Az új alkotmány nem akadálya a nyugdíjak csökkentésének

Jóvátételi adó: felelősségre vonás vagy csak adóztatás?

A Magyar Szocialista Munkáspárt vezető tisztségviselőivel, a párt vezető szervezeteinek és politikai apparátusainak tagjaival jóvátételi adót fizettetne a Fidesz – jelentette be hétfőn Lázár János frakcióvezető. Ennek jogi feltételeit és megvalósíthatóságát még vizsgálják, de néhány héten belül döntés születhet a kérdésben. A tervek szerint a befolyó adóból a méltatlan körülmények között működő '56-os szervezeteket támogatnák, és a nehéz megélhetési körülmények között élő '56-os túlélőket segítenék. Az adó bevezetését Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő javasolta, akit korábban több szervezet is megkeresett az ügyben.

Az új alkotmány nem akadály

A 2010. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény szerint 1944. március 19-én megszűnt Magyarország függetlensége, és az új demokratikus jogállam csak 1990. május 2-án született meg, ezért hatályos törvényen kívül kell helyezni a köztes időszakot. A büntető törvénykönyvet azonban módosítaná a Fidesz, a nürnbergi bíróságon alkalmazott jogelvekre vonatkozó nemzetközi egyezményt beletenné, melynek következtében újabb lehetőség nyílhatna az 1956-ban elkövetett, emberiségellenes bűnök kapcsán a felelősségre vonásra.

Kiket érintene a változás?

Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján nem derült ki pontosan, kiket érintene a jóvátételi adó. Felsorolásában említette az MSZMP helyi, megyei és országos politikai szervezetének főállású politikai döntéshozóit, vezető tisztségviselőit, valamint a párt vezető szervezeteinek, politikai apparátusának tagjait, a függetlenített pártapparátusokban dolgozókat, illetve a KISZ-t, az ÁVH-t és a munkásőrséget is. Varga László, a pártállami múlt egyik legelismertebb kutatója szerint a javaslat kibővítése a KISZ-esekkel abszurd és történelmietlen, viszont az életkorból adódóan súlyosabban érinti az MSZP-t, mint az MSZMP-tisztség vagy a munkásőrség – áll a nol.hu-nak adott interjújában. Elmondása szerint az sem világos, hogy az egykori pártalkalmazottak, választott testületek tagjai beletartoznak-e a körbe, hiszen az előbbiek nem voltak döntéshozók, az utóbbiak nem voltak főállásúak. Az sem tisztázott, hogy ha valaki egy évig volt függetlenített KISZ-titkár, annak azt az egy évét minősítik-e le vagy az egész életpályát. A szakértők Lázár nyilatkozatából az utóbbira következtetnek.

Varga egy másik problémára is felhívta a figyelmet. A javaslat nem foglalkozik azokkal, akiket akár tíz év foglalkoztatási tilalommal sújtottak és később semmilyen kártérítést sem kaptak; miközben a politikai elítéltek börtönéveit beleszámították a munkaviszonyba és ezáltal a nyugdíjba is. A szakértő szerint az áldozatok körének ilyen fokú leszűkítése eltér a nyugati gyakorlattól, és itt inkább adóztatásról, semmint morális fellépésről van szó.

A törvényesség látszata – a megvalósítás nem lesz egyszerű

Az akkori döntéshozók közül már kevesen élnek, ez megnehezíti a megtorlások feltárását, de a törvényesség látszatának megteremtése még jobban. Rainer M. János történész, az 1956-os intézet főigazgatója az origo.hu-nak elmondta, hogy az 1956-os forradalom idején leadott karhatalmi sortüzek körülményeit vizsgáló perekben is nehezen haladt a bizonyítás, annak ellenére, hogy ezeket nagyon konkrét ügyekben indították el. Ráadásul csak karhatalmistákat, egységparancsnokokat ítéltek el, magasabb beosztású parancsnokokat nem. Rainer szerint a sortűz-parancsnokokhoz képest jóval nehezebb lesz megállapítani az előző rendszer vezetőinek büntetőjogi felelősségét, ők ugyanis kizárólag politikai határozatokat hoztak.

A politikai vezetők egy-egy „eset” kapcsán csak ritkán vonhatók felelősségre, mert egyértelmű bizonyítékok nincsenek a bűnösségükre. Egyetlen ülésen vagy tanácskozáson sem lázítottak vagy utasítottak nyíltan, így a felelősségre vonásuk rendkívül nehéz feladat, legyen annak bármilyen célja.

Nem példa nélküli a kezdeményezés

A javaslat nem példa nélküli Kelet-Európában, Csehországban és Lengyelországban is alkalmaznak hasonló, speciális szabályokat. Lengyelországban a törvényhozás 2008 végén fogadta el azt a módosítást, ami megváltoztatta az egykori funkcionáriusok nyugdíjának számítási módját, és ezáltal kevesebb mint felére csökkentette a nyugdíjukat. A változás az államvédelmi hatóságoknál és a politikai rendőrségnél 1944 júliusa és 1990 júliusa között dolgozókat érinti, kivéve az 1981-es hadiállapot bevezetéséért felelős Nemzeti Megmentési Tanács egykori tagjait. Az új szabályozás körülbelül 40 ezer ember nyugdíját csökkentette.

Csehországban a parlament idén nyáron szavazta meg azt a törvénymódosítást, ami a funkcionáriusok nyugdíját extraadóval sújtja. A változás novemberben lép életbe, a befolyt összegből a kommunista rendszerrel szemben ellenálló csoportok volt tagjait támogatják. Cseh hatásra a szlovákok megvonták a korkedvezményes nyugdíj jogát az állambiztonsági szolgálatok volt tagjaitól. Romániában és Bulgáriában is többször kezdeményezték hasonló jóvátételek bevezetését, azokat azonban eddig még nem sikerült elfogadtatni.

K. M.

A nyitókép innen.

• Cimkék:
jóvátételi adó megtorlás ''''56-os áldozatok felelősségre vonás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére