Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-12-23 21:30:00

Szenteste az elhunyt hozzátartozókról sem feledkeznek meg

Mit csinálnak a cigányok karácsonykor?

Sok mítosz kering a köztudatban arról, hogy a cigányoknak egészen más szokásaik vannak, mint a többségnek. Hogyan készülnek a romák karácsonyra – ennek jártunk utána.

– Az idei karácsonyunk nem lesz olyan jó, mint az eddigiek. Leszakad a szívem férjemért, mert muzsikus létére dolgozni fog szentesete. Sokszor nem volt itthon máskor sem, de olyankor külföldön muzsikált. Mari, az ötvenes évei elején járó asszony mondta ezt, amikor arra kértem, meséljen arról, hogyan szokták ünnepelni a karácsonyt.

A Csikós család egy nyolcadik kerületi bérházban, egy jelzáloghitellel terhelt háromszobás öröklakásban él. A válság miatt duplájára emelkedett a havi részletük. Náluk már karácsonyi hangulat van, a lakás ünnepi díszben ragyog. A családfő három éve nem tud bőgősként elhelyezkedni, átképezte magát, most biztonsági őrként dolgozik két helyen is. Két felnőtt lányuk házassága tönkrement, így aztán mindketten velük laknak egy-egy gyerekkel. A lányok és Mari is telefonos munkát végeznek, nehezen, de ki tudják fizetni a rezsit, ám így is van elmaradásuk.

– Most nem ajándékozzuk meg egymást, egyszerűen nem telik rá, de az unokákat szeretnénk meglepni. A 14 éves fiú, Zsoltika iPhone-t, meg Burberry karórát szeretne, Nellike még csak hétéves, ő játékkonyhát, meg illatos macskát, és egy olyan kiskutyát, amelyiknek három sípja van.
Hogy mit kapnak meg mindezekből, ki tudja?

Karácsonyfát biztosan kap mind a két gyerek, külön-külön is, szentestét megelőző éjjel díszítjük fel, mert nálunk a Jézuska hozza az ajándékot. Oda rakjuk a fa alá, s reggel, amikor felébrednek nagy lesz az öröm. A szüleink is így csinálták, most mi is, a lányok pedig folytatják ezt a családi hagyományt. Nem szoktunk együtt vacsorázni, délután eszünk, mert régebben, amíg élt anyósom hozzájuk mentünk este, s ott buliztunk. A menü a szokásos lesz: hal, töltött káposzta, rántott hús, ilyesmi. Az éjféli misére már csak a két lány szokott elmenni – veszi át a szót a férj – én már húsz éve nem voltam, mert a pap autószerelésről beszélt, hát erre én nem vagyok kíváncsi…

Pedig a rendszerváltás előtt itt a kerületben az éjféli misén jóformán csak cigányok voltak. Rendszeresen muzsikáltak is a mise részeként. Ma már ez sincs, sokan ugyanis szabad keresztények lettek, és nem járnak a katolikus templomba.
 

Milyen vallást követnek többnyire a romák?

– A cigányoknak nincs saját vallásuk, általában azt a vallást vették fel, ahol éppen tartózkodtak. Egy valami azonban biztos, és ezt a Krisz és a Patyiv íratlan törvényei is kimondják: náluk nincs és valószínűleg sohasem volt többistenhit. Ennek bizonyítéka lehet az is, hogy a mesékben, legendákban és az eredetmítoszokban is mindig csak egy istenségről beszélnek – ezt már Balogh János mondja kispesti otthonukban. János folklorista volt, míg tolószékbe nem került. Felesége, Ibike óvónő, ha van munkája. Most néhány órát tart egy héten a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott óvodában és az általános iskolában. Hogy mi is a Krisz?

János azt is megmagyarázza: az erkölcsi értékek, íratlan parancsolatok, szokások összessége, amelyek betartását felügyelik a bölcsek, vagy átvitt értelemben a vének tanácsa, és normaszegés esetén ítéletet is hoznak a közösségükben. A Patyív pedig alázat, méltóság, szeretet és tolerancia.
Baloghék eredetileg nagyecsediek, ott a cigányok körében szokás volt a betlehemezés. Ma már ott sem gyakorolják, pedig a nélkül nem múlhatott el az ünnep. Most Ibike próbálja meg feleleveníteni a gyerekekkel, János megírta a forgatókönyvet, majd a kispesti MET-templomban mutatják be a vasárnapi istentiszteleten. Kántálót is énekelnek cigányul:

Téle hujingyász o rály Dél
Lejött hozzánk a szent Isten
desuduje rásájencá,
A tizenkét diákokkal ( ..angyalokkal.. )
Dóme rálya, báre Dévlá
Köszöntünk téged szent nagy Isten

Dévleszki dej dejori
Az Istennek szent anyja eljött hozzánk
E Dévleszki dej dejori
Az Istennek szent anyja eljött hozzánk
Dome rálya báre Dévlá
Köszöntünk téged szent nagy Isten

Puterdencá le bálencá
Kibontott hosszú szép haja volt
puterdencá le bálencá
Kibontott hosszú szép haja volt
Dóme rálya ,báre Dévlá
Köszöntünk téged szent nagy Isten


Egyébként nem ajándékozzák meg egymást, azt mondja Ibike, számukra ez nem fontos, mert ajándékot az év bármely napján adhatnak. Az a fontos, hogy együtt legyenek szeretetben, mert nekik ez közösségi ünnep. Nagyecseden a cigányok különösen figyeltek a többiekre, senki sem éhezett, mert szó nélkül megosztották, amijük volt. Itt, Pesten a barátokkal és a rokonság körében töltik az estét, együtt mennek az éjféli misére. Náluk is lesz töltött káposzta, bokolyi ( a cigány kenyér), halászlé, mindenféle saláta, kaszinótojás, kacsát sütnek, s pulykából készül a rántott hús, na meg nem marad el a diós, mákos bejgli sem.

Szenteste az elhunyt hozzátartozókról sem feledkeznek meg. A házigazda kiönt egy kis vizet, bort vagy sört az udvarra, egy csipet kalácsot is kidobnak, hogy nekik is részük legyen a karácsonyi ételből, italból.
 

A meszelt ház emléke

A muzsikus és oláh cigányokon kívül Magyarországon a beás cigányoknak van nagyobb létszámuk, ők a nyelvújítás előtti román nyelvet beszélik, hagyományos mesterségük pedig a fa megmunkálása – teknővájás, fakanálkészítés – volt. Budapesten kevesen élnek, Mátrai Zsuzsát is csak telefonon tudtam elérni, mert nagyon elfoglalt.

Zsuzsának egy kis takarítócége van Óbudán. Elvált, két fiával és édesanyjával él egy két és fél szobás panelben. Ő is azzal kezdte, hogy ez a karácsonyuk nem olyan lesz, mint az előzőek, két hete temette el apját, gyászolnak. Azért feldíszítik a lakást, lesz karácsonyfa is, és apróbb ajándékokkal is kedveskednek majd egymásnak. A menü is ugyanaz lesz, mint máskor: töltött káposzta, halászlé, rántott hal, krumplisaláta, kacsasült párolt káposztával, bejgli és hókifli. Templomba is elmennek, de nem az éjféli misére, hanem este hatkor, és másnap is. Ő ugyan katolikus, de evangélikusokhoz jár, mert az a szertartás és a prédikáció közelebb áll hozzá. Náluk nincsenek sajátos szokások, s nem emlékszik arra, hogy gyerekkorában a szülőfalujában, Dencsházán lett volna. Ha csak nem az, hogy az anyja ilyenkor mindig meszeltetett, mert a Megváltót tiszta házban kell fogadni…


-ké.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Cigányság
  • Cigányok között az egykori neonáci (riport)
  • Csak a bűnöző cigányok kerülhetnek a médiába?
  • Láthatatlan cigányok
  • Miért utáljuk a cigányokat?
  • A jezsuita atya bírálja a romapolitikát
  • Életet mentenek a gyerekrajzok
  • Miért zaklatják az édesanyákat?
  • Hazugság miatt égették fel a cigánytelepet (videó)
  • Adventi road-movie Borsodban
  • Balog: ne váljon áldozattá a cigány értelmiség!
  • További cikkek Karácsony
  • Karácsonyi vérengzés a megyei önkormányzatoknál
  • Ma három csodát ünneplünk
  • Gyermekgyilkosságok: mészáros volt-e Heródes?
  • Keresztények, de elutasítják a karácsonyt
  • De ki az a Larvandad, a Gusnászf és a Hormizd?
  • Most akkor magyar a bejgli, vagy nem?
  • Egy progresszív vasutas elképesztő fotói
  • Karácsonyt nem csak keresztényeknek
  • Kálvin: mi az igazi ajándék?
  • A dal, ami nélkül nincs karácsony

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.