Kultúra
2011-12-03 07:30:00
A jobb- és a baloldali kormányzóMilyennek látják ma Horthyt a magyarok?
Az elmúlt évtizedekben politikai csatározások tárgya lett a hol diktátornak, hol nemzetmentőnek kikiáltott Horthy Miklós.
A napokban jelenik meg a volt kormányzóról Turbucz Dávid történész könyve, aki blogján kérdőíves felmérést is végzett az államférfi társadalmi megítélésével kapcsolatban.
„A vita csak részben folyik Horthy Miklósról, sokkal inkább egy korszakról, egy történelmi helyzetről, és annak minden problémájáról. Horthy 2011-ben mindezt egy személyben szimbolizálja” – magyarázza a mindennapi.hu-nak Turbucz Dávid, hozzátéve, hogy a két világháború közötti, Horthyra vonatkozó hívószavak – mint például az országmentő vagy a véreskezű diktátor – ma is élnek. A fiatal történész könyve szerint Horthy – bár tengerésznek kiváló volt – számos nemzetközi és hazai politikai ok révén került a kormányzói székbe, és a volt tengernagy alapvetően nem volt felkészülve a kormányzóságra.
Szelektív emlékezet
A Horthy megítéléséről blogot író Turbucz Dávid egy kérdőívet is közzétett a neten. Ezt több mint ezren töltötték ki, születési évük, iskolázottságuk, vallásuk és pártpreferenciájuk megadásával. S bár a kérdőív hangsúlyozottan nem reprezentatív, alapvetően megmutatja a Horthyval kapcsolatos megítélés irányait.„Az azért sejthető volt, hogy a politikai preferencia alapvetően meghatározza a kérdőívet kitöltők Horthyról alkotott képét” – kommentálja az eredményt a történész.
A felmérésből kiderült, hogy 2011-ben a Jobbikra szavazók körében továbbra is Horthy-kultuszról beszélhetünk, míg a Fidesz–KDNP szimpatizánsaira inkább a nosztalgia jellemző.
A radikális párt támogatói számára Horthy a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, aki mindig, mindent jól csinált, hibát nem követett el. Számukra egy rendpárti vezért testesít meg – összegzi a szélsőjobb viszonyulását a kutató.
Felélesztett kultusz? Fotó innenA Jobbik Magyarországért Mozgalom az 1919 és 1944 közötti hivatalos Horthy-kép alapján ítéli meg a korszakot, erőteljesen hangsúlyozva Horthy rendpártiságát. „A volt kormányzó mai tisztelői azzal érvelnek, hogy 1944 előtt mondtak »igazat« a kormányzóról, tehát számukra minden, ami most negatívum, egyenlő a »hazugsággal«. Szelektálnak a múlt eseményei között, ráadásul tudatosan, azért, mert különféle (elsősorban történelmi) okokból a Horthyval szemben megfogalmazott kritikákat automatikusan baloldali torzításnak minősítik” – fogalmaz Turbucz.
Hozzátéve, hogy ugyanez elmondható ellenkező előjellel is: a radikális jobboldali párt által felélesztett kultuszra természetesen reagál a baloldali értelmiség, akik viszont kizárólag a korszak árnyoldalaira kíváncsiak, ezeket hangsúlyozzák, mintha pozitív események nem fordultak volna elő az akkori Magyarországon. Azt is megtudhatjuk, hogy a mérsékelten jobboldali pártok számára Horthy nem hivatkozási pont, kommunikációjuk során inkább kerülik ezt a kérdést, legalábbis a Jobbikhoz képest. A felmérés szerint szavazóik jóval kritikusabbak a volt kormányzóval.
Az MSZP és az LMP, illetve e pártok támogatói számára Horthy egyértelműen negatív történelmi személyiséget jelent. Turbucz a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy bár a kutatás nem volt reprezentatív, de mégis visszaigazolta, hogy Horthy Miklós mai megítélése nem érthető meg a jelenből.
Szellemi kútmérgezők
„Tárgyilagos történelmi megítélés elvileg bármikor létezhet. Más kérdés, hogy a társadalom mikor lesz erre érett. Jelenleg Horthy tárgyilagosan megítélhető lenne társadalmilag is, ha a politikai pártok nem élnének ezzel az üggyel vissza” – mondja a mindennapi.hu-nak Ungváry Krisztián, a korszakkal foglalkozó történész.
A Jobbik felelősségével kapcsolatban sarkosabb megállapításokat tesz az 1956-os Intézet munkatársa, aki úgy fogalmaz: a parlamenti szélsőjobb hozzáállása nem más, mint szellemi kútmérgezés. „Nem azért, mert Horthy abszolút negatív figura lenne (nem az), hanem azért, mert a Jobbik történelemszemlélete a nemzeti felelősség teljes tagadására épül” – mondja Ungváry, hozzátéve, hogy az itthon jellemző tudathasadásos történelemszemlélet Kelet-Európa és a Balkán más országaiban is tipikus jelenség, „abban azonban van különbség, mit vállal be hazugságban az aktuális kormány.”
Akik arra keresik a választ, hogy „jó” vagy „rossz” volt-e a Horthy-korszak, azok világnézeti, politikai alapon értelmezik a múltat, és automatikusan zárójelbe teszik, letagadják mindazt, ami árnyalná véleményüket – derül ki a kutatásból. E diskurzus szereplői nem megérteni, hanem felmenteni vagy elmarasztalni szeretnék Horthy Miklóst, hiszen sokkal egyszerűbb könnyen azonosítható hívószavakon keresztül értékelni egy történelmi személyiséget, míg a bonyolult érvelés sokakat elriaszt – hangsúlyozta a volt kormányzó életrajzírója.
Turbucz Dávid szerint ajánlatos lenne bizonyos szintű egyetértés a közbeszédben. „Mindenekelőtt konszenzusra lenne szükség, persze nem arra, hogy mindenki mindenben egyetértsen. Ilyen nyilván nem lesz. Viszont amíg a Horthy-korszakkal kapcsolatos alapvető kérdésekben (Trianon, a zsidóság sorsa, a második világháború, a történelmi középosztály szerepe, a politikai rendszer jellege) nem jut a társadalom közös nevezőre, addig Horthy megítélése terén sem lesz érdemi előrelépés” – véli Turbucz.
Schäffer Dániel
A nyitókép innen
|
