Egyes nyelvekben az egyszótagú szavak gazdag jelentéstartalommal bírnak

Miért hadarnak a spanyolok?

– Múlt éjjel kinyitottam a bejárati ajtót, hogy kiengedjem a macskát. Olyan kellemes éjszaka volt, hogy lesétáltam a kertbe egy kis friss levegőt szívni. Egyszer csak kattant a zár és az ajtó becsukódott mögöttem – olvasható egy elbeszélésrészlet a Language című amerikai szaklapban közölt tanulmányban, mely az emberi beszéd sajátosságait és jellegzetességeit taglalja.

A lényeg ugyanaz

Mitől függ, hogy az idegen nyelven megszólalókat sokszor pergőbbnek, dinamikusabbnak érezzük, mint saját beszédünket? Közismert tétel, hogy egy idegen nyelv, amit hallunk, de nem értünk, pergőbbnek tűnhet, mint anyanyelvünk – írja a Time online változata. Ha megnézünk egy spanyol nyelvű filmet angol felirattal, úgy tűnik, mintha a szövegnek csak egy részét feliratoznák. Miért van ez így és mit jelent? Ezt vizsgálták a Lyoni Egyetem kutatói, akik 59 férfit és nőt vontak be vizsgálatukba.

A résztvevők anyanyelve angol, francia, német, japán, olasz, spanyol, mandarin (a kínai egyik nyelvváltozata, hivatalos nyelv Kínában és Tajvanon) vagy vietnami volt. Mindegyiküket megkérték, hogy olvassanak fel húsz különböző szöveget, többek között a fent idézett elbeszélésrészletet. A kutatók magnóra vették az elhangzottakat. Azokat a részeket, ahol 150 ezredmásodpercnél hosszabb szünetet tartottak a felolvasók, kivágták. Ezután megszámolták, hogy hány szótag hangzott el és ezek milyen jelentést hordoznak. Egyes nyelvekben az egyszótagú szavak gazdag jelentéstartalommal bírnak. Az angol bliss például magyarul boldogságot, gyönyörűséget jelent, míg a szintén egyszótagú személyes névmás, az I – vagyis én – jelentéstartalma korlátozott.

Nyelvenként változó. Fotó innen

A kutatók a vizsgálat szempontjából két kiemelkedő tényezőt emeltek ki: a szótagonkénti átlagos információsűrűséget (vagyis a jelentéstartalmat), és azt, hogy másodpercenként átlagosan hány szótag hangzott el. E szempontok alapján a kutatásba bevont nyolc nyelv közül a vietnami végzett az élen, egyes értékkel. Az angol magas szótagonkénti átlagos információsűrűségével 0,91-es értéket kapott, és a kutatók megállapították, hogy a beszélők átlagosan 6,19 szótagot mondtak ki másodpercenként. A mandarin nyelv 0,94-es értékkel szintén előkelő helyen végzett: másodpercenként 5,18 szótaggal. A spanyol nyelv már jóval információszegényebbnek bizonyult a 0,63-as értékkel, és a másodpercenkénti 7,82 szótaggal. A japán nyelv zárta a sort az igen alacsony, 0,49-es értékkel, a másodpercenkénti 7,84 szótaggal – írta a Time.

Minél gazdagabb jelentése van egy szótagnak, annál kevesebbet kell beszélni, ebből pedig az következik, hogy lassabb lesz a beszéd sebessége. Ezért érezzük úgy, hogy a spanyolok jobban hadarnak, a kínaiak pedig gondosabban körülírják mondandójukat. Összességében viszont ugyanazt mondják el – összegezték a kutatás eredményét a Lyoni Egyetem munkatársai.

Kis Virág (forrás: Time)

A nyitókép innen

• Cimkék:
idegen nyelv anyanyelv kiejtés gyorsaság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére