A kriminológus szerint a szegények félnek a még szegényebbektõl

Durván visszaüthet a Jobbik romaellenessége

Ha a kormány nem hozza meg a szükséges lépéseket, akkor a romló közbiztonság és a „cigánybűnözés” miatt „hamarosan olyan polgárháború közeli helyzet alakul ki, amihez képest a londoni események gyermeteg babazsúrnak tűnnek majd"  – nyilatkozta Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke szerdán a távirati irodának.

A Jobbik továbbra is javasolja a csendőrség megalakítását, a Magyar Gárda elleni tilalmak megszüntetését a rendőrség létszámának valódi bővítését - mivel Szegedi Csanád szerint hiába avattak 2011-ben 1800 új rendőrt, a nyugdíjba vonulók és az állományt elhagyók száma ennél sokkal több -, az intézkedési jogkörük bővítését és a jelenlegi törvények szerinti hatásos fellépést is. Az ellenzéki párt alelnöke szerint csak ezekkel az eszközökkel állítható helyre a közbiztonság, ami "mindennek az alapja."

A szegények félnek a még szegényebbektõl

– Bár az ország általános közbiztonsági helyzete nem nagyon változott az utóbbi években, az ország egyes, leszakadó, elszegényedett régióiban igen magas a - fõként közönséges, erõszakos és vagyon elleni - bűncselekmények száma. Polgárháborús helyezetet vízionálni azonban erõs túlzás, hiszen nem elsősorban etnikai jellegû szembenállásról van szó, hanem arról, hogy a szegények félnek a még szegényebbektõl – mondta el a mindennapi kérdésére Póczik Szilveszter történész, kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója.

A rend fenntartása minden demokratikus országban a rendészeti szervek feladata, akárhogy is hívják ezeket a helyi intézményi rendben. Semmilyen fél-civil vagy civil szervezet nem veheti át tőlük ezt a feladatot és felelősséget, utóbbiak szerepe legfeljebb korlátozott és kiegészítő lehet, ahogy azt például idehaza a polgárőrségrõl szóló törvény mindenkor hatályos szövege megengedi – fogalmazott a szakértõ.

Minél intenzívebb egy területen a rendőri jelenlét, annál nagyobb a lakosság biztonságérzete, és annál kockázatosabb a bűnelkövetők tevékenysége. De a bűnözés sajátosságából fakad, hogy ilyenkor a bűnözés nem szűnik meg, hanem a bűnelkövetõk egész egyszerűen átteszik tevékenységi területüket kevésbé ellenõrzött helyekre. Ezért a problémára a rendészeti feladatokon túlmutató, hosszú távú társadalompolitikai megoldást kell találni: vissza kell vezetni a leszakadt rétegeket a munka világába, a fiatalokat pedig az oktatás rendszerébe – állítja a szakember.

Cigánybűnözés? Radikalizálódás?

– A „cigánybûnözéssel” való kampányolás, a társadalmi problémák etnicizálása hozhat múlékony népszerûséget, viszont a megoldást hátráltatja, mert a bûnözést hamisan etnikai konfliktusként jeleníti meg, és a kisebbségi oldalon is etnocentrikus magatartást és eszméket kelt életre. A társadalmi elszigetelõdést erõsítve azt a téveszmét sugallja, hogy a cigány azért nincstelen, mert a nemcigányok kifosztják és kirekesztik, tehát a cigány ellensége a „fehérember”, a „paraszt”, a „magyar”. Ezzel kész is a faji- vagy etnikai konfliktus, ami – logikailag – ráadásul legitimálja is a bűnelkövetést, mint a kisebbségi védekezés egy fajtáját. Nemzeti és társadalmi szempontból ennél nagyobb öngólt nem lehet lõni – fejtette ki a szakember egy korábbi interjúban a mindennapinak.

– A fiatalok körében, ha van kellõ ideológia, szociális töltet és adrenalin, akkor kialakulhatnak, sõt már ma is léteznek radikális szubkultúrák, látjuk az interneten. Ez nem veszélytelen, de normális körülmények között múlékony. Ha a romák elégedetlensége nem találkozik olyan határozott és hatékony politikai törekvéssel, amely tudatosan erõszakot szít, az integráció és nem a radikalizmus felé fognak elmozdulni. Minden eszközzel akadályozni kell, hogy erre sor kerülhessen. A roma integráció gigantikus társadalompedagógiai, tudatformálási, munkaerõpiaci és iskolapolitikai feladat – fogalmazott a kutató.

-mi-

• Cimkék:
jobbik magyar gárda roma integráció európai unió romastratégia póczik szilveszter

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére