Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Kultúra

2011-03-07 18:36:00

Szoborsztori

Szabadság helyett Nagyboldogasszony

Egy katolikus alapítvány kezdeményezi, hogy távolítsák el a Szabadság-szobrot a Gellért-hegyről, és helyébe állítsák fel Nagyboldogasszony szobrát. Az emlékmű keletkezését és 64 éves történetét legendák övezik.

„Országunk Mária országa, mely az európai kereszténység védelmezője, valamint az újvilági (amerikai) kereszténység letéteményezője olyképpen is, hogy a magyar pálosok a gyarmatosítással szembefordultak és a tiszta kereszténységet terjesztették, ezáltal ők a Dél-Amerikai kereszténység szimbólumaivá váltak” – e sorokkal indokolta Bakk István, a budaörsi Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke Schmitt Pál köztársasági elnökhöz írt levelében kérését: „kívánatos lenne a múlt szellemiségét véglegesen lezárnunk és eltávolítanunk a Szent Gellért-hegyi Szabadság-szobrot. Országunk Patrónusát, a Nagyboldogasszonyt állítsuk a helyére.”

A Citadella délkeleti bástyájánál álló, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőszobor amúgy valóban a „múlt szellemiségét” idézi: a több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíciót a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg emlékére állították. A 14 méter magas, talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedő emlékmű felállítását az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta. Alkotóját, Kisfaludi Strobl Zsigmondot még korábban maga Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke választotta ki. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellért-hegyre.

Az 1947-ben felavatott, hivatalos néven: Felszabadulási emlékmű a szocializmusban az ország első számú köztéri szobra, Budapest jelképe volt. 1956-ban a géppisztolyos szovjet katona alakját ledöntötték, a nőalak azonban érintetlen maradt. A forradalom leverését követően a szovjet katona figuráját sietve pótolták. A Kádár-rendszerben a szobor mindinkább emblematikus alkotássá vált, 1980-ban például az emlékmű makettje bekerült azok közé a jelképes tárgyak közé, amelyeket Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós magával vitt a világűrbe – olvasható Boros Géza művészettörténésznek a Beszélőben 2004-ben megjelent, idevágó tanulmányában.

Az idő múlásával a szobor egyre inkább szabadságszoborként élt az emberek tudatában. Egy 1988-ban készült felszabadulási plakátterven például a szabadságszobor mint terhes asszony látható. A plakáton egy József Attila-idézet: „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet.” A rendszerváltás után az emlékművet átalakították. A szoborcsoport talapzatáról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot és a jelképeket, a szovjet katona pedig a Szoborparkba került. A szobor új eszmeiségét kifejező szöveg a talapzaton olvasható: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”

A nőalak azonban a helyén maradt. Egyedül St. Auby Tamás képzőművész játszott vele: 1992 júniusában, a Budapesti Búcsún – a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén – néhány napra átváltoztatta, „szellemruhába” öltöztette (bal oldali képünkön). A fehér lepelbe burkolt szobor szellemként tűnt fel a horizonton, egyszerre „tréfás és megdöbbentő megoldást adva (ha csak pár napra is) a szobordöntés, a szoboreltüntetés és a szobormegtartás dilemmájára. A kommunizmusnak a város fölött egyszer s mindenkorra ellebbenő kísértetét jelenítve meg a vasfüggöny leomlásának ünnepén” – így ír erről Boros Géza az említett tanulmányban.

Horthy szobra?
A városi legenda szerint a Gellért-hegyi Felszabadulási emlékmű eredetileg Horthy Miklós fiának az emlékére készült. Horthy István tervezett emlékművének és a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnek – a szobrász, Kisfaludi Strobl Zsigmond személyén kívül – semmi köze sincs egymáshoz – írta az urbanlegends.hu 2005-ben. Kisfaludi három Horthy-emlékművet tervezett, ezek közül egyet Siófokon állítottak fel 1943-ban, egy terv pedig Szolnok főterére készült, ezt a pályázatot azonban nem Kisfaludi nyerte meg – olvasható Boros Géza művészettörténész 2000-ben megjelent cikkében az ÉS-ben. A harmadik tervezett emlékművet – ezt szokták a Gellért-hegyi emlékművel összekeverni – eredetileg a Horthy Miklós (Petőfi) híd budai hídfőjéhez szánták, a helyszínt azonban 1943-ban a Tabánra módosították. A kompozíció előterében a kormányzóhelyettes repülőruhás alakja állt volna, a mögötte pedig egy emelvényen a repülés géniusza, amint tört koszorút dob a hősre. Olasz Lajos Horthy István kormányzóhelyettes halála című tanulmányában leírja: a két főalak szobra 1944 tavaszára el is készült, de a német megszállás és a bombatámadások megindulása után felállítására már nem került sor.
Boros szerint a Tabánba készült terv és a Gellért-hegyi emlékmű legfeljebb építészeti alapsémájában hasonlít egymáshoz. A művész később maga is igyekezett eloszlatni az emlékmű körül az elkészülte után hamar elterjedt legendát. Az 1969-ben megjelent Emberek és szobrok című könyvében így ír erről: “Műtermemben még megvan a Horthy-emlékmű férfialakja (…) Aki a két alkotásra rápillant, nyomban láthatja, hogy a legtávolabbi szál sem fűzi őket egymáshoz.”

S.O.