Valós növekedés és látszatfejlesztések

Esélyeink a kínai rulettben

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az úgynevezett harmadik világból induló India és Kína között dől el, ki lesz Ázsia nagyhatalma. A nyertes, minden bizonnyal egyben a világ gazdaságának vezető országa lesz. Kína 2004-ben a világ hatodik, 2006-ban a negyedik, 2007-ben a harmadik legjelentősebb gazdaságává vált. 2010-ben a GDP-je tekintetében megelőzte Japánt. Kína gazdasági teljesítménye 2008-ban 9,6 százalékkal, 2009-ben 8,7 százalékkal, 2010-ben átlag 9,6 százalékkal növekedett. Kína 2500-2600 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik – ami hazánk 15 évi GDP-jének felel meg. Tavaly szeptemberében életbe lépett Kína (s az általa kevéssé kedvelt) Taiwan közötti átfogó kereskedelmi szerződés, ami közel ezer árucikk vámját csökkentette vagy törölte el.

Versenyt kell futnunk

Mindezek után kevéssé vitatható Orbán Viktor őszi sanghaji (a világkiállítás zárónapján tett) kijelentése: „Egyértelmű mindannyiunk számára, hogy a világon gyors és mély átalakulás tapasztalható, és hogy Kína ezekben a változásokban kulcsszerepet játszik”. Már a februári évértékelő beszédében is arról beszélt, hogy Kína lett a világ legnagyobb exportőre, és a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői. A miniszterelnök közelmúltban tett  kínai látogatásának célja az volt, minél több friss pénzt és munkahelyeket teremtő beruházás jöjjön Magyarországra.

A piacra lépési esélyeink egyébként nem rosszak. Kínában a „Hungary” név átírása az „ázsiai hun nemzetség” kifejezést tartalmazza. Az ötvenes, hatvanas években sok kínai tanult Magyarországon, akik jó emlékeket őriznek rólunk. Budapesten képviselete van a Bank of Chinának és a Kínai Befektetésfejlesztési Ügynökségnek. A kormányfő találkozott kínai kollégájával, Ven Csia-paóval és felmerült a vasútépítésben, az útépítésben való kínai részvétel lehetősége, amelynek részleteit (budapesti körvasút, gyorsvasúti összeköttetés Ferihegy és a belváros között) hazai részről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dolgozza majd ki. Orbán ellátogatott az elektronikai iparban és a mobiltávközlésben érdekelt ZTE és a Huawei nagyvállalatok üzemeibe is – ez utóbbi cég fejlesztései 1500-2000 új munkahelyet hozhatnak Magyarországra.

A kínaiak egyébként épp hídfőállást, megbízható partnert keresnek az európai légi közlekedés piacán. A Malév megszerzésével egyben leszállási jogokhoz is jut az adott befektető. Így Kína számára az Európai Unióra nyíló kaput jelenthetnénk, amely szerepre Írország, sőt az összes uniós ország is szívesen jelentkezne. Várnai Rupert, a Yingke-Várnai kínai-magyar ügyvédi iroda egyik tulajdonosa szerint a kínaiak ahhoz viszik a pénzüket, aki hamarabb odamegy hozzájuk, aki a régiót kínálja lehetőségként, amihez gyorsaságra, tudatos Kína-politikára van szükség.

Érdekek és barátságok

Várnai a  mindennapi.hu-nak elmondta: a kínai kapcsolatoktól nem kell félni, nincs nagyobb veszélyük, mint a nyugati hitelkonstrukcióknak. Monori Gábor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatója szerint a kínai tőkének „ordítóan nagy buktatói nincsenek”, s egy kis, nyitott gazdasággal rendelkező országnak mindig is szüksége volt külső forrásokra. Sarkadi Szabó Kornél (Cashline Értékpapír Zrt.) egy év végi TV-műsorban akként nyilatkozott, hogy a kínai gazdaság dübörgése akár egymagában is képes a világgazdasági válságból kilábalást eredményezni. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a növekedés hitelből valósul meg, túlfűtöttség jellemzi, megjelent az infláció is, s maguk a kínaiak is kamatemeléssel, banki szigorításokkal igyekeznek „hűteni” a folyamatot.

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász nézetei alapján a kínai kapcsolat Magyarország IMF-fel szembeni „szabadságharcát”, hazánk gazdasági függetlenedését segíti, mint ahogy a kínai miniszterelnök októberi athéni látogatásakor több milliárd dolláros megállapodást kötött, és láthatóan jóindulatú figyelmet szentelt görög partnereinek – 4,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitottak görög hajózási cégeknek, ám kizárólag kínai gyártmányú hajók vásárlására. A „jóindulat” elsősorban görög és olasz kikötőkre, autópályákra koncentrál, de nyertek lengyel autópálya megépítésére kiírt pályázatot is. Kína nemcsak befektet, menekül is óriási dollárfeleslegeitől, fokozatosan csökkenteni szeretné a kétezer milliárd dollárnál nagyobb kereskedelmi többletét, mert az amerikai valuta, mint világpénz (a különböző válságok révén) egyre kockázatosabbá válhat.

A kutató látszatberuházásokat látott

Lada Zsolt, az MTA Szociológiai Intézetének kutatója, egy éves kínai útjáról a napokban tért haza, a mindennapi.hu-nak elmondta: sem kívülről, sem pedig Kínában járva nem lehet átlátni,  mennyire mesterséges a kínai növekedés. Beszámolt az általa látott látszatberuházásokról; a pekingi kormányzat által felépített „szellemvárosokról”; az egyik napról a másikra felhúzott felhőkarcolókról, azok lebontásáról, majd újra felépítéséről. Mint mondta, a kínai pártvezetők nem tehetik meg, hogy ne a növekedés képét mutassák, mert különben meginogna a hatalmuk. Kína valójában mai napig zárt, a valós termelési adatok, hasonlóan a ’60-as évek Magyarországához titkosak, valószínűleg nem véletlenül. A mesterségesen alacsonyan tartott jüan árfolyam és a bankrendszer zártsága is segíti a gazdasági növekedést. Ugyanakkor ez a zártság, információ- és piachiány a külső megfigyelők számára ellenőrizhetetlenné teszi a növekedést.

– Nemcsak Európa, de az USA termelésének végcélja is Kína, Tibetben található a világ legnagyobb nehézfém-készlete, és az elektronikai termelés ennek van kiszolgáltatva. Emellett Kína kezében van a textil-, a bőr-, a műanyag- és a már említett elektronikai ipar. Bányászata a világon a legolcsóbb termeléssel büszkélkedhet. Amennyiben ez a gazdasági rendszer sikerrel jár, a világ többi része teljes mértékben kiszolgáltatottá válik. Ezért nem véletlen, hogy mindenki itt akar „bizniszt csinálni” – sorolta a kutató, aki hozzátette: bár az ország északi részén pokoli a klíma a szmog- és por miatt (ahonnan Los Angelesig viszik a szennyező anyagokat a légáramlatok), a déli tengermelléki háromezer kilométeren 20-40 milliós mamutvárosok nőnek, és az 1,3 milliárdnyi népességből mintegy 100 millióan európai szemmel nézve is igen gazdagok.

Boor Bálint

• Cimkék:
Kína Lada Zsolt Orbán Viktor Ven Csia-pao Monori Gábor akadémia gazdaság piac globális piac kínai ázsiai

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére