Üldözik az ősi kínai hitrendszeren alapuló „vallást”

Kényszergyógykezelés és szervkereskedés vár a meditálókra

A falunkung-gyakorlók állami üldözése mégsem magyarázható pusztán a Kínai Kommunista Párt erős ateizmusával, hiszen más csikung iskolák követőit vagy a – szintén a csí áramlásának elvére épülő – tradicionális kínai orvoslást nem üldözi hasonló kérlelhetetlenséggel a kínai állam.

Kik azok a falunkung-követők és mit akarnak?

A falunkung (Falun Gong) a kínai csikung (Qigong) egyik ága, amelyet – pontosabban a hozzá tartozó mozgalmat a falun dafát – Li Hung-cse (Li Hongzhi) alapított és 1992-ben indult hódító útjára. A csikung elsajtátítása a hagyományos kínai felfogás szerint a csínek nevezett „életerőt” vagy „energiát” tanítja meg művelni, irányítani egyszerű torna- és légzőgyakorlatok, illetve meditáció által. Li Hung-cse tanítása szerint a falunkung elsajátítása alkalmassá teszi az embert természetfeletti képességek gyakorlására, például a láthatatlanná válásra is. A csikungnak létezik „kemény” vagy külső és „lágy” másképpen „belső”, vallásos – ezen belül buddhista, taoista és konfuciánus – és harcművészeti változata.

A falunkung a buddhista csikung iskolák egyike, ugyanakkor nem a buddhizmus, hanem a csikung egyik ága. Li Hung-cse szavaival élve: „a buddhista csikung az buddhista csikung, a buddhizmus meg buddhizmus.” Az alapító szerint a csikung régebbi az emberiségnél és annak buddhista változata – benne a falunkunggal – csak annyiban buddhista, hogy ezt a csikungiskolát eredetileg a buddhista szerzetesek művelték, de a kulturális forradalom idején (1966-tól Mao Ce-tung tíz évvel későbbi haláláig), a szerzetes közösségek feloszlatásának folyamán kikerült a kolostorok falai közül a nép közé és egyre több követője lett. A kulturális forradalom idején a pártállam is támogatta a „világi” csikung mozgalmat. A falunkung sikerének egyik titka talán éppen az, hogy a korábban mesterről tanítványra átadott hagyományokat Li Hung-cse mester rendszerbe foglalta, leírta és közzétette. A Csuan Falunt (Zhuan Falun) mára több, mint harminc nyelvre lefordították.

Kártékony szekta?

A falunkung követőinek száma azután, hogy Csangcsunban (Changchun) nyilvánosságra hozták a tanításokat, pár év alatt lehagyta a Kínai Kommunista Párt (KKP) tagjainak számát. Egyes források szerint elérte a 100 milliót, miközben a KKP-nak ugyanekkor 60-70 millió tagja volt. Csiang Cö-min (Jiang Zemin), akkori pártfőtitkár és kínai államfő vizsgálatot rendelt el a falunkung ellen. Li Hung-cse 1998-ban az Egyesült Államokba költözött, 1999. július 30-án a kínai hatóságok letartóztatási parancsot adtak ellene. A falunkung Kínán kívüli követői szerint a mozgalmat már a kezdetektől ellenőrizték és pár évvel az üldözések kezdete előtt ügynököket építettek be a gyakorlók közé, hogy indokokat keressenek annak betiltására.

Nem nézik jó szemmel. Fotó innen

1999. áprilisában a falunkung tízezer követője Pekingben tartott csendes tiltakozó gyűlést tartott, amiért több tucat tagjukat letartóztatták a hatóságok. Még ez év júliusában betiltották a falunkungot és több száz tagját letartóztatták és elhurcolták. 1999. október 25-én Csiang Cö-min a Le Figaro-nak nyilatkozva kártékony, antiszociális, antihumánus és babonákat terjesztő szektának bélyegezte, továbbá az amerikai David Koresh-féle, a japán Aum Sinrikió és a francia-svájci Naptemplom Rendje vallási mozgalmakhoz hasonlította a falunkungot. A kínai pártfőtitkár azt is leszögezte, hogy a Kínai Népköztársaság továbbra is küzd a feudális babonák ellen és tovább halad a modern, szocialista kultúra útján. A nyilatkozat szerint körülbelül 1400 falunkung-gyakorló halálát okozta, hogy a csikung gyakorlatok egészségmegőrző hatásába vetett hite miatt megtagadta a gyógyszerek szedését. Ez az állítás azóta is a kínai állam hivatalos álláspontja.

Hitvallók és vértanúk

Ian Johnson, a Wall Street Journal Pulitzer-díjas újságírója szerint a kínai kormány az egész társadalmat mozgósította a falunkung ellen, a propagandától a fegyveres szerveken keresztül a munkahelyekig, sőt a családokig. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a társadalom minden szintjén nyomást gyakorolnak a követőkre, hogy megtagadják a falunkungot. Az Amnesty International (AI) egy korábbi jelentése szerint a betiltás óta falunkung-gyakorlók tízezreit tartóztatták le és tartották fogva, többeket pszichiátriai klinikákon „gyógykezeltek” kényszerrel, másokat átnevelő munkatáborokba zártak. Az AI 2007-ben kampányt hirdetett nyolc, átnevelő munkatáborba ítélt falunkung-gyakorló ügyében, akiket civil ruhás rendőrök tartóztattak le saját otthonukban. Egyikük korábban már több mint egy évet töltött ilyen munkatáborban, ahol napi 14 órát dolgoztatták illetve a csuklójánál fogva fellógatták, amiért falunkung gyakorlatokat végzett a letartóztatása alatt.

A munkatáborokban rendszeres gyakorlat a fizikai bántalmazás, a fellógatás, a raboknak egy ketrecben víz alá nyomása, a test égetése, az elektromos sokkolás, az időjárás viszontagságainak védelem nélkül való kitétel. Szintén gyakori a nők szexuális megalázása, megerőszakolása, és a rájuk kényszerített abortusz akár a tizenkettedik hét után is. Az osztrák Manfred Nowak, az ENSZ kínzás-ellenes bizottságának volt tagja szerint a kínai munkatáborokban a fogvatartottak kétharmada falunkung-gyakorló és a fogságban vagy kínzások következtében elhunytak száma több, mint 3400 fő.

Az emigráns kínai ellenzéki és falunkungpárti The Epoch Times szerint az átnevelő táborokba zárt falunkung-gyakorlók rendszeres áldozatai a szervkereskedelemnek. Matas David kanadai ügyvéd, az AI és az osztrák IGFM jogvédő szervezet szerint nem csak a börtönökben és az átnevelő táborokban elhunyt foglyok szerveit adják el, hanem fogvatartott, még élő falunkung-követőkét is, sokszor azok tudta és beleegyezése nélkül. A falunkung-követő donorok azért népszerűek, mert a csikungot – és ezen belül a falunkungot – gyakorlók szerveit Kínában egészségesebbnek tartják. A virágzó transzplantációs iparnak a táborokat fenntartó kínai hadsereg az egyik haszonélvezője.

Törököt fogtam, de nem ereszt

Az eredetileg politikamentes mozgalmat eleinte az állami tulajdonban lévő Kínai Csikung Tudományos Kutatási Társaság is támogatta és az emigráns falunkung szervezetek szerint a KKP vezetése sem volt egységes a mozgalom elleni fellépés szükségesnek ítélésében. A falunkung üldöztetését vizsgáló nemzetközi emberi jogi szervezetek és oknyomozó újságírók szerint a falunkung elleni brutális állami fellépés elsősorban Csiang Cö-minnek köszönhető. A volt kínai pártfőtitkárnak tulajdonított mondatok alapján Csian Cö-min első sorban attól félt, hogy a falunkung rohamosan növő népszerűsége aláássa a kommunista pártnak az élet egész területét ellenőrző szerepét, illetve annak kizárólagosságát, ezúton magának a KKP-nak a hatalmi helyzetét. A falunkung mozgalom az üldöztetések hatására mára egyértelműen szembefordult a kínai pártállammal. Emigráns szervezetei – becslések szerint Kínán kívül legalább 30 millió falunkung-követő él – jó kapcsolatokat ápolnak a demokratikus világ emberi jogi szervezeteivel, a visszaélések feltárásával nagyban befolyásolják a világ közvéleményét.

A falunkung-gyakorlók üldözésével a civil szervezetek mellet foglalkozott már az ENSZ és az EU bírósága is. A tibeti függetlenségi mozgalom mellett ma már a falunkung-követők szervezetei azok, amelyek a legnagyobb hatásfokkal hívják fel a világ figyelmét Kína emberiesség-ellenes politikájára, a lelkiismereti- és vallásszabadság sárba tiprására. A nemzetközi falunkung szervezetek orgánumai ma már úgy fogalmaznak, hogy üldöztetésük első sorban annak köszönhető, hogy „a kínai kommunista rezsim kegyetlen politikai ideológiája teljesen ellenkezik a Fálun Dáfá alapelveivel, melyek az őszinteség, a jóság és a tolerancia”.
 

– tvl

A nyitókép innen

• Cimkék:
csikung kína vallás kultúra üldözés szervkereskedelem

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére