Rossz hangulat uralkodik a klímacsúcson

Mi veszélyezteti a Föld jövőjét?

A dél-afrikai Durban városában tartott klímacsúcson feléledt a remény, hogy Kína javaslata által a megfeneklett éghajlat-változási tárgyalások új lendületet kapnak, ehelyett a kiábrándultság fokozódik. A német környezetvédelmi miniszter, Norbert Röttgen, miután megérkezett Durban-be, nyilatkozatában kijelentette, hogy szkeptikus a kínai kezdeményezés kapcsán és pontosítást követelt.

Kína támogató, részt vevő, vagy egyik sem?

Hétfőn a kínai tárgyaló, Xie Zhenhua bejelentette, hogy Kína hajlandó aláírni egy 2020 után hatályos, jogilag kötelező erejű klímaszerződést, és ehhez kapcsolódóan öt feltételt határozott meg. Új lenne, „hogy Kína azt mondja, támogatjuk a nemzetközi elkötelezettséget, és a részesei vagyunk a nemzetközi elkötelezettségnek” – mutatott rá Röttgen. Ha ezt pontosítják, teljesen más lesz a helyzet a tárgyalásokon.

Todd Stern, az USA főtárgyalója, kevés jelentőséget tulajdonított Xie nyilatkozatának. Nekem az a benyomásom, hogy nem történt érdemi változás Kína helyzetét illetően egy jogilag kötelező megállapodás tekintetében – mondta.

Kína nyilatkozik – vagy mégsem?

Kína kedden még visszafogottabban fejezte ki magát, mint fétfőn. „Ha létrejön egy 2020-tól hatályos nemzetközi, környezeti integrációs jogi megoldás, Kína „talán” részt vesz benne” – jelentette ki Xie kedden. Majd merősítette, hogy támogatják a Kiotói Egyezmény meghosszabbítását, és felszólította a fejlett országokat, hogy hasonló erőfeszítéseket tegyenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Azaz a szerződés meghosszabbítását támogassák, és fogadják el, ami a fejlődő országok számára kevesebb kötelezettségvállalást jelentene továbbra is, tulajdonképpen önkéntességet.

Az indiai környezetvédelmi miniszter, Jayanthi Natarajan hangsúlyozta, hogy egy jövőbeli megállapodás nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szólna. A fejlődő országoktól nem követelhetnék, hogy fizessenek, a szemükre hányva, hogy nem teljesítették a kötelezettségeiket.

Ha „megszorításról”, áldozatvállalásról van szó, csak néhány ország létezik

Röttgen követelte, hogy a fejlődő országok is jobban vegyék ki a részüket a klímavédelemből. Ez „határozottan nem megfelelő”, hogy ha valamit tenni kell, a világ mindig csak néhány fejlett országból áll, és csak mellékesen a fejlődő országokból. Ez volt a világ rendje 1997-ben a Kiotói Egyezmény elfogadásakor, de ez azóta megváltozott. Mivel ma egy sor olyan fejlődő ország van, melyek gazdasága éppúgy növekszik, mint az üvegházgáz-kibocsátása.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára „drámai” felhívást intézett a delegációkhoz. A jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság és a politikai különbségek ellenére is előrelépést vár a fontosabb pontokban. „A bolygó jövője a tét. Önöknek kell megvédeni minket a szakadéktól” – jelentette ki a főtitkár. Elvárásai azonban irreálisan magasak.

Az EU energiaügyi biztosa, Günther Oettinger is szkeptikus. „Az álláspontok igen különbözőek” – jelentette ki a Leipziger Volkszeitungnak. Egy kötelező érvényű klímavédelmi megállapodás még nagyon messze van. Az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője, Achim Steiner világszerte felszólította a kormányokat, hogy jelentősen csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A 194 ország képviselői még péntekig tárgyalnak, hogy hatékony intézkedéseket találjanak a klímavédelem érdekében. A hét elején több miniszter és államfő is kiutazott Durbanba a tárgyalásokra. Kedden hivatalosan is megkezdődtek a miniszteri szintű tárgyalások.
 

spiegel.de / K.M.

 A nyitókép innen. 

• Cimkék:
klímaváltozás klímacsúcs Durban környezetszennyezés üvegházhatású gázok

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére