„Világi poétáinknak sem kell szégyenkezniük”

Jézushoz szól a legtöbb vers

–  Melyik keresztény ünnepre íródott a legtöbb versünk?

–  A legtöbb karácsonyra és húsvétra. Az európai irodalommal összevetve a magyar költészet nagyon sokat foglalkozott az ünnepekkel. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy történelmünk során viszonylag ritkán voltunk abban a helyzetben, hogy békében, nyugalomban, emelkedettségben tudtuk volna megünnepelni ezeket a jeles napokat.

–  Mely korban íródott a legtöbb keresztény vers?

– Korábbi századaink költőire éppúgy jellemző a keresztény értékek feldolgozása, mint a huszadik századi poétákra. Egyetlen olyan versfaragót sem ismerek, akit ne ihletett volna meg a múltban, vagy a jelenben a keresztény vallás.

– Melyik költőnk írta a legtöbb keresztény verset?

– Papköltőink rengeteg vallásos témájú költeményt írtak, de világi poétáinknak sem kell szégyenkezniük. Babits Mihály költészetéből egy egész imádságos könyvet lehetne összeállítani. De Ady Endre jelentősége is vitathatatlan: műveiben Istennel viaskodó hitét, valamint a kereszténység drámáját élhetjük át.

–  Istenhez, Jézushoz, vagy Szűz Máriához szól-e több vers?

– Jézushoz kötődik a legtöbb. Érdekes, hogy az Úristenhez és a Szentháromsághoz sokkal kevesebb íródott. Szűz Máriához, a magyarok Nagyasszonyához, szintén számtalan költemény kötődik. A szentjeink közül a legtöbb költemény Szent Istvánhoz szól, majd őt követi Szent László és Szent Margit. Viszont nagyon sokat kerestem, de csupán egy gyengécske 19. század végén íródott verset találtam Szent Erzsébetről. Fájó szívvel, de ki kellett hagynom, pedig egyik legkedvesebb szentem, akit a szeretet és az önfeláldozás példaképének tartok.

– Hogyan válogatott a magyar költészet kincsestárából?

– Törekedtem arra, hogy egy-egy ünnep jelentőségét és szellemiségét lehetőleg több költeménnyel mutassam be. A legtöbb költeményt az említett Adyn és Babitson kívül Kosztolányi Dezsőtől, Vörösmarty Mihálytól és Illyés Gyulától választottam.

– Mit jelentenek önnek, egykori piarista diáknak a keresztény ünnepek?

– A piaristáknál eltöltött évek életem legbékésebb korszakának számít, ráadásul oly korban, az ötvenes években, amikor Magyarországon dühöngött az elnyomás. Gyakran gondolok vissza az ottani szellemiségre, amikor szentjeink ünnepei elmélyülésre, gondolkodásra serkentettek bennünket, és az önvizsgálat, a szeretet napjai voltak. Reménykedem benne, hogy azok, akik ezt a könyvet lapozzák, költészetünk segítségével megtalálják azokat a szellemi és lelki értékeket, amelyek tartalmasabbá teszik az ünnepeket, és így a munkás hétköznapokat is.

Parcsami Gábor

• Cimkék:
Isten Jézus karácsony ünnep Babits Mihály Ady Endre Kosztolányi Dezső Illyés Gyula Vörösmarty Mihály

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére