Kultajánló

Ördög a színen

„Shakespeare Keresztelő Szent Jánosa” – tartotta előfutárként számon az 1593-ban elhunyt Christopher Marlowe angol drámaírót Szerb Antal A világirodalom története című 1941-ben megjelent könyvében. A Goethe-t a Faust megírására inspiráló, Dr. Faustus című tragédiáját modern feldolgozásban játssza a Budapesti Kamaraszínház október 24-én, vasárnap. Az ördöggel paktumot kötő, a tudás hatalmáért lelke üdvét feláldozó Doktor Faustus magányossága a modern nagyravágyó, magát istenséggel mérő hősfigurákat vetíti elő – vélik az irodalomtörténészek. Hozzátéve, hogy noha a drámaíró az alapötletet a Faustbuch című német ponyvából kölcsönözte, ő emelte irodalmi rangra, és teremtette meg az ördöggel lepaktáló értelmiségi toposzát, amit többek között Thomas Mann is felhasznált Doktor Faustus című 1947-es regényében.

Ludditák búcsúkoncert

„Megy a panaszka, a siránka, a sopánka, / hogy csak a múlt a kult, a mánk meg sovánka, / (…) / több száz éve alszunk, gyertek a szobánkba / ti hercig herceg arcok, múlnak a percek, / minek férceljük tovább a spleent, a Weltschmerzet? / Egy karikatúra ez a hely, tiszta para, nézz be, / s ezt a karantént karatézd le!” – cikizik a magyar mélabút a Ludditák nevű együttes tagjai, akik a pesti Gödörben tartják búcsúkoncertjüket október 23-án.

A két lánytestvér – a pszichológusként bűnelkövetőkkel foglalkozó Fiáth Titanilla és húga, Marianna – szókimondó, társadalomkritikus és szociálisan érzékeny dalaikkal váltak híressé. A ludditák tíz éve, passzióból kezdtek rappelni, ám a 2005-ben férfi tagokból verbuvált professzionális zenekarukkal aztán már tudatosan építették a hiphop mellett dzsessz-, punk-, reggae-, illetve magyar népzenei elemeket ötvöző eklektikus repertoárjukat. A trágár kötőszavakat is használó Fiáth nővéreket első országos sikereik (például a nemzetközi fesztiváldíjakat is besöprő, 2004-es Nyócker című animációs film betétdala) után ugyan többen is megpróbálták szalon- és médiaképessé nyesegetni, ám nem adták be a derekukat. A mindennapi.hu persze nem tud elmenni a dalaikban fellelhető szerény mennyiségű keresztény utalás mellett, mint például: „Magabiztos gesztus, Jézus Krisztus”.

Papok és fejedelmek kincse

A Budapesti Történeti Múzeum januárig nyitva tartó kiállítása 2 in 1: az egyik tárlat a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház és érseki palota csaknem egy évtizedig zajló régészeti kutatását mutatja be, míg a másik építészeti megközelítésű, a komplexum történetébe és helyreállításába enged betekintést. Mindez azért különösen izgalmas, mert a Szent Mihály székesegyház a történeti Magyarország egyik legkorábbi, ma is álló épülete. A mellette felépült püspöki palotát a 16–17. század folyamán az erdélyi fejedelmek állandó rezidenciájukká építették át. A székesegyház és a palota környezetében felszínre került régészeti leletek, falmaradványok és sírok az egykori lakosok életét idézik meg. A bemutatott tárgyak közül művészettörténetileg kiemelkedik Szent Katalin aranyozott ezüstszobrocskája, illetve az a római és bizánci pénzekkel díszített késő gótikus kehely, amelyet a 16. század elején Budai Udalrik gyulafehérvári kanonok készíttetett. A középkori gyulafehérvári püspöki kincstár ritka emlékét a protestánsok által elűzött Bornemissza Pál püspök vitte magával Nyitrára, ahol ma az Egyházmegyei Múzeumban őrzik.

mindennapi.hu
 

• Cimkék:
faust színház koncert ludditák történeti múzeum

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére