- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Életmód
2011-11-01 22:00:00 Pogány hagyománytól a cukorkaosztásigMi köze a részeges kovácsmesternek Jézushoz?A katolikus hagyomány szerint Mindenszentek azoknak az elhunytaknak az ünnepe, akik úgy üdvözültek, hogy az egyház nem avatta őket szentté, az egyházi naptár pedig nem emlékezik meg róluk.Az ünnep gyökerei egészen a 4. századig nyúlnak vissza, de a keresztény világ egyetemes ünnepévé Róma mégis csak a 14. században tette. A pápák ekkor terjesztették ki az egyház egészére a clunyi monostori apátnak még 998-ban meghozott döntését. Odila apát ugyanis a Benedek-rend minden kolostorában ünnepi miséket rendelt el a halottak lelki üdvéért.
Nem mindenhol szomorkodnak ezen a napon. Mexikóban például igen vidáman emlékeznek meg a halottakról, az Egyesült Államokban pedig Mindenszentek előestéjén „kísérteties” ünnepet tartanak, ez a Halloween. Maga a név az óangolban a katolikus hagyományt idézi, hiszen az „all hallows eve”, vagyis a Mindenszentek estéjének régies formája. A Halloweenhez fűződő rémmesék és babonák azonban sokkal messzebbre nyúlnak vissza, és ezeknek semmi köze a katolikus hagyományhoz. Már egy római korból származó feljegyzésben is ez olvasható: „Rémséges ez az éjszaka! A kelták gyermekek vérét isszák. Azután pedig visszataszító orgiákat rendeznek.” Mexikóban nevetnek a halálon (oltárkép)
Az amerikában meghonosodott Halloween gyökerei a skótokig és az ír–kelta druidákig nyúlnak vissza. Erről a napról azt tartották, hogy a Föld ilyenkor jár a legközelebb a bolyongó szellemek világához. Ez volt a kelta újév napja, amely tiszteletére ünnepségeket tartottak, hogy megbékítsék a bolyongó lelkeket. A hajdani szellemek szerepét mára a gyermekek vették át, akik szellemnek, boszorkánynak és más mesebeli lénynek öltözve járják az utcákat. Halloweennek van egy másik értelmezése is, ez pedig a boszorkányhithez kapcsolódik. A boszorkányok minden évben négy nagy beavató szertartást tartottak. Egyet Gyertyaszentelő idején, egyet májusban (ez volt a Walpurgis-éj), augusztusban tartották Lammas szertartását, végül pedig Halloweent. A részeges Jack unokái
Nem tett az semmit, csak gubbasztott a fa tetején, mert tudvalevő, hogy a Sátán irtózik Krisztus keresztjének még a látványától is. Egy idő után alkut kötöttek, s az ördög jó darabig nem is háborgatta Jacket. Amikor mégis meghalt, a mennyországba nem engedték be az iszákos kovácsmestert, aki a pokol tüzéből csent magának egy kis szikrát. Azt tette töklámpásába, és így botorkál a világ végezetéig a mennyország és a pokol között, nyugalmat nem lelve. Jack emlékére válnak szellemé, zombivá, halott menyasszonnyá az amerikai gyerekek, s ezért lett a töklámpás a Halloween szimbóluma.
Nem csoda hát, ha a vallásos amerikai szülők nem örülnek túlzottan, ha csemetéjük Halloween-partira készül. A protestáns és az evangélikus gyülekezetekben egyre inkább elterjed az a szokás, hogy a szellemeskedés helyett angyalosat játszanak a gyerekekkel. Az angolszász ünnepkörben ugyanis Mindenszentek (All Saints Days) előestéjén tartják a Halloweent. A név eredet formájának (All-Hallows-Eve) jelentése is a Mindenszentekre utal, mivel az óangolban a hallow szó „szent”-et jelentett. Így teljesen logikusnak tűnik az amerikai szülők azon kezdeményezése, hogy Mindenszentek előestéjén, ne ijesztő szörny-, hanem angyaljelmezbe bújjanak a gyerekek. Jesus Ween a szörnypofák helyett
A konzervatív keresztények szerint a „szellemes” ünnep nem ártatlan látványos szórakozás. A „Halloween a zsarolásra oktat”, mondja Ele Brusermann lelkész, aki elutasítja a rémisztgetés napját. „Az ünnep arra tanítja a gyerekeket, hogy embereket ijesztgessenek, akár zsaroljanak is. Ezt egyáltalán nem tartom viccesnek. Úgy gondolom, hogy a Halloweennek semmi köze a kereszténységhez, sok keresztény családnak fogalma sincsen, hogy miről is szól valójában Amerika kedvenc ünnepe. A töklámpásos ünnep nem összeegyeztethető a keresztény értékekkel. Sokan azt is mondják, hogy kellemetlenül érzik magukat ezen a napon. Szerintünk az embereknek egy alternatív programra van szükségük” – magyarázta kezdeményezését a kanadai Paul Ade lelkész, a „Jesus Ween” nonprofit szervezet alapítója. Mindenszentek a középkorban
Mindenszentek napja azon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, név szerint nem emlékezhetett meg. A katolikus katekizmus szerint az élő és holt hívek titokzatos közösséget alkotnak, és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek, helytállnak. Ez a lelki kapcsolat teszi lehetővé, hogy a még élő hozzátartozók imádságaikat, jó cselekedeteiket és adományaikat felajánlhatták a tisztítótűzben szenvedő szeretteikért, s akár meg is válthatták őket a kénköves pokol tüzétől. Mivel a középkorban sem éltek túl sokan szent életet, a lelkiismeret-furdalástól gyötört, szeretteik lelki üdvéért aggódó hozzátartozók bármit megtettek volna, csakhogy a pokolból kimentsék elhunyt rokonaikat. A bűnök alóli feloldozást akkor nyerte el a hívő, ha teljesítette az egyház által előírt cselekedeteket (böjt, ima, vezeklés vagy zarándoklat). A búcsút zarándoklással is el lehetett nyerni, így az első ezredforduló eszkatológikus hangulatában kialakult a búcsújárás szokása is. A 12. századtól a búcsúcédulák árusítása a pápaság egyik fő jövedelemforrása lett. Ezzel meg lehetett vásárolni a bűnbocsánatot, és meg lehetett spórolni mindazt a kényelmetlenséget, amit a zarándoklat, a búcsújárás, a böjt jelentett, sőt még a gyónás alól is felmentette a híveket. Forrás: Luther értett a médiához
|
Hírsor
A hét java
|
|