Még több jog, még több jogtalanság? (2. rész)

Élet a Nagy Kínai Tűzfalon túl

Járványszerűen terjedő korrupció, részlehajló államvezetés veszélyezteti Kína gazdasági kilátásait. A legutóbb megszabott gazdaságpolitikai irányvonal arra buzdít, hogy még több állami kölcsönt és beruházási támogatást kapjanak az állami vállalatok és monopóliumok. A kínai politikai rendszer lehetővé teszi a magántulajdon jogainak megsértését: arra ösztönzi a dolgozókat, hogy hamisítsák meg a hivatalos okmányokat, a társaságokat arra, hogy hamis árut állítsanak elő s a kutatókat, hogy hamis adatokat közöljenek. Ez fenyegeti Kína versenyképességét – állapítják meg a Foreign Affairs című folyóirat munkatársai. Az Egyesült Államok 1922-ben alapított, talán legbefolyásosabb nemzetközi kérdésekkel foglalkozó lapjának októberi számában George J. Gilboy és Eric Heginbotham hasonlítja össze a lap 2001-es, Kínával foglalkozó elemzésének eredményeit a jelenlegi állapotokkal.

Ahogy a földkérdés, az egyenlőtlenség és a gazdasági kockázatok hozzájárulnak a nagyobb konfliktusveszély és politikai instabilitás kialakulásához, úgy az is igaz, hogy Kína társadalma jó irányban fejlődik tovább. A Kínai Kommunista Párt (KKP) viszont bizalmatlan bármely a független civil szervezettel szemben s az állami beavatkozás meggátolja, hogy a civil társadalmi szervezetek eljussanak a teljes kifejlettség fokára.

Éledő civilek

Mégis, az elmúlt évtizedekben a kínaiak tömegesen csatlakoztak a civil szervezetekhez. Ezekbe beletartoznak a kereskedelmi kamarák, a sajátos kínai fejlődést leképező, s minden sikátorban megtalálható (a családok életébe is beavatkozó) szomszédsági bizottságok, művészeti és kulturális klubok, állat- és környezetvédő szervezetek. Fontos közszolgálatot látnak el, számuk megduplázódott 2001 és 2008 között, elérve a 410 ezret – írják a lap munkatársai.

Habár a KKP elrendelte a kínai fal mintájára az internetet szabályozó Nagy Tűzfalat (a Kínai Nagy Tűzfal a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériumának az internet cenzúrázása céljából létrehozott projektje – a szerk.), Kína eleven online közössége tudja, hogyan kell kikerülni a cenzúrát, s néhány ügyben sikeres nyomásgyakorlást is kifejtettek már.

Az internet által biztosított második nyilvánosság rendszeresen közzéteszi a korrupciós eseteket. Azt követően, hogy Sun Zhigangot (Szun Cse-kang), egy lakóhelyétől távol, valószínűleg illegális vendégmunkán levő férfit agyonvertek a rendőrök, az online társadalom érezhető hatást fejtett ki, hogy a kormány változtasson a fogva tartás szabályzásán. A pártállam azóta beszüntette a bűncselekmények elkövetőire régebben kiszabott nyilvános megalázást, s harc indult a HIV/AIDS, illetve hepatitisz-fertőzöttek hátrányos megkülönböztetése ellen.

Magántulajdont véd a marxista állam

Kína társadalma tehát változott, így a pártállam sem maradhat a régi. A hatalmon maradás érdekében a KKP-nek lényegbe vágó reformokat kellett végrehajtania akár saját szervezetét, akár a törvényalkotás rendszerét illetően. Ezek a lépések még nem tették Kínát nyugati stílusú demokráciává, de jelzik az államszervezet és a társadalom között kialakuló alkufolyamatot, melynek tétje a korlátlan államhatalom szűkebb határok közé szorítása, a nagyobb egyéni szabadság, a nagyobb tér a társadalmi cselekvésre.

Az 1999-es alkotmánymódosítás óta, tehát attól kezdve, hogy a KKP védi a magántulajdont és megengedi, hogy tőkés vállalkozók is csatlakozzanak a párthoz, a szervezet óvatos belső politikai reformokba kezdett. Megerősítette a kollektív döntéshozatalt, s miközben a párt továbbra is elnyomja a kívülről érkező kritikát, sorain belül, különösen a jövő vezetőit képző Központi Pártiskola ifjai számára lehetővé teszi a nyílt vitát a párt politikai jövőjéről.

A KKP hivatalnokai a párton belüli reformok szellemében érzékenyebbek lettek arra, hogy támogatást szerezzenek a párton belül és a társadalom részéről – persze csak azért, hogy hatalmon maradhassanak. A népszerűségért folytatott versengés olyan reformálási lázat idézett elő, ami a párt belső szakadásával is fenyeget. Ez több szabadságot is jelenthet, de lehet pusztán belső konfliktusok sorozata.

Finomul a kín – a reformáló Kína

2001 óta elmélyült a reformfolyamat indult meg a jogrendszer átalakítása érdekében, ami érinti a kereskedelmi jogot, a magántulajdon jogait és a polgári jogokat is. Évente 20 ezren szereznek jogi diplomát, Kínában jelenleg 170 ezer jogász van és 13 ezer ügyvédi iroda működik, több ezer a jogászprofesszorok száma. Számos jogász csatlakozik az erősödő jogvédő tevékenységhez.

Hozzá kell tenni: a születő reform-jogalkotás mellett tovább folynak a hatalmi túlkapások, az alapvető politikai véleménynyilvánítás durva korlátozása. Az elmúlt esztendőkben Kína tobvábbra is számos ismert értemiségit és polgárjogi aktivistát zárt börtönbe úgymond politikai bűncselekmények miatt – írja a Foreign Affairs.

(foreignaffairs.com, BBC, clearwisdom.net)

Udvardy Zoltán

Több száz milliárd a pártvezéreknek (1. rész)
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére