Az orvosok egyharmada „pszichiátriai kóreset”

„Megsebzett gyógyítókra” bízzuk az életünket?

– Istenné tesszük az orvosokat és Istenként bálványozzuk őket, felajánlva nekik testünket és lelkünket – földi javainkról nem is szólva. Mégis,– szinte paradoxonként –, az orvosok a legsebezhetőbb emberi lények. És mert fájdalmasan tudatában vannak annak, hogy nem képesek megfelelni az elvárásainknak, kínszenvedésük mérhetetlen. Találó elnevezéssel ők a megsebzett gyógyítók – fogalmazott Erich Segal Orvosok című regényében.

Néma kiáltás

Krízisben van a szakma – állapították meg az orvosok lelki állapotát vizsgáló kutatók. A Lege Artis Medicinae nevű orvosi folyóiratban publikált felmérés eredményei riasztó jelenségekre hívja fel a figyelmet. A doktorok rossz közérzete napjainkban érte el azt a kritikus szintet, amikor a krízis, mint egy lefelé tartó negatív spirál magával ránthatja nemcsak az orvosokat, hanem magát az egészségügyi ellátást is. Összeomló vagy összeomlással fenyegető egészségügyi rendszerekről szólnak a híradások, olyan egymástól távoli és nagyon különböző országokból is, mint például Japán vagy Németország.

Mindezek ellenére az orvosi szervezetek is úgy tapasztalják, hogy vészjelzéseiket sem a politikusok, sem a kormányok, sem pedig a társadalmi nyilvánosság nem kezeli megfelelően. Panaszaikat „magánügynek”, jobb esetben a hivatás belső problémájának tartják. Ám ha az orvosokat magukra hagyják problémáikkal, ők kényszerhelyzetükben olyan védekező-mechanizmusokat fognak alkalmazni, amelyek az ellátás színvonalát csökkentik: máshova helyezik át praxisukat, veszélyeztetve ezzel a kevésbé jól lefedett régiók betegellátását, elkerülik a „magas kockázatú” betegeket, csökkentik a támogató, segítő szolgáltatásokat.

Az orvosok hivatásbeli elégedettsége hatással van nemcsak személyes egészségükre, hanem a páciensek elégedettségére s ezen keresztül együttműködésükre, a gyógyítás biztonságára (a műhibák gyakoriságára), a betegforgalomra, az egészségügyi személyzet moráljára, végső soron pedig az egészségügyi ellátás általános színvonalára.

Az amerikai (rém)álom

Noha az egyes országok egészségügyi rendszereiben nagy különbségek vannak, az orvosok boldogtalansága világméretű jelenség. A pályaelhagyók többségben a hivatással elégedetlenek, márpedig a pszichés betegségeknek és a kiégés-szindrómának (burn-out) ez az egyik legfontosabb tényezője.

Ők is emberek. Fotó innen

Az európai orvosok által áhított, kivándorlási célnak tekinthető Egyesült Államokról például nagyon vegyes képet vázoltak fel a kutatók. Egyebek mellett kiderült, hogy sem a szakmai megbecsülés, sem a technikai feltételek nem olyan kedvezőek, mint azt gondolnák. Az irányított betegellátás kritikája általános tapasztalat, de sok államban a műhibaperek száma és a csillagászati kártérítési összegek a rossz szakmai közérzet egyik fő forrása.

Az amerikainál jobb elégedettségi mutatókról számolnak be a kanadai, az ausztrál, az új-zélandi orvosok, illetve részben az angolok is. A holland orvosok döntő többsége (81 százaléka) nagyon elégedett, míg Belgiumban és Svájcban változó, szakmánként eltérő értékeket kaptak a kutatók az egyes elégedettségi faktorok tekintetében. A legboldogabb, legelégedettebb orvosokat Norvégiában találjuk, emellett ez az egyetlen ország, ahol nem az elégedetlen, hanem a hivatásukkal elégedett orvosok száma mutat növekvő tendenciát.

Adatok nincsenek, csak áldozatok

A magyarországi helyzetről kevés adat áll rendelkezésre, átfogó vizsgálatok a munkahelyi elégedettségről orvosok körében nem készültek. A portálunknak nyilatkozó orvosok szerint jellemzően a kórházvezetés gátolta a „hangulatfelmérések” elkészítését, tartva az eredmények okozta esetleges politikai következményektől.

Gonzez Ilona pszichológus az orvosok közérzete kapcsán a mindennapi.hu-nak úgy fogalmazott: a magyar lakosság általánosan is hajlamos a depresszióra, óvatos becslések szerint is minden harmadik ember élete során legalább egyszer átélte a depresszió valamelyik szintjét. Az orvosoknál vélhetően nagyobb a pszichés megbetegedések kockázatának valószínűsége, így ez az arány rémisztően nagy lehet a gyógyítók körében.

A szakember egy korábbi hazai kutatásra hivatkozva rámutatott: az öngyilkosság szempontjából leginkább a pszichiáterek, az aneszteziológusok, illetve a sokak szerint sikerszakmaként definiált fogorvosok veszélyeztetettek. A felmérés tanúsága szerint az öngyilkosságban meghaltak 34 százalékánál volt gyanítható drogfüggőség, 90 százalékuknál pedig alkoholizmus.

A WEBbeteg.hu és a Szinapszis Kft. 2009-ben készült felmérése azt mutatta, hogy az orvosok körében közel 40 százalékos a munkahelyi elégedetlenség, és csupán 13 százalék jelzett magas elégedetlenségi szintet. A magyar orvosok testi-lelki morbiditása, vagyis megbetegedési gyakorisága nemzetközi összehasonlításban is magas, ami közvetett bizonyítéka a tartós kimerültségi állapotnak, a túlzott munkahelyi stressznek, kiégésnek, boldogtalanságnak. Gonzez Ilona az elkeserítő adatok hátterében nemcsak a mindenki által ismert okokat említi.

Szerinte az átlagemberhez hasonlóan, a gyógyító szakma képviselői is nehezen élik meg az állandó egzisztenciális és egyéb bizonytalanságot, márpedig az egészségügy hazai helyzetét mi sem jelzi jobban, mint a folyamatos változás. Az „ideiglenesség” érzése, illetve az, hogy a doktorok többsége már nem tud kiigazodni az újabb és újabb jogi, szervezeti és pénzügyi környezetben, tovább súlyosbítja az amúgy is jelen lévő szorongást, depressziós állapotot.

A pszichológus példaként említette a háziorvosok gyógyszerfelírási gyakorlatát, amelyet eddig minden egészségügyi kormányzat így vagy úgy, de szigorúan szabályozott, sőt, nem egyszer szankcionált is, ha nem az elvárásoknak megfelelően „végezte a dolgát” a doktor. Ezek elvileg rutinfeladatok, ám hatalmas szorongást okoznak az orvosoknak.

Hármas szorításban

Az egészségügy anyagi lehetőségei limitáltak, ezért az orvosok gyakran szembesülnek a „modern medicina trilemmájával”, azaz egyensúlyt kell találniuk az „orvosilag indokolt”, „gazdaságilag megengedhető”, „erkölcsileg elfogadható” döntések között. Mindez növekvő szakmai és erkölcsi felelősséget ró rájuk – fogalmaznak a szakmai folyóiratban közzétett kutatás összefoglalójában.

A jelenlegi helyzetet egy indiai orvos leveléből idézett sorral érzékeltetik a kutatók: „Apámra úgy néztek fel a betegei, mint egy istenre. Most a betegek embernek tekintenek téged és mégis csodákat várnak tőled.”

Szigeti Ildikó

A nyitókép innen

• Cimkék:
orvosok pszichiátria önbecsülés gyógyítás elismerés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére