Christine Lagarde erősítheti az összeesküvés-elméleteket

Az új IMF-elnök sem mentes a botrányoktól

Ötvenöt éves, a kitartás a jelszava. Tanulmányait hazájában és Amerikában folytatta. Több külföldi lap szerint az egyik legismertebb, legtöbbet kérdezett jelenlegi francia politikus, Nicolas Sarkozy mellett, a nemzetközi gazdasági életben. Hosszú időn keresztül dolgozott az amerikai Baker & McKenzie jogi irodának, melynek vezetését 1999-ben át is vette. Politikai pályafutása 2005-ben kezdődött külügyminiszteri kinevezésével, amit 2007-ben a pénzügyminiszteri pozícióra cserélt.
Habár sikere tagadhatatlan, érdekes kérdéseket vethet fel az IMF élére történő kinevezése.

Sarkozy támogatását élvezi, aki az elődjét utálta

A hölgynek gazdasági és pénzügyminiszterként csupán 4 év tapasztalata van, végzettsége nem közgazdasági (vagy pénzügyi), hanem jogi, korábbi tapasztalatai inkább a diplomáciára és a vállalatirányításra vonatkoznak. A Nemzetközi Valutaalap szerepe az utóbbi időben óriásira nőtt, az eurozóna válsághelyzetének kezelésében jelentős szerepe van, de a 187 tagországot felölelő szervezet munkája és jelentősége anélkül is hatalmas.

Ezért érdekes, hogy Európa miért egy olyan személyt jelöl a szervezet élére, akinek az ez irányú tapasztalatai rövidek. Elődje, Dominique Strauss-Kahn, 2007-es kinevezése előtt 16 évig volt a politikai élet része, 1991 és 1993 között ipari miniszterként, utána ellenzéki politikusként, majd 2 évig gazdasági és pénzügyminiszterként.

A politikai vezetőkkel kialakított kapcsolata mindenképpen sikeres, hiszen nem csak Sarkozy támogatását élvezi, az Európai Bizottság elnöke, Barroso, a német kancellár, Angela Merkel is azonnal mellé állt. Mára Európa vezető politikusai egyöntetűen támogatják, vagy legalábbis nem ellenzik a jelölését. A francia szocialisták körében elterjedt az összeesküvés-elmélet, hogy maga Sarkozy áll Dominique Strauss-Kahn (megrendezett?) szexbotránya és bukása mögött, hiszen az előző IMF-elnök lett volna a francia kormányfő esélyes kihívója. Ezt a képzetet akár erősítheti is Lagarde személye. 

Visszaéléssel vádolták meg, de úgy látszik, ez nem baj

Május elején azonban egy kényes ügy kapcsán olvashattunk Lagarde asszonyról, ugyanis a párizsi ügyészség visszaéléssel vádolta meg a minisztert egy korábbi ügy kapcsán. Mindez akár negatívan befolyásolhatta volna a jelölését, azonban nem így történt, sőt a Financial Times Deutschland szerint Christina Lagarde a lehető legjobb személy erre a pozícióra.

A jobboldali politikusról egyéb hírek is elterjedtek, melyek etikai és jogi kérdéseket vetnek fel. A New York Times szerint olyan cégbe fektetett be 20 000 eurót, melynek a vezetője egy általa kinevezett vezető fia. Ráadásul a férfi a kis és középvállalkozásokat segítő intézmény vezetője. Habár ő cáfolja az ügylet illegalitását, az többek szerint erkölcsi szempontból így is elítélendő.

Egy olyan szervezet vezetőjének lenni, melynek célja a nemzetközi gazdasági és pénzügyi stabilitás és egyenlőség megteremtése, óriási feladat és rendkívüli embert kíván, aki minden szempontból feddhetetlen, szakmai tudása pedig a lehető legnagyobb. Ezek tükrében érdemes áttekinteni Lagarde néhány korábbi, a nemzetközi és hazai pénzügyi porondon tett állásfoglalását.

Nem szereti a sztrájkot, veszni hagyná a görögöket

Francia pénzügyminiszterként már most jelentős szerepet játszik az eurozónában kialakult válsághelyzet kezelésében, ami erősödhetne az IMF vezetőjeként. Eddigi nyilatkozataiból kiderült, hogy a görög államadósság-törlesztés átütemezését nem tartja lehetségesnek, ahogy az ország kilépését az eurozónából sem. Elődje, Dominique Strauss-Kahn erről éppen fordítva gondolkozott: bukása előtt épp tárgyalni készült egy haralmas segélycsomagról Görögország számára.

2010 őszén rádióinterjúban hívta fel a franciák figyelmét arra, hogy az általános sztrájk (amit a nyugdíjkorhatár felemelése miatt tartottak) 200-400 millió euró kárt okoz naponta az államnak.
2010 tavaszán elvetette a német pénzügyminiszter ötletét, miszerint létre kellene hozni az Európai Valutaalapot, szerinte inkább egy olyan figyelőrendszert kellene kidolgozni, ami gyorsabban jelzi a bajokat. Ezen nyilatkozatában erősen bírálta a német exportpolitikát, ami véleménye szerint hosszú távon fenntarthatatlan.

Ugyanakkor tagadhatatlan: voltak lépései, melyek szociális érzékenységet sejtetnek. 2010 januárjában bejelentette, hogy a francia kormány 360 millió eurót vár a bankárok prémiumának egyszeri, 50%-os megadóztatásából, amit a bankmentő csomagokra hivatkozva vetnek ki, melyek lehetővé tették azok fennmaradását. 2009 őszén levelet intézett azokhoz a vállalatokhoz, melyekben az államnak nagyobb részesedése van, hogy humánusabb személyzeti politikára kérje őket, mert egy egyre erősödő öngyilkosság-hullám terjedt el.

Kotulics Mónika

Kapcsolódó cikkek:

IMF-elnökváltás: Clinton nőt akar
Gordon Brown lehet az IMF új vezetője?
Francia szocialisták: Sarkozy rendezte meg a szexbotrányt
A vádemelés nem kedvez a görögöknek
 

• Cimkék:
IMF Christine Lagarde DSK Dominique Strauss-Kahn szexbotrány sztrájk Valutaalap

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére