Vans napszemüvegek

Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Társadalom

2010-10-22 18:34:00

Még mindig tart az önkormányzati lakások eladása

Alig van bérlakás Magyarországon

Új bérlakás koncepcióval készül a nemrégiben megválasztott VII. kerület képviselőtestülete az előttük álló négy évre. Azt nem tudni, hogy megkönnyítik-e az önkormányzati bérlakáshoz jutást a képviselők. Becslések szerint, a fővárosban 2 000 önkormányzati lakás áll üresen.

A jelenlegi szabályok szerint öt éve bejelentett lakónak és szociálisan minél hátrányosabb helyzetűnek kell lennie, annak, aki az Erzsébetvárosban önkormányzati bérlakáshoz szeretne jutni.
A kerületben októberben 145 üres bérlakást tartottak nyilván. Többségük rossz komfortfokozatú, a harmada ráadásul földszinti lakás, amelyeknél csak időlegesen szűntethető meg az állandó vizesedés. Az önkormányzat sajtóosztályának tájékoztatása szerint, ezekre a szükséglakásokra már nem kötnek új bérleti szerződést, mert huzamos emberi tartózkodásra alkalmatlanok, komfortosításukra kis alapterületük miatt nincs mód.

Fotó: Fotó: Máthé Zoltán

Az erzsébetvárosi testület nem zárkózik el attól, hogy a társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokat a bérlő kérésére eladja, így eladási tilalomról nincs szó. Tilalom nyolc épületet érint, amelyek részben műemlékek, részben olyan rossz állapotban vannak, hogy felújításuk nélkül, elidegenítésük nem kezdődhet meg.

A KSH adatai alapján mennyiségi lakáshiány jelenleg nincs hazánkban, az iparosított technológiával épült lakások száma 800 ezer a bérlakások aránya 8-9 százalék, ami Európai Uniós arányokban nagyon alacsony, ezt bővítenék a jövőben. A lakások 13 százaléka lakhatatlan, nincs közművesítve.

Az üres bérlakás állomány hasznosítható részét – megüresedésük után – szociális alapú bérbeadásra hirdeti meg az önkormányzat. 2010-ben három pályázat keretében 90 lakás talált bérlőre. Az önkormányzati rendelet e pályázatok elbírálása során kifejezetten szociális szempontokat érvényesít, elősegítve, hogy a leginkább rászorulók jussanak lakáshoz.
Ezen felül a nagyobb szobaszámú, komfortos, vagy félkomfortos lakások egy részét (általában évi 10-20 lakást) ugyancsak szociális szempontok (család nagysága, jövedelmi helyzete stb.) alapján olyan bérlőknek biztosít az önkormányzat, akik kisebb területű, szobaszámú, vagy komfort nélküli lakásuk helyett, minőségi csere címén nyújtanak be kérelmet. A kerületben a 2010. évi pályázatokra körülbelül háromszáz igény érkezett.

A fentiekkel szemben azonban Ujj Attila, a Lakásszövetkezetek és Társasházak
Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke 2006-ban már úgy vélekedett, hogy szükséges az önkormányzati bérlakás-állomány komfortosítása, és a cél az, hogy ne csökkenjen az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások száma. Szerinte a főváros átfogó lakásfejlesztési politikájának megvalósításához olyan önkormányzati tulajdonú non-profit társaság létrehozása szükséges, amely a fővárosi tulajdonban lévő lakások menedzselése mellett piaci szereplőként is részt vesz a lakásállomány átalakításában. A 150 lakással létrehozandó Budapesti Lakásalap pedig a kerületi önkormányzatok lakáspolitikáinak összehangolása és a minőségi felújítások finanszírozhatósága érdekében átmeneti, maximum fél éves lakhatást biztosítana az önkormányzati felújítások ideje alatt.

Bérlakásharakiri

Budapesten az önkormányzati bérlakások állománya 50 százalékról 12 százalékra csökkent 1990 és 2001 között, és lényegében azóta is ezen a szinten stagnál. Az önkormányzati (korábban állami tulajdonú, tanácsi kezelésű) lakásállomány privatizációja már a rendszerváltás előtt megkezdődött, és a kilencvenes évek elején jogszabályi támogatással felgyorsult. Az 1990-es állami bérlakás állomány több mint 82 százaléka a lakásban élő, volt bérlő tulajdonába került. Sőt a folyamat még ma sem állt le, bár a törvényi kötelezettség megszűnte és az állomány csökkenése miatt jelentősen csökkent. 2001 és 2003 között 7 000 bérlakást adtak el a budapesti önkormányzatok.

A kormányzat szintjén is érdeklődnek a téma iránt, ugyanis október 4-én Csider László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője, az Építészeti Világnap kapcsán megtartott konferencián az Otthonteremtési Programot számos grafikonnal illusztrált előadásában elemezte. Szerinte, a lakáshiány minőségi elemzése után az elvégzendő feladatokat a következők: lakásfelújítás, a bérlakás állomány növelése, a panelprogram végrehajtása az Új Széchenyi-terv keretében. Ennek céljai szerint évente 40-50 ezer darabbal növelnék a bérlakás állományt, 40-50 ezer új lakás építése, valamint 150-200 ezer lakás felújítása továbbá 5-10 ezer bérlakás teremtése révén.

Patay Gábor