Miért érezzük magunkat sokszor csapdában?

A cigányok összetartóbbak és szolidárisabbak

A társadalomban tapasztalható általános rossz közérzet egyik fő oka, hogy az emberek mindinkább individualizálódnak, a közösségnek hátat fordítva, magányos bozótharcosként próbálnak meg helyt állni a piacgazdaság diktálta versenyben, ami számtalan csapdahelyzetet teremt – többek között ez derül ki a konfliktusviselés összetevőit vizsgáló, most elkészült hazai tudományos kutatás eredményéből.

A magára maradottság érzése

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Tanszékének tanulmánya szerint sokan a hétköznapok apróbb és nagyobb csatáiban megvívandó küzdelemben a magára maradottság miatt frusztrálttá válnak. Az effajta életérzésnek a legegyszerűbb esete, amikor a lakótelepen nincs kitől kölcsönkérni egy tojást, mert a szomszédok sem ismerik egymást – mondta Balogh Gábor docens, a tanulmányt készítő team vezetője az interjújában, hogy milyen könnyű kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. – A belső bizonytalanság következménye a társas léttel járó súrlódásoknál gyakran tapasztalható ingerültség, a legkisebb konfliktusok túlreagálása is.

Megítélése szerint ugyanez a kísérő jelenség a nagypolitikában is tetten érhető. Az elmúlt 20 év gyakorlata azt mutatja, hogy a parlamentben az előre lendítő, termékeny viták helyett a képviselők többnyire elbeszélnek egymás mellett, nem tudnak könnyedén felemelkedni a saját álláspont adta biztos talajról, amiért aztán súlyos árat fizet a társadalom egésze. Ez a szellemi egy helyben topogás akkor változhat majd meg, ha például a feketével szemben álló fehér álláspont ütköztetésénél a vitázó felek hajlandóak lesznek mérlegelni az ellenfél érveit is. Ez a vitakultúra viszont valamiféle belső biztonságérzetet is feltételez, megvalósulása azonban egyelőre meglehetősen távolinak tűnik – vélekedik a docens.

Az etnikai színezetű feszültség is ezért van?

Mint hozzáteszi, hasonló okok játszanak közre a cigányság és a többségi társadalom között meglévő feszültség kialakulásában is. El kell tudni fogadni, hogy e kisebbség kultúrájában az egyéni érdek felett áll a közösségi érdek, így a konfliktusok kezelésénél e sajátosságot is indokolt lenne mérlegre tenni.  A közösség ereje ugyanis túlélési reflexként viszonylagos védelmet nyújt a többszörösen hátrányos helyzetben lévő embereknek maguk felszínen tartására.

Ennek a szemléletmódnak az árnyoldalai közé tartozik, hogy egy adott közösség sokszor nem engedi kitörni az integrálódásra törekvő tagját a többségi társadalom normáinak követésére. Az előnyök között viszont elismerésre méltó a köreikben meglévő erős szolidaritás. Alig találni például hajléktalan cigányt, és a közösségek gyakran a temetési költséget is összeadják bármily szegények is, hogy megadják az elhunyt rokonnak, ismerősnek az illő végtisztességet. 

– Van, aki a cigányok körében tapasztalható gyakori gyermekáldás mögött csupán a szociális juttatások megszerzésének szándékát látja, holott ez félreértés. Itt ugyanis inkább egyfajta kompenzációs mechanizmusról van szó – húzza alá a docens. – A cigányság értékrendjében ugyanis a gyermekszülés akár már serdülő korban egyben hangsúlyozott módon magas osztályzatot, önmegvalósítást is jelent. A közösség igen nagyra értékeli, ha egy fiatal nő új életet ad, ami bizonyos szubkultúrákban értékesebb például a tanulás során megszerezhető tárgyi tudásnál.

Nagyobb nyitottság kellene 

– Mindezek körültekintő mérlegeléséhez azonban nagyobb nyitottságra lenne szükség – emeli ki a szakember. Főként olyan kényes helyzetek esetén, amikor például egy, a nyomort konzerváló cigánytelep jó szándéktól vezérelt felszámolásánál a döntéshozók figyelmen kívül hagyják, hogy ezek az emberek – ha jobb komfortviszonyok közé kerülnek is – a közösség védőernyője alól kiszakítva még sem találják helyüket, sokkhatásként érheti őket a változás. A hirtelen változás elbizonytalanodáshoz vezet, amely félelmet, a félelem pedig könnyen agressziót vált ki. E sokkhatás elkerülésére ajánlatos a fokozatos változtatás elvét szem előtt tartani – figyelmeztet a szociológus.

A sokszínű társadalomban a különféle értékrendek jó esetben egymásra kölcsönhatást gyakorolva teremtik meg a napi életvitelhez elengedhetetlen alapvető normákat. Ily módon a cigányság is igyekszik a többség elvárásainak megfelelni. Csakhogy ezek az elvárások zavarosak, nehezen követhetők, az évszázadok alatt kialakult hagyományos értékrend mára felborult – szögezi le a társadalomtudós. Elmondása szerint egy európai uniós felkérésnek eleget téve megvizsgálták, hogy a munkahely választásnál melyek a fő szempontok. Kiderült, hogy a 16 felsorolt szempont között magasan az első helyre került a fizetés nagysága, és nemcsak nálunk, hanem az unió más országaiban is.

Az önállóság, a kreativitás kibontakoztatása, a munkahelyi légkört meghatározó kollegiális viszonyok, a döntésekbe való beleszólás igénye valahol az alsóbb zónában szerepeltek. Vagyis a felmérés is igazolta, hogy a materiális értékek mindent felülírnak, ami viszont ellene hat az egészséges társadalom harmonikus működésének – vonja le a következtetést a szakértő 

mi/mti

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére