A fejekben kezdődhet a lábak gyógyulása?

Visszaterelnék a munkába a rokkantnyugdíjasokat

– Az Ön aláírása is szerepel azon a felhíváson, amelyen mozgásszervi betegségekkel élők képviselői és a reumatológiai szakterület vezetői közös felhívást intéztek az EU politikai döntéshozóihoz, kérve: készítsenek nemzeti terveket a mozgásszervi betegségek okozta terhek csökkentése céljából. Miért volt szükség erre?

– A magyar EU-elnökség páratlan lehetőséget kínált, hogy felhívjuk erre a több éve húzódó problémára a figyelmet. Az Európai Bizottság becslései szerint a mozgásszervi betegségek a munkahelyi hiányzások körülbelül feléért, a tartós munkaképtelenség 60 százalékáért felelősek. Mivel a mozgásszervi betegségek a munkaképtelenség fő okai Európában, az országok döntéshozói számára elengedhetetlen, hogy felismerjék a mozgásszervi betegségek fontosságát, az európai munkaerőpiacra gyakorolt hatásukat, és intézkedéseket tegyenek, hogy a munkaképtelenséget okozó betegségek menedzselhető betegséggé váljanak.

– A felhívásban szorosabb együttműködést szorgalmaznak a politikai döntéshozók, az egészségügyi szakemberek és a munkáltatók között. Ön szerint mekkora esély van erre itthon?

– Meggyőződésem, hogy előbb a fejekben kell „rendet tenni”, és az igazi párbeszéd csak ezután kezdődhet. Nagyon fontos, hogy ne csupán a politikusok, de a munkaadók is felismerjék, hogy a mozgásszervi betegségben szenvedők nem „lógni akarnak”, hanem dolgozni. A cégek többsége inkább fizeti a betegállomány rá eső részét, semmint fellépjen a dolgozók egészségmegőrzése érdekében. Itthon minden terápiás módszer rendelkezésre áll, hogy az időben felismert mozgásszervi betegséget hatékonyan kezelni tudjuk, mégpedig úgy, hogy a beteg  akár ismét képes munkába is járni. A legnagyobb probléma jelenleg a diagnózis. Sok múlik a korai felismerésen, amelyben a háziorvosoknak és a foglalkozásegészségügyben dolgozóknak hatalmas a felelősségük. Az aktív korú lakosságon belül nagyon magas, 400 ezer a megváltozott munkaképességűek száma, akik fele mozgásszervi betegséggel küzd. A táppénzen töltött napok magas számának nagyjából a fele ezekkel a betegségekkel függ össze.

– Mekkora a költségvonzata a mozgásszervi betegségeknek Magyarországon?

– Egy felmérés szerint tavaly egy aktív korú átlagosan 9,6 napot töltött táppénzen. Ennek összköltsége több mint 100 milliárd forint volt, és ebbe nem számították bele a kezelésekre fordított kiadásokat. A kutatás szerint, ha egy betegség – például a leggyakoribb mozgásszervi betegség, a sokízületi gyulladás, vagyis a rheumatoid arthritis (RA) – kezelésének költségeit is beszámítják, csak ennek a mozgásszervi betegségnek az összes költsége 170 milliárd forint egy évben.

– A sokízületi gyulladás biológiai terápiával való kezelését milyen mértékben támogatja az állam?

– A betegnek a kezelésre egy fillért sem kell költenie, vagyis 100 százalékos támogatásban részesül a terápia. Ennek ellenére csak nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, az EU átlagnak a fele, a betegek 7 százaléka gyógyul a leghatékonyabb módszer jóvoltából. Ez azért is jelent nagy problémát, mert a munkaképtelenné vált RA betegeknek ugyan maga a terápia ingyenes, ám számos járulékos költséggel kell számolni, ráadásul a munkából való kiesése jövedelemkiesést is jelent a család számára. Éppen ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy minden érintettnél a lehető legjobb terápiás módszert bevessük a mielőbbi tünetmentesség és gyógyulás érdekében.

Szigeti Ildikó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére