Kultúra
2011-10-27 19:30:00
Vártól a Városligetig húzódik az új kulturális tengelyAndrássy-negyed: új presztízsberuházás a láthatáron
Bécsi mintára, a Városligetben alkotná meg emblematikus épületegyüttesét az Orbán-kormány. A tervek a ciklus végére elkészülhetnek, építkezni legkorábban 2014-től kezdenének.
31 millió forintból már neki is kezdtek az arra illetékesek az „Andrássy negyed részeként létrejövő új közgyűjteményi épületegyüttes” terveinek előkészítéséhez. A minap kormányhatározattal is megerősített program vázlataival Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár állt elő az év elején. Ő a budai Vártól a Városligetig húzódó új kulturális tengelyről beszélt, amelynek kiemelt pontja az Ötvenhatosok tere, (leánykori nevén Felvonulási tér).
Palota a kultúrának
Szeptember végén a fejlesztési miniszter Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját nevezte ki kormánybiztosnak, hogy találja ki, miképp is lehetne minél több gyűjteményt telepíteni a jelenleg leginkább autóparkolóként funkcionáló területre. Annyi már most kimazsolázható a különféle felszólamlásokból, hogy az Orbán-kabinet egyébként már a választási programban is szereplő tervei szerint ide kerülne a – per pillanat a Budavári Palotában székelő – Nemzeti Galéria, a Természettudományi és a Néprajzi Múzeum, valamint a még meg sem alapított fotográfiai közgyűjtemény.
Baán kvázi kárpótlásul bábáskodhat az egyébként még igencsak kiforratlan ötlethalmaz megvalósítása felett. Az Orbán-kabinet ugyanis az év elején lefújta a Szépművészeti – zömmel uniós forrásból kivitelezni gondolt, közel 4 milliárd forintra rúgó – térszint alatti bővítésének előkészületeit. A városligeti múzeumi negyedről kinevezése után Baán azt nyilatkozta, hogy az új intézmények 2017 végére nyílhatnak meg, felépítésük pedig 10 milliárd forintos nagyságrendű lehet. E költségek előteremtését Baán eu-s pénzből tudja elképzelni, újabb uniós forrásokra Magyarország pedig éppen 2014-ben pályázhat.
Történeti alapok
Az ötletelésnek van várostörténeti alapja. A kinézett terület státusát tekintve ugyanis, mondhatni, rendeltetésszerű kiállítási városrész. A Millenniumi vagy Ezredéves kiállításra itt egy sor, a Vajdahunyad várához hasonlóan ideiglenesnek gondolt objektum épült fel. A Szépművészeti ugyan már a millennium után került a Hősök terére, de tovább erősítette ezt a funkciót.
A kormányhatározattal aládúcolt, Andrássy-negyed címen futó múzeumépítészeti koncepció egyfajta, a ligettől a Várig vezető kulturális tengely kialakítását is célba veszi. Azon ugyan lehet vitatkozni, hogy a már építésénél is hasonló ötlettől vezérelve kialakított pesti bulvárt kell-e tovább erősíteni, vagy a Király utca–Erzsébet tér vonalat preferálni, efféle kultúrsáv kialakítása az alig egy évtizede kialakított, a Császárváros nappalijaként is aposztrofált bécsi múzeumnegyedhez mérhető léptékben töltené meg élettel a belvárost. Nem mellesleg ezen az alapon felmelegíthetők lennének a Városliget–Városháza között húzódó Madách-sugárút évszázados tervei is.
Kéregalagút: el az autókkal!
Azzal viszont szinte minden érintett tisztában van, hogy az ötlet csak akkor lehet urbanisztikai szempontból is életképes, ha az autós forgalom nagy részét mindenképp eltávolítanák a múzeumok közeléből.
A felszín alá terelve a gépjárműveket afféle kéregalagúttal, mint mondjuk Brüsszelben vagy Bonnban. A szőcsi vízióban a kisföldalattival tömegszállított nagyérdemű a felszínen bringára kapna, esetleg konflisba szállna, ha nem szeretne túl sokat gyalogolni.
Márton Félix
|
