MMKA: még keresik a felelősöket

Meddig szünetel a magyar filmgyártás?

– Az MMKA összeomlása miatt Magyarországon leállt a filmgyártás. Professzionális magyar film (állami pénzből a szerk.) pillanatnyilag egyetlen egy sem készül. Se forgatás, se előkészítés, se utómunka. De az alapítvány támogatta a folyóiratokat, filmszemléket, a forgalmazást, oktatást, foglalkozott koprodukcióval. Demokratikusan és szakmai oldalról elfogadott rendszerként működött.

– Ennek ellenére 7,9 milliárdos tartozást halmozott fel, valamint közel egymilliárd tűnt el kézen-közön.

– A játékfilmkészítésnek sajátos a technológiai sora, amennyiben egy alkotás három esztendeig készül. Mivel az alapítvány éves költségvetési rendszerben működött, ezért kapott lehetőséget a Pénzügy Minisztériumtól a túlköltésre. Ez az összeg körülbelül az éves keret fele volt. Emiatt került az MMKA mókuskerékbe, s költött többet, mint tehette volna. Tehát nem hazavitték, elsikkasztották egyesek azt a bizonyos 7,9 milliárdot, hanem belekerültek a filmekbe.

– Körösi Zoltán egy hangfelvétel tanúsága szerint olyan milliárdokról beszél, amelyek az alapítványhoz közel állókhoz vándoroltak, hamis számlák, jutalmak, miegyéb formájában…

– Az Inforg hagyományosan a legtöbb pályázatot benyújtó produceri cég, mert nemcsak a játékfilmben, hanem az összes műfajban meghatározó szerepet töltünk be. Szóval, mi a filmjeinkre minden esetben és kizárólag pályázat útján nyertünk támogatást, amelynek elköltését hihetetlen szoros elszámolással ellenőrizte az MMKA, a Filmiroda és az APEH. Felteszem, hogy a frontvonalban működő többi filmgyártó keze hasonlóan abszolút tiszta, hiszen ugyanúgy folyamatosan ellenőrizték az összes kibocsátott számlájukat. Másrészt büntetőjogilag értékelhető esetet senki sem bizonyított eddig. Tudtommal a hiányzó közel nyolcmilliárd a filmekben van. Az előző kultuszminiszterrel kötött megállapodás (2010. február D. A. A.) értelmében a magyar filmek számára 2013-ig a kormányzat biztosította volna a stabil állami támogatást., Politikai változás esetén normálisan politikai államtitkári szintig cserélik le a vezetőket, de a munkaszervezetek folytatják a tevékenységüket; s párhuzamosan érvényben maradnak a korábbi határozatok és szerződések.

– Az első Orbán-kormány szintén az MMKA-val szemben egy filmközpont felállítását tervezte, amely a költségvetési vitáktól független, állandó keretet biztosított volna a hazai filmgyártásnak. Most nem valami ehhez hasonlót tervez a kabinet?

– ’98 és 2002 között folyamatosan szó volt a filmközpontról, de végül nem valósult meg. Most még egyáltalán nem világos, hogy a költségvetésben meghatározott összegekből a Gazdasági Minisztériumnál lévő 2 milliárdot milyen szervezet közvetítésével és milyen játékszabályok szerint osztják majd szét. Erről még nincs hivatalos információ.
A zuhanyhíradó szerint Andy Vajna felügyeli majd ezt az összeget. Az NKA-nál 800 millió, az MMKA-nál pedig egymilliárd szerepel. De mit hoz a jövő? Egyetlen producer dönti majd el, ki kap és ki nem támogatást? Kijáró rendszer lesz?

– A Mozgókép Közalapítványt is megvádolták protekcionalizmussal…

– Én minden esetben pályáztam. Vissza lehet keresni, mely cégek, mekkora összegeket nyertek. Ezek az adatok nyilvánosak, hiszen állami pénzekről beszélünk. Hogy ezeken túl voltak-e kijárt pénzek, azt nem tudom.

– Mely filmstúdióknak van esélyük a túlélésre?

– Esélye azoknak van, akik a filmiparban is működnek. Tehát reklámfilmet gyártanak, technika bérbeadásával és üzemeltetésével, utómunkával foglalkoznak, nemzetközi bér (szerviz)munkákat vállalnak. Ugyanis a hazai filmipar dübörög. A filmkészítés beleágyazódott az iparba. A filmtörvény elfogadása évében, 2004-ben 5 milliárd forint folyt át a filmiparon, a múlt évben pedig már 50 milliárd. Jelentős mennyiségű a bérmunka Magyarországon. Az a baj, hogy a filmkészítésben eddig nem számíthattunk a közszolgálati televíziók segítségére, mint a többi európai országban, hogy munkát adjon rendezőknek, operatőröknek, vágóknak. Jó lenne, ha ez most változna.

– Az uniós filmes alapok se segítenek?

– Európai koprodukció esetén mindegyik partnernek be kell szállnia nemzeti pénzzel a közös filmbe, illetve a médiapályázatok estén a kért összeg ötven százalékával rendelkeznie kell a pályázónak. Az Inforgnak a filmes támogatási összegek blokkolása miatt három játékfilmje torpant meg. Ezeken felül még kilenc magyar koprodukciós játékfilm vesztegel. Nagyon rossz üzenet ez koprodukciós partnereink felé. A jövőnket is felzabálhatja, mert legalább harminc, Európában meghatározó producer bizonytalanodik most el a megbízhatóságunkat illetően.
 

Ditzendy Attila Arisztid

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére