Budapesten a világpolitikai karizma

Áll a szobor: Reagan-nek nincs meg a lába (videóval)

A hidegháborút megnyerő elnök, aki térdre kényszerítette a Gonosz Birodalmát – Ronald Reagan egy 2005-ös felmérés szerint így él az amerikai köztudatban. Ráadásul a női válaszadók szerint az egyik legsármosabb és legkarizmatikusabb figura, aki valaha is megfordult a Fehér Házban. Reagan 1937-ben jutott el Hollywoodba, ahol hamar felfigyeltek a jóképű fiatalemberre. Színészi tehetsége nem sok volt, de ez is elégnek bizonyult ahhoz, hogy több mint ötven filmben játszon, jórészt westernekben, és jórészt jófiúkat. Ekkor alakult ki az a szerepmodell, ami végigkísérte egész életében: a sármos, csibészes figuráé, aki mindig tudja a jó irányt és a helyes megoldást.

"Ronald Reagan amellett, hogy másodvonalbeli westernhős, FBI-os besúgó és eltökélt aknamunkász is volt (vélhetőleg 1947 óta)" - írja Dániel Ferenc Csillagos-sávos paranoia (McCarthy és kora) című, a második világháború utáni hollywood-i politikai boszorkányüldözésekről szóló cikkében a Filmvilágban. Ekkori politikai szerepvállalása még kizárólag a színésztársadalmon belülre korlátozódott, de már ekkor voltak néhányan, akik úgy látták, hogy színészi sikertelenségét próbálja ellensúlyozni ezekkel az akciókkal. Az antikommunista tanúskodások és ellehetetlenítések mellett filmjeiben a tiszta amerikai hőst formálja meg, legyen az akár western, akár társadalmi dráma. Reagan maga az 1942-es Kings Row című filmben nyújtott alakítását tekintette a legjobbnak. Miután kétszer megválasztották a filmszínész-szakszervezet (SAG) elnökévé (1947–52 és 1959–60), a nagypolitika felé fordult.

Tölteléksztár a világszínpadon

Ismertsége és népszerűsége nagyban segítette, hogy 1966-ban Kaliforniában kormányzóvá válasszák. 1980-ban pedig sikerült a republikánus párt elsőszámú jelöltjévé válnia, az elnökválasztáson pedig legyőznie az akkor hivatalban lévő Jimmy Cartert. Elnöksége idején folytatta a már kormányzóként megkezdett – a neves közgazdász Milton Friedman által inspirált – neokonzervatív gazdaságpolitikát, melyet Reaganomics-nak is neveztek. 1983-ban tanácsadói javaslatára meghirdette az SDI-t (Strategic Defence Initiative), vagy közismertebb nevén csillagháborús programot, melynek kulcsszerepe volt a Szovjetunió végleges megroppantásában. A fegyverkezési verseny újraindítása jegyében közép-amerikai államokban tervezett intervenciót, az ottani USA-val ellenséges rezsimek megdöntése céljából. Az ellenzékiek felfegyverzésén és támogatásán kívül Nicaragua esetében a légierő bevetésére is sor került (ez utóbbi akciót 1986-ban a hágai Nemzetközi Bíróság törvénytelennek találta). 1983-ban a szovjet-veszélyre hivatkozva amerikai csapatok megszállták Grenadát és megdöntötték Maurice Bishop kubai típusú rezsimét.

Politikai vetélytársai által csak „Nagy Kommunikátornak” nevezett Reagan bármilyen szituációból képes volt politikai tőkét kovácsolni magának. Mind a Challenger-katasztrófa kapcsán mondott beszéde, mind Nyugat-Berlinben a fal lebontásának szükségességéről elmondott dörgedelme („Gorbacsov úr bontsa le ezt a falat!”) lenyűgözte hallgatóságát. Az USA-ban úgy tartják, kulcsszerepe volt a Szovjetunió megdöntésében, amit ő nevezett el a „Gonosz Birodalmá”-nak. Népszerűségére jellemző, hogy az 1984-es választáson Reagen minden egyes államot megnyert, Minnesota kivételével.

Politikai karrierjén is látszik, hogy ami filmszínészként nem sikerült neki, azt a politikában véghezvitte. Kilenc évig játszotta a világ legfontosabb emberének szerepét, teljes sikerrel. „Politikusnak lenni nem rossz dolog. Ha sikeres vagy, hálásak neked, ha pedig lejáratod magad, még mindig írhatsz egy könyvet” - fogalmazott egy interjúban a pályája végén, de talán még többet elárul Reagan csibészes színészi vénájáról az, hogy miként jellemezte a filmszínészi karrierje után választott politikai hivatást élete alkonyán: „A politika a második legrégebbi mesterség. És rájöttem, nagyon is hasonlít az elsőre.”

Az viszont teljesen nyilvánvaló, hogy inkább a kommunizmus bukásának elősegítése és a hidegháború lezárása érdekében tett erőfeszítései miatt maradt 2004-es halála után is népszerű alakja az amerikai történelemnek. „Hogy mennyire volt jó elnök, arról sokat vitatkoznak, de a médiában hitelesen játszott egy olyan amerikai hőst, amilyet a filmjeiben csak ritkán sikerült” - összegezte pályáját egyik méltatója.

Semjén szerint Reagan tiszteletében egyesül a nemzet

mi

• Cimkék:
ronald reagan western amerikai elnök hidegháború cowboy

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére