- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-10-15 21:00:00 Mi a közös Mózes törvényeiben és a szicíliai bűnözők értékrendjében?A maffiózók vallásossága és erkölcsi élete1920-ban e napon született Mario Puzo, a három Oscar-díjat nyert, Keresztapa című film alapjául szolgáló regény írója. A maffiózok valláshoz való viszonyát legendák övezik.A maffiózók életét ábrázoló alkotást a valóságos keresztapák is hitelesnek fogadták el. A film szerintük is hűen mutatja be a maffiacsaládok életét, belső szerkezetét és törvényeit, melyek alapja a családi összetartás, és erős ragaszkodás a római katolikus egyházhoz. Mario Puzo regénye valóságalapú fikció; könnyen be lehet azonosítani regény és a film szereplőit, így például az énekes Johnny Fontane alakját, akit a világhírű Frank Sinatráról mintáztak az alkotók. New Yorkot valóban öt gengsztercsalád uralta a 20. század elején, és akadt közöttük olyan is, amely a szicíliai Corleone városából származott. A regény főszereplőinek sorsa és karaktere azonban több személy életéből lett összegyúrva – olvasható Anthony Bruno idevágó cikkében. A regény- és a valóságbeli „Öt család” gyökerei a 19. századi Szicíliáig nyúlnak vissza, tagjai a 20. század elején vándoroltak ki Amerikába, és vetették meg lábukat New Yorkban. Az olasz és az amerikai Cosa Nostra máig az egyik legfontosabb maffiacsoport, melynek tagjai egészen a nyolcvanas évekig csak olyan férfiak lehettek, akik bizonyítani tudták (legalább apai ágon) szicíliai származásukat. Az új tagnak ezen kívül rendelkeznie kellett egy prominens ajánlóval a csoport „tiszteletre méltó tagjai” közül, és végre kellett hajtania egy gyilkosságot, amit a főnök rendelt el. Ha minden feltétel teljesült, a „család” tagja lett, és ezzel valójában új életet kapott – állítja Peter Cowie The Godfather Book című 1997-es könyvében.
A szicíliai családok értékrendjében ugyanis fontos helyet foglal el a vallás, a szokások és bizonyos törvények megtartása, amelyek közül a legfontosabb a szülők tisztelete, ami nemcsak a vér szerinti szülőkre, hanem a feljebbvalókra is kiterjed – állítja Paul Williams a maffia és a vallás kapcsolatáról szóló 2003-as könyvében. A család „tiszteletre méltó férfitagjainak” ugyanúgy egyfeleségűnek kell lenniük, mint az őskeresztény gyülekezetek egykori elöljáróinak. A „Ne paráználkodj!” törvényét szigorúan megtartják, kiegészítve a jézusi igével is, amely nemcsak a házasságon kívüli kapcsolatot, hanem más asszonyának elkívánását is tiltja. Így a maffiózó számára szexuális értelemben egyetlen nő létezik: a felesége, gyermekei anyja – így Henner Hess a maffiózókat övező mítoszokat taglaló munkájában. A családfő tisztelete ugyanis csak akkor lehet teljes, ha a felesége is tiszteletre méltó, ha hűségére még a kacérkodás vagy flört árnyéka sem vetül. A szigorú erkölcsi szabályokkal a féltékenységből eredő rivalizálás, belső harc is kivédhetővé vált. A hűség a feleséghez egyfajta munkaalkalmassági vizsgának is számított, hiszen egy igazi férfinak tudnia kell kordában tartania érzéseit és indulatait. A valóságban azonban majd minden maffiózónak volt házasságon kívüli kapcsolata. A prostituáltakkal való diszkrét kapcsolat megengedhető kilengésnek számított.
A másik legfontosabb összetartója a maffiacsaládoknak az omerta, a hallgatás törvénye. Ennek alapja a mózesi nyolcadik parancs, amely tiltja a hazugságot, hamis tanúzást, és mások becsületének megsértését. A família belső ügyeiről kívülállónak beszélni halálbüntetés terhe mellett tilos volt. A családon belül viszont senkinek sem lehettek magántitkai, személyes ügyei. A hazugság, a képmutatás jóval nagyobb bűnnek számított, mint a (szükségszerű) ölés. Az öldöklés és az értelem nélküli kínzás azonban megvetendő cselekmény, csakúgy, mint a lopás. Ha egy családtag lop, akkor ezzel a család hírnevén esik csorba, hiszen úgy tűnik, mintha a família valamiben szükséget szenvedne. Éppen ezért van nagy hagyománya a maffiacsaládokban az adományozásnak, amellyel nemcsak a szeretettörvényt igyekeznek teljesíteni, hanem saját családjuk stabilitásának hírét is növelik.
A famíliába való befogadás rítusa is szakrális jegyeket hordoz, egyfajta újrakeresztelésnek tekinthető – olvasható az említett Williams-nél. Ha a tagjelölt mindenben megfelel a fentebb említett feltételeknek, akkor beavatási ceremónián kell részt vennie. Legelőször a család feje, az új családtag választott „keresztapja” és a legtiszteletreméltóbb férfiak ismertetik vele a család törvényeit, területét, saját helyét, feladatát. Ezek után fegyverforgató kezének egyik ujját megszúrják, vérét Szűz Mária képére csepegtetik, majd meggyújtják. A család leendő tagja Mária lángoló képével a kezében tesz esküt: ha elárulja a családot, akkor lelke ugyanúgy a pokol tüzén égjen majd, mint a kezében lévő szentkép.
Miklya Luzsányi Mónika A kép innen.
|
Hírsor
A hét java
|
|