Az EU egyetlen esélye az ázsiai ország mentőöve?

A kínai térhódítástól retteghet Európa?

A hétfői Der Spiegel internetes kiadása ismerteti Hans-Peter Keitel, az egyik legtekintélyesebb német gazdasági szervezet, a német gyáriparos-szövetség (BDI) elnökének aggályait a kínaiak európai térnyerését illetően. A befolyásos európai hetilapban Keitel óvott attól, hogy a támogatás fejében Kínának bármilyen politikai engedményt tegyenek. A BDI elnöke figyelmeztet: súlyos hiba lenne, ha az euroövezet stabilizálása azáltal erősödne, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a kívülről való politikai befolyás is.

Öntudatos európaiak

Keitel hangsúlyozta: Európának kell annyi politikai öntudattal rendelkeznie, hogy önerőből törekedjen a válságból való kilábalásra. Mint ismert, az EU állam- és kormányfői a múlt héten állapodtak meg az adósságválság megoldását célzó erőfeszítésekről és ezek kapcsán arról, hogy az euroövezeti mentőcsomag, az EFSF forrásait egy külső támogatási alap létrehozásával kívánják növelni.

Ehhez már meg is kezdődött az „önkéntesek” toborzása, és az első helyen Kína áll. Ebből a célból az elmúlt hét végén Pekingben folytatott tárgyalásokat Klaus Regling, az EFSF-mentőalap igazgatója. Nicolas Sarkozy francia elnök pedig bejelentette, hogy ugyancsak ennek érdekében közvetlen kapcsolatfelvételre készül Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel, aki vasárnap Bécsbe érkezett.

Luxemburgi fogadalom

A félelmeket igyekezett csillapítani Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője. Az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva Juncker annak a nézetnek adott hangot, hogy az általa szuperhatalomnak nevezett Kína közreműködése egyáltalán nem szükséges.

Juncker: nem kell a szuperhatalom!  Fotó innen

– Ha pedig az mégis bekövetkezne, az EU semmifajta politikai ellenszolgáltatásra nem hajlandó – fogalmazott a luxemburgi kormányfő. Hozzátette ugyanakkor, hogy az esetleges kínai közreműködésnek lenne értelme. Az ázsiai ország ugyanis hatalmas fölöslegeit Európában ruházhatná be – jelentette ki a miniszterelnök, azt állítva, hogy a Kínai Népköztársaság ezért semmilyen politikai ellenszolgáltatást nem remélhet.

A BBC azonban rámutatott, hogy Kínának nem akármilyen fölöslegei és követelései lehetnek. Peking devizatartalékai ugyanis már meghaladják a 3200 milliárd dollárt, s ezt szívesen költené befolyásszerzésre.

Csábító német papírok

„A tény, hogy Kína gazdag ország, és ezért képes arra, hogy segítséget nyújtson, még önmagában nem ad magyarázatot arra, miért tenné ezt meg a távol-keleti ország. Egyik nyilvánvaló oka az lehet, hogy szeretné megakadályozni, hogy a mostani válság recesszióhoz vezessen Európában – Kína legnagyobb exportpiacán" – írták a BBC elemzői, akik szerint ha az euróövezeti válság szétterjedne a világban – mint ahogy az amerikai jelzálogpiaci válsággal 2008-ban történt –, az nemcsak Kína kereskedelmi partnereinek okozna károkat, hanem magának Kínának is.

Kína már régóta hangoztatja, alig várja, hogy Európában befektessen. Megoldás pedig kínálkozik erre, nem is egy. Ott van például az európai kötvényvásárlás, ami tulajdonképpen annyit tesz, hogy Peking hitelezi meg az európai kormányokat. Az viszont nem mindegy, hogy melyik ország kötvényeire esik a kínaiak választása. A BBC szerint a spanyol vagy olasz kötvények vásárlása például nem lehet olyan csábító, mint a német értékpapírok begyűjtése, Kína ugyanis világossá tette, hogy csak megbízható beruházásokban érdekelt, s ezért garanciákra is szüksége van.

„Ilyen módon Kína hozzájárulása az EFSF-hez a gyakorlatban alig különbözne egy Németországnak nyújtott kölcsöntől, ami önmagában nem sokat segítene Spanyolország és Olaszország helyzetén – érvelt a BBC, majd Michael Pettis-t, a Pekingi Egyetem nemzetközi pénzügyek professzorát idézte, aki szerint Európa – de Németország mindenképp – rengeteg tőkével rendelkezik, nincs is szüksége a kínai pénzre."

A szakértő másik érve pedig az volt, hogy az euróövezetben való teljes beruházásának növelésével Kína valószínűleg felsrófolja az euró értékét. Ez pedig lecsökkentené az eurozóna exportjának a versenyképességét a nemzetközi piacokon, miközben versenyképesebbé tenné a kínai exportot Európában – ami ugyancsak nem segít a mediterrán országokon.

Pekingi kívánságlista

Tovább folytatva az ellenérvek sorát, a BBC kitért arra is, hogy az államkötvények felvásárlása egészen más típusú beruházásnak számít, mint ha épületekbe, gyárakba vagy az infrastruktúrába fektetnének be, vagyis olyasmikbe, amik mégis csak gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményeznek.

 „Más szóval, az európai kötvényekbe való kínai beruházások nemigen támogatják a gazdasági növekedést Európában. Sokkal kedvezőbb lenne a reálgazdaság közvetlen felkarolása" – mutatott rá a brit közszolgálati hírportál, majd azzal zárta elemzését, hogy az sem mindegy, az európai szavazók szívesen látnák-e az infrastrukturális beruházások iránt érdeklődő kínai befektetőket, amikor a jelenlegi válság miatt az árak nyomottak.

„Összehasonlítva a nem kézzelfogható előnyökkel, amelyeket Kína a pénzügyi támogatásáért cserébe követelhet – mint például piacgazdaságának az Európai Unió általi elismerése, a Nemzetközi Valutaalapban való nagyobb szavazati jog, az európai fegyverek kínai értékesítési tilalmának feloldása, vagy a kínai fizetőeszköz mesterséges leértékelése körüli némaság – ez a legkevesebb, amibe a pekingi segítség kerülhet” – összegzett a BBC.

Hargitai Mátyás

A nyitókép innen

• Cimkék:
kína európa devizatartalék eu beruházások tőkeinjekció

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére