Világslágerek magyar népzenével

Magyar volt Santana mestere: leszorította Jimi Hendrixet

Minapi budapesti koncertjén Carlos Santana B. B. King mellett legnagyobb inspirálójaként Gábor Szabót nevezte meg. Nem véletlenül emlegette Santana az 1936-ban, Budapesten Szabó Gáborként anyakönyvezett gitárost. A Magyarországon alig ismert dzsesszmuzsikus kora népszerű és elismert zenésze, dalszerzője volt. Szabó 14 éves korában kapott egy gitárt, ekkor kezdett gyakorolni. Jóllehet mindössze három hétig járt tanárhoz, hátralévő életének szinte minden percét a gitározás töltötte ki. Tinédzserként már Budapest éjszakai bárjaiban vendéglátózott, 1956-ban Dobsa Sándorral játszott a zuglói Vadászkertben, majd az Astoria szálló éttermében lépett fel rendszeresen. Első felvételeit is Budapesten rögzítették.

Igen ám, csakhogy közbeszólt a forradalom. A Szabó család 1956-ban nyugatra távozott, s jóllehet az USA-ba keveredve már gyakorlatilag a Kilmer menekülttáborban megalakította első együttesét Rávay Géza gitárossal és Kabók Lajos bőgőssel, a siker egyre késett. Ezért előbb portásként helyezkedett el, majd némi pénzt összespórolva 1958-tól a jó hírű bostoni Berklee zeneiskolában képezte tovább magát. Már ebben az évben feltűnt a Newporti Dzsesszfesztiválon, ahol Miles Davis és Duke Ellington is játszott. A Berklee-ben viszont Chick Coreával ismerkedett meg, s az 1961-ben végzett Szabó előtt lassacskán korábban ismeretlen lehetőségek nyíltak meg.

Az 1960-as évek legelején a szakma már úgy nyilatkozott róla, hogy „Szabó igazi tűz”. Előbb a Chico Hamilton’s Quintettel játszott együtt, később különböző formációkban rengeteg lemeze jelent meg. 1964-ben a Down Beat dzsesszlap szerint Szabó volt a világ 8. legjobb gitárosa, és az év legjobb új gitárosa. A sors fura fintora, hogy még abban az évben Hamilton és Szabó Londonban részt vett Roman Polanski Iszony című filmjének zenei aláfestésének rögzítésében. Szabónak azonban nem volt angliai munkavállalási engedélye, ezért a végső felvételeken egyetlen általa megszólaltatott hang sem szerepelhetett – pedig a felvett számok többségét Szabó hangszerelte.


Szabó írta a Black Magic Womant

1967-ben a Monterey Jazz Fesztiválon is fellépett, ebben az évben már a Down Beat listáján a harmadik legjobb gitáros volt, egy évvel később pedig úgy volt az ötödik, hogy Jimi Hendrix a lista 12. helyére szorult… Első önálló koncertfelkérését egyébként 1965-ben kapta, s még abban az évben stúdióba is vonult, hogy elkészítse első önálló albumát, a Gypsy 66-ot (talán ezért mondta Santana budapesti koncertjén cigánynak a magyar művészt). Egy évvel később született meg a latin jazz lemez, a Spellbinder, amelyet nyilván Santana is jól ismert. Ezen az albumon található ugyanis egyebek mellett a Gipsy Queen című szám.

A dal további sorsának ismertetésekor azonban vitatkoznak egymással az annalesek. Egy verzió szerint ettől a daltól függetlenül alkotta meg Peter Green a Fleetwood Mac-kel a Black Magic Womant, s a két dalt Santana gyúrta egybe, míg mások úgy tudják, Peter Green is Szabó művét dolgozta fel csupán. Kerekes György jazz-szakíró, a Budapest Jazz Club vezetője a mindennapi.hu kérdésére szintén az utóbbi verziót valószínűsítette. Az viszont már tény, hogy a Szabó-féle dal a latin ritmusok mellett magyar népzenei motívumokat is tartalmaz, s ebből Santana is merített, olyannyira, hogy szerzői jogviták merültek fel, amelyet a két zenész 1970-ben személyesen tisztázott.


Feldolgozta Kodályt is

További albumok után 1968-ban jelentette meg a Bacchanal, majd a Dreams című lemezeket – utóbbit tartják legjobb albumának, ezen még Kodály zenéjét is feldolgozta. Rengeteg kísérletezés, útkeresés és további albumok készítése közben 1974-ben Magyarországon is játszott, többször fellépett az Építők Klubjában, sőt, még a tévében is zenélt. Másodszor 1978-ban jött Budapestre, ekkor a Hilton Szállóban lakott, és itt is tartotta egyetlen, zártkörű koncertjét, amelyen Babos Gyulával, Másik Jánossal, Lerch Istvánnal, Dandó Péterrel, Sípos Endrével és Kőszegi Imrével játszott együtt.

Az ekkor már súlyos beteg Szabó vállalta a drogelvonás procedúráját, amelynek helyszíne – mint később kiderült – szcientológus központ volt, s az intézmény egyik menedzsereként a zenésztárs Chick Corea tevékenykedett. 1979-ben Szabó és Corea még belevágtak egy új albumba, ám a magyar gitáros megorrolt a szcientológusokra, be is perelte őket. A lemezt végül Szabó egyedül fejezte be, és azt végül a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat adta ki 1981-ben, egy évvel a művész halála előtt. Ez lett Szabó Gábor első és egyetlen magyar bakelitlemeze. Kissé kései elismerésként, 1992-ben a Magyar Jazzszövetség megalapította a Szabó Gábor-díjat, amelyet minden évben olyan művész kap meg, aki tevékenységével hozzájárul a magyar jazzművészet színvonalának fejlődéséhez, nemzetközi elismertségéhez.

M.O.
 

• Cimkék:
Szabó Gábor Santana jazz zene

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére