon túl a társadalom egészére is hátrányosan hat.
Szabó Edit
|
