Alkoss, mint Isten

Párizsig gyalogol a hamvakért a román író

Laurian Stănchescu román költő, irodalomkritikus Constantin Brancusinak, a 20. század egyik legismertebb szobrászművészének földi maradványait szeretné Párizsból, a Montparnasse temetőből hazaszállítani. Az 1957-ben 81 éves korában a francia fővárosban elhunyt szobrászművész halálos ágyán a párizsi román ortodox egyházközösség püspökének úgy gyónt: „Békétlenségben hagyom itt ezt a világot, mert nem saját hazámban ér a halál, és idegen földben fogok elenyészni".

Stănchescu e sugallmazott végakaratot szeretné teljeíteni, és most azon az úton, melyen 1903-ban a művész gyalog indult el Párizsba, most ő maga is végighalad. Május 21-én indult el a Déli-Kárpátok vidékén található szülőfaluból, hétfőn érkezett a román-magyar határra, majd Szeged-Budapest-Bécs-München-Zürich-Bazel útvonalon szeretne eljutni az ősz folyamán Párizsig. Az irodalmárt a szegedi Román Kulturális Egyesület fogadta a határon, illetve szállásolta el Szegeden, ezzel segítve azt, hogy a szobrászművész végakarata teljesüljön.

Így gyalogol Stănchescu Párizsba
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Magával viszi a Párizsba emigrált Brancusi 84 leszármazottjának írásbeli kérelmét is, melyet át akar nyújtani a francia köztársasági elnöknek. Arról szeretné meggyőzni a francia kormányt, hogy mikor a szobrászművész azon kérelmét, hogy fogadja be a Román Tudományos Akadémia a műveit, elutasították, az nem a román nép döntése volt.


Keményre főtt tojás a kockacukron

A világ legjobban eladható művészeinek toplistáján az első tíz között végző Brancusi geometrikus formák iránti szenvedélyével hamar az absztrakt művészeti skatulyába találta magát. „Néhány bolond absztraktnak tartja a műveimet, noha amit ők absztraktnak neveznek, az nem más, mint realista. Ami igazán valóságos, az nem a forma, hanem az eszme, a dolgok lényege" – reagált a már életében zseniként tisztelt Brancusi a skatulyára. Az absztrakt címkén kívül a kritikusok alkotásairól olyanokat írtak, mint például „keményre főtt tojás egyensúlyoz egy kockacukron”.

Brancusi műtermében

A paraszti sorból született és befutott művészként is román parasztruhát viselő, magának román hagyományos étkeket kotyvasztó szobrászt kortársai az absztrakt kategória mellett „misztikusnak" tartották. E kategóriába illesztették többek között az 1938-as zsilvásárhelyi I. világháborús emlékművet. Az emlékmű-komplexum: A csend asztala, A csók kapuja és A végtelen oszlop azoknak a román polgároknak állít emléket, akik 1916-ban szembeszálltak a német megszállással. A végtelen oszlop magasba törekvő rombuszaival a nevével is jelzett végtelenséget, az Isten felé vezető utat szimbolizálja.

Az Alvó múzsáról mintázott fej A Mars mentőakcióban

„Dolgozz, mint rabszolga, uralkodj, mint király és alkoss, mint Isten" – tartotta Brancusi transzcendentálisnak az alkotást. A világ összes nagy múzeumában bemutatott életmű ma is hat: a 2000-es A Mars mentőakció című Brian de Palma-filmben a bolygón látható arcot Brancusi Alvó múzsa című művéről mintázták (nyitóképünkön a Brancusi-eredeti).

-mi

• Cimkék:
Brancusi szobrász Párizs sci-fi művészet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére