Nők vallási eksztázisa

Elemi ösztön Bernini szobrain

Az 1598-ban Nápolyban született Giovanni Lorenzo Berninit már hét éves korában felfedezték, és V. Pál pápa személyes támogatását élvezte. A később színdarabokat író, zenét is komponáló szobrász kezdetben görög és római szobrok másolásával gyarapította szakmai tudását. Eléggé ügyesen: a kutatók feltételezése szerint másolatait nem egyszer eredeti antik szobrokként adták el a mit sem sejtő mecénásoknak.

Alig húsz évesen már Scipione Borghese bíboros is a kegyeibe fogadta. Az ő támogatásával készültek barokk szoborkompozíciói, témaválasztásban gyakran visszatér a vallási eksztázis ábrázolásához, a szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli érzelmek hangsúlyozásához.


Eksztázis kőből

Ilyen alkotás a most veszélybe került, idős kori műve: a Boldog Ludovika (nyitóképünkön), de említeni lehet egyik leghíresebb művét, a római Santa Maria della Vittoria templomban található Szent Teréz eksztázisát. Az 1680-ban 82 évesen elhunyt Bernini tudatosan alkalmazta a fény-árnyék kontrasztot, olyannyira, hogy utóbbi, a 17. század közepén készült művét például egy titkos ablakból beáramló, szinte reflektorszerű fénycsóva világítja meg. Így az antik mesterektől ellesett technikával kidolgozott szobrok a valós testek érzetét keltik.

Bernini színházi szakemberként tökéletesen tudta azt is, hogy a befogadói azonosulás és a siker egyik biztosítéka a közérthetőség. Így bevonta az elemi ösztönöket: a vallásos eksztázis kifejezésére a szexuális élvezet jeleit használta. Szent Teréz hátra hanyatló feje, elnyíló szája, és lehunyt szeme láttán a befogadó maga is felfokozott állapotba kerül, s könnyebben megérti a szent amúgy talán idegennek vagy riasztónak tűnő lelkiállapotát.
 

Eksztatikus megrendelők

Rómában lépten-nyomon Bernini műveibe botlunk bele. Ő tervezte a Szent Péter tér híres négysoros oszlopcsarnokát, amelynek méretei és arányai nem csak a hívő lelkeket ejtik ámulatba: 284, egyenként 16 méter magas oszlop öleli körbe a teret, amely a szentek gyülekező helye is, hiszen az oszlopok tetején 140 szent szobrát mintázta meg a művész.

A tér önmagában is lenyűgöző, de talán még többre becsüljük a barokk nagymesterének alkotását, ha tudjuk, valójában elődei bakijait kellet kijavítania: a Maderno által tervezett Szent Péter bazilika homlokzatának léptékhibáit, és Michelangelo kupolájának megalomániáját. A Michelangelo által tervezett kupolára ugyanis a homlokzat teljes egészében rátakart. Bernini egy ellipszis és egy trapéz alakú térrel oldotta meg a gondot, valamint a Szent Péter téren felállított szökőkutakkal, és a tér oldalán található oszlopsorral igyekezett elvonni a figyelmet a léptékhibáról.

Szinte gyerekjátéknak tűnt a többi feladathoz képest, hogy a térnek akár százezer embert is be kell tudnia fogadnia úgy, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen. Bernini jóvoltából 1667-re befejeződött az akkor már több mint egy évszázadig tartó építkezés. A Szent Péter székesegyházban az apostol sírja fölé emelt 29 méter magas csavart oszlopokra támaszkodó bronz oltársátor is Bernini műve, csakúgy mint Orbán pápa síremléke is. Római híres szökőkútjai közül nem egy szintén Bernini nevével fémjelezhető, mint például a Trevi-kút és a Négy folyam kútja. 

Miklya Luzsányi Mónika

• Cimkék:
Bernini eksztázis ösztön szexuális szobor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére