Az utolsó ZTE-nél is több nézőt vesztett a leggazdagabb magyar csapat

Senki sem kíváncsi a bajnok Videotonra

Plasztikus mutatószám egy csapat életében a nézőszám: kedveltségét, beágyazottságát, elfogadottságát jelzi, ami sok esetben nincs is egyenes arányban az eredményességgel. A topon lévő csapatoknak természetszerűleg több a szurkolója, a rosszabb passzban lévőknek meg kevesebb, mert a divatszurkolók ilyenkor elpártolnak. De arra is jócskán akad példa, amikor egy klub messze nincs a legjobb formában, szurkolóit azonban ez sem tántorítja el. Ilyen például a mai mezőnyben a Diósgyőr, amelynek szimpatizánsai akkor is rajongásig szeretik a piros-fehér színkombinációt, amikor a csapat kihúzza a gyufát a pályán.

Két viszonyszám a perdöntő

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete honlapján közölt egy táblázatot az NB I nézőszámairól (az összeállításban ugyan még nem szerepeltek az utolsó forduló adatai, de ezek érdemben semmiképp nem befolyásolhatják a korábban kialakult tendenciát). A számtalan kimutatás, elemzés és oszlop közül szerintünk két adat bír perdöntő jelentőséggel a vasárnap zárult őszi fociidény értékelésekor: a hazai nézőszám és az, hogy ez a tavalyi szezonhoz képest milyen változást mutat.

Majdnem másfélszeres növekedés a jegyeladásoknál!

A tavalyi 2759-es átlagos nézőszám csaknem másfélszeresére (47 százalékkal!) növekedett, ősszel átlagosan 4044 jegyet adtak el a csapatok. A kiugróan magas emelkedést két csapat generálta, a számok szerint a Diósgyőr és a Debrecen iránt nőtt szignifikánsan az érdeklődés.

Meccsenként ismétlődő diósgyőri jelenet: imádják a játékosokat, pedig esélytelenek az aranyra
(Fotó: dvtk.eu)

A Győr, de az újonc Pécs is szépen hozta magát, a duó nagyjából két és félezer jeggyel többet adott el meccsenként, mint korábban. A Haladás, Vasas, Honvéd, Siófok kvartett nem rengette meg a világot, de a négyes legalább elmondhatja magáról: fejlődött ősszel, minthogy átlagban  1500 emberrel több volt rá kíváncsi, mint előzőleg.

Hazai átlagnézőszám változása ősszel

És akkor nézzük a tényeket! Az első szám az őszi hazai nézőszám átlaga, a zárójelben lévő pedig azt mutatja, hogy a tavalyihoz képest emelkedett vagy csökkent a jegyeladás.

  1. Debrecen       8.038 (+3.571)
  2. Diósgyőr        7.063 (+4.430)
  3. FTC               6.118 (+737)
  4. Haladás         5.429 (+1.529)
  5. Győr              4.875 (+2.422)
  6. Pécs             3.675 (+2.435)
  7. Videoton        3.422 (-740)
  8. Újpest            3.414 (-222)
  9. Vasas            3.151 (+1211)
10. Kecskemét     3.129 (+509)
11. Kaposvár        3.125 (+725)
12. Honvéd          3.019 (+1.116)
13. Siófok            2.913 (+1.150)
14. ZTE               2.690 (-524)
15. Pápa             2.171 (+238)
16. Paks             2126 (+419)

Három csapat zárt mínuszban: a tökutolsó és reménytelen Zalaegerszeg, amelyik az első fordulótól a liga leggyengébb csapata volt (-524 néző). Az Újpest, amelyik sokáig kieső helyen állt, aztán gazdasági- és vezetői válsággal küzdött, a Hollandiából importált klubigazgató amilyen gyorsan jött, ugyanilyen tempóban ment, aztán a tulajdonost őrizetbe vették, aki végül elpasszolta a veszteséges csapatot, mire az ügyvezető lemondott, de mégis maradt… A brutális Megyeri úti káoszhoz képest kifejezetten dicséretes a lila-hívők kitartása (-222 néző).

Büntettek a fehérvári nézők

A Videoton üzleti modellje ősszel a liga leggyengébb lábakon álló konstrukciója lett. Aktuális bajnokcsapat ekkora zuhanást még soha nem vezetett elő, döbbenetes érdektelenségbe, már-már tüntető érdektelenségbe fulladt szinte az összes hazai Vidi-meccs. A helyi aranycsapat miatt már tavaly sem száradt ki a székesfehérvári sokadalom szája az izgalomtól, de Mezey György garnitúrájáért azért átlagban csak összejött négyezer drukker.

Mezey nyerte a Videoton első bajnoki aranyát, elküldését nem emésztették meg a drukkerek
(Fotó: vidi.hu)

A menedzsment azonban kurtán-furcsán elzavarta a csapat történelmi, első bajnoki aranyát szállító edzőjét, helyére a vitatható kvalitású portugál Sousát ültette, aki kicserélte a komplett keretet. Meghatározó és kedvelt, évek óta ott futballozó játékosoktól vált meg, helyükre semmivel sem jobb légiósokat szerződtetett. Eközben durva incidensbe keveredett a sportlap újságírójával, amit a klubvezetés azóta sem tisztázott a köz számára megnyugtatóan: máig kérdéses, hogy a tréner milyen előzmények után fejelte le (egyáltalán: lefejelte-e?) egy barátságos focimeccsen az újságírót.

Lesújtó mérleg: meccsenként mínusz 740 eladott jegy…

Ráadásul a csapatot a szezon elején csak az nem verte meg, aki nem jött vele szembe: a Videoton idegenben a liga egyik gyengébben muzsikáló egylete volt, otthon meg kínkeserves meccseket játszott. Csupán jó hajrájának köszönheti, hogy végül a harmadik helyről, de a listavezető Debrecentől kilenc pontnyira lemaradva, várhatja a tavaszt. Pedig itt nem terelte el a figyelmet a fociról a córesz, a pénztelenség, a Videoton a liga leggazdagabb csapataként kétmilliárd körüli költségvetéssel operálhat. Az ismeretlen, a városhoz semmilyen szállal nem kötődő játékosok, valamint a fociklub és a város közötti rossz kommunikáció, és a középszerű csapat együttesen eredményezte azt a példátlan helyzetet, hogy a címvédő bajnokra meccsenként 740 nézővel kevesebben voltak kíváncsiak, mint tavaly.

Simon V. Attila

• Cimkék:
labdarúgás NB I nézőszám

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére